Willow be van zsongva, és mindenáron el akar menni a végzősök báljára. Nagy bulimacska lesz belőle, ha így folytatja. Persze a többiek is ünneplik az ötletet, de Buffy nem rajong a buliért olyan nagyon, mint a ők. Később Buffy elmegy kedvenc vámpírjához, aki már jobb színben van, de még nem az igazi. Buffy elmondja Angelnek, hogy jár valakivel és boldog vele, de a legjobbkor teszi ezt, mert Scott, a boldogság tárgya hamarosan szakít is vele. Egyszóval a boldog kapcsoltnak lőttek, és Angelről továbbra sem tud senki a csapatból. Közben valakik nagyon lesik Buffyt, ami sosem jó jel.

Az új polgármester sem egyszerű fazon. Az asszisztense jelenti neki, hogy gyanús alakok érkeztek a városba, de polgármestert jobban érdekli a higiénia. Nem komplett a fickó, de térjünk át a tinikhez. A suliban a végzősök fotózása zajlik, miközben Buffy és Faith edz a könyvtárban. Cordelia a bálkirálynő címért kampányol, ami miatt a bálkirálynő-jelölt elfelejt szólni Buffynak a fotózásról, így Buffy kihívja őt. Nem, nem a vadászatban vívnak majd a lányok, hanem a bálkirálynő címért megy a verseny. Cordi áll elébe.

Harmadik hetébe lép a nyomozás a Mészáros után, Dextert pedig, akárcsak egész Miamit, hőguta kerülgeti. Az egy dolog, hogy Lundy ügynök a nyakában liheg, és hogy Rita kissé féltékeny Lejlára – angol eredetiben Lila, de ezt mi önkényesen figyelmen kívül hagyjuk –, aki az előző rész óta végzet asszonyából Dexter támogatójává lépett elő a terápiás csoportban, de még Rita anyja is látogatóba érkezik hamarosan. Az anya-lánya viszony természetesen kissé feszült, főképp azért, mert a kedves anyuka soha nem értette, mit eszik a lánya Paulon, aki egy drogfüggő szeszkazán volt; Dexter kíváncsian várja, mit szól majd ezek után őhozzá.

A kapitányságon sem nyugszanak a dolgok, mivel sikerült azonosítani tizennyolc áldozatot, közülük pedig tizenhármat vádoltak vagy gyanúsítottak gyilkossággal életében. A rendőrkapitány szerint ezzel meg lehet nyugtatni a várost – a Mészáros csak rosszfiúkat gyilkol –, Lundy szerint viszont mivel ez az egyetlen nyom, nem kellene szétkürtölni. Persze a kapitány nyer, 1:0 oda, Dexter pedig amiatt aggódik, hogy Masuka, aki Heuréka, rájöttem! üvöltéssel rohan be Lundyékhoz, vajon mit derített ki róla. Nehogy már pont ez a kicsi kopasz buktassa le!

Mai címadó betegünk egy nem kicsit dekoratív hölgyemény. Natasha vak, és azért jött, hogy csináltasson magának két szép szemet. Hogy ne látszódjon, hogy vak. Nagyon ravasz, nem mellesleg kifejlett szaglóérzékkel rendelkezik, így mindkét pasit jól leoltja – Seant az apák napjára kapott Old Spice miatt, Christiant meg a 185 dolcsis hiperszuper parfüm miatt. Ja, merthogy parfüm-tervező. Nem rossz, nem rossz. Aztán hozzáteszi, hogy Christian javítsa meg mindazt rajta, amiért nem elég jó a vele való flörtöléshez. Bumm. Natasha szerencséje, hogy ő választhatja ki, milyen színű legyen a szeme, meg úgy egyáltalán hogy nézzen ki, a fiúk tudnak is egy jó okularistát. (Előre jelezném, hogy a szemes birizgálós momentumokat nem vagyok képes nagyképernyőn követni, így ez a hogyvolt néhol szellős és jujjuj-os lesz. Bocs.)

Sean ellátogat a gyűjtésre, amit Annie iskolájának szerveztek. Nem meglepő, hogy Julia is ugyanott van, aki azért jól úgy csinál, mintha meglepődne, és meglepően mézesmázos is. Az egész tök vicces, ugyanis Sean-unk magával hozta Kimbert is a mókára. Ez már az exnejnek sem jön be, szépen lekurvázza Kimbert, mert nagyon a szilikonmellei, aztán nekiáll hisztizni, mert ez már úgy hiányzott. 

Ezen epizód angol címe 'Strange Bedfellows', amit a tv2 'Mintaapa'-ként adott le. Az előző rész (1x20) angol címe 'Fall from Grace', amit 'Kapj el, ha tudsz'-ként fordítottak, bár mg_b eltévesztette, és 'Mintaapa'-ként hogyvoltozta anno. Jól mutatja a fordítók fantáziáját, hogy tulajdonképpen arra a részre is ráillett volna a 'Mintaapa' cím...

Tipikus amerikai kertvárosban járunk, egy apa a fiával focizásból tér haza, a közös sátrazást tervezik. Rendőrség érkezik, az apát a földre teperik, letartóztatják, a fiút Isaac próbálná arrébb cibálni, Jackie-nek hívja, a gyerek meg Billy-nek mondja magát, egyre nagyobb a kavarodás. A gyerek igazi szülei is megérkeznek, a kölyök kétségbeesetten szabadulna féltő ölelésükből. Shark szigorú arccal nézi az eset felvételét. A szülők 4 évvel elrablása után találták meg a fiukat, egy névtelen betelefonáló segítségével. Shark szerint a pedofilok okosak is, nem csak őrültek, lássuk, mire megy egy felnőtt ellen a nyavalyás. Főcím.

A fiút szakértők vizsgálják, Shark már Jess-nek fogadkozik, hogy kicsinálja a tetűt. Apropó, tetvek, Jess ellenlábasa, Cutler elég keményen kampányol az államügyészi posztért, Shark Jess-re szavazna, Jess pedig igen demokratikusan tépné le Cutler ocsmány fejét.

A CBS égisze alatt futott Moonlight 2007-ben indult, a sztrájk sújtotta viharos időkben, s a látszólag érthetetlen kaszáig 16 részt ért meg. A keresztségben a Holdfény címet kapó sorozat nem rengeti meg alapjaiban a vámpírokról alkotott világképünket, ám azért szolgál 1-2 újdonsággal. Nekem ez volt az év igazi „guilty pleasure”-je. (ez volt a reklám helye)

Interjú a vámpírral utánérzéssel nyitunk, a főhős, Mick St. John, magánnyomozó, nem mellékesen vámpír. Rögtön le is fektetjük az alapokat, a miheztartás végett, ne érjen senkit se csalódás, ha a „vasvillás csőcselék üldöz”-jelenet kimarad. A modern kor vámpírjai a koporsót lecserélték fagyasztóládára, a fokhagyma, kereszt, szentelt víz lejárt lemez, a napfény továbbra sem jó, ám nem borulnak tőle lángokba. Denevérré sem tudnak változni, a facövek helyett egy lángszóróval többre megyünk, de a fejlevágás még mindig hatásos. Egyéb esetben gyorsan regenerálódnak. Mint anno Brad Pitt, Mick sem harap meg embereket, csak ha muszáj. Szabályok szerint éli az életét, nem vadászik nőkre, gyerekre, ártatlanokra. Üldözi a gonoszt, különleges képességeit nyomozásra használja fel.

Belső monológgal folytatjuk, érdekes megállapítások lesznek ezek a későbbiekben is (ahogyan Dexternél is azok). A vámpírlét nem annyira királyságos, mint azt az Elveszett fiúkból gondolnánk. Hiába a XXI. század, az emberek még mindig nem reagálnak túl jól, ha kiderül, hogy az ismerősük kvázi halhatatlan, se nem élő, se nem holt. A múlt mindig utolér – hangzik el a vaskos igazság, miközben Mick belő magának intravénásan egy adag vért, high-tech agglegénylakásának magányában. A BuzzWire (továbbiakban BW) egy netes hírportál, élő tudósításokkal. A szennyebbik fajtából. Ám itt is vannak azért még erkölcsileg gerinces riporterek, mint amilyen pl. Beth Turner. Ők az igazságot akarják a nézők elő tárni, nem holmi szaftos lehetetlenségeket. Beth most kezdi a szakmát, eléggé ideges, ám az iskolapadból éppen kikerülve még a tények közlése a legfontosabb a számára.

Fekete-fehér híradórészlettel nyitunk: ma van az amerikai elnökválasztás napja, ma dönthetnek a polgárok arról, kié legyen az ország, sőt, talán az egész világ legfontosabb tisztsége az elkövetkező négy évben. Bert Cooper mezítláb császkál az irodájában, kikapcsolja a tévét, majd fogadja Dont és annak vendégét. Herman Phillips, de a legtöbben csak úgy hívják, Kacsa. A fickó a londoni YkR-nél volt, és örül, hogy visszatérhet végre az univerzum központjába. Cooper feszültebb a szokásosnál, úgy tűnik, a cég életében nagy lépés lehet a mai. Előre vagy hátra, ez majd még elválik.

A vidám fiúk is a főnökről beszélnek. Tudni vélik, hogy ma gyorsan lelép majd, így ők máris tervezgetik az esti partit, az irodában, hol máshol. Jókedvűek, és úgy tűnik, nekik mindegy ki nyer a végén, a lényeg, hogy az este jól sikerüljön, és egyetlen titkárnő bugyija se maradjon szárazon. Meglátják, amint Don kikíséri a fickót, és durvábban pletykálnak, mint a telefonközpontosok ebédidőben. Mindannyian hallottak már a paliról, és remélik, Cooper lesz annyira okos, hogy nem veszi fel. Pete forral valamit, ez kétségtelen, mert nem csak csúnyán néz, de még gondolkodik is mellé. Azt hiszem, úgy véli, eljött az ő ideje, és nyilván biztos benne, hogy az új pozícióra senki sem lehet méltóbb nála. Megy is gyorsan Draperhez, de mire odaér, már akkora az arca, hogy alig fér be a sarokirodába. Peggy megkérdi segíthet-e, a srác meg nem is érti miről van szó. Úgy hiszi, neki most már mindenhová bejárása van. Odabent sem nagyon vesz vissza a lendületből, elmondja, hogy ő akarja az új állást, abszolút megérdemli, és különben is, az ügyfelek lojálisak hozzá, hisz még az urológusukat is ő ajánlja általában. Szerinte ez a Kacsa már lejárt lemez, ide fiatalok kellenek, mint ő. Don próbál normális lenni vele, de ilyen hangnemre már ő sem tud mást reagálni, rezignáltan kijelenti, köszönjük a jelentkezést, majd értesítjük.

A békésnek tűnő városkában egy idősebb, jókedélyű férfi sétálgat, amikor is megszólal a mobilja. Nem tudjuk, ki hívta, de kicsit mintha lekonyulna a mosoly az arcáról, ráadásul eközben önmagát egy fegyveres jelenetbe vizualizálja. De talán még sincs olyan nagy baj, hiszen a titokzatos beszélgetés után mintha mi sem történt volna, mosolyogva tovább folytatja útját. Doki, mert így nevezi egy régi ismerőse, hirtelen betér a helyi fegyverkereskedésbe. Az eladó kedvesen köszönti, és meglehetősen hitetlenkedve fogadja, hogy Doki fegyvert akar venni. De gondolja, biztos pulykavadászatra akar menni, így végülis javasol neki egy megfelelő célszerszámot a hozzáillő töltényekkel. Dokinak mintha elmentek volna otthonról, bárgyú mosollyal az arcán ott helyben meg is tölti a fegyvert, és leszarja, hogy ez illegális. Minden rendben lesz, mondja a rémülettől hebegő eladónak, és azzal a mozdulattal, se szó, se beszéd agyonlövi a mukit. A boltban már épp pánik törne ki, ám a fegyveres ámokfutó továbbra is kedélyesen nyugtatja a közönségét: ahogy már mondtam, minden rendben lesz – és azzal a saját maga agyát is szétloccsantja.

Előbbi jelent a heves fejgörcsben szenvedő Sam Winchester agyában zajlott. Valami mocskos mosdóban próbálja csillapítani a látomás okozta kínokat, mikor Dean rátör, hogy ideje tovább indulni, de azért az öccse szenvedését látva még neki is elakad a szava. Később a kocsiban is erről vitáznak még: Dean szerint át kéne gondolni ezt az egészet, ahelyett hogy Ellen kocsmájába rohannak, ahol a többi vadász majd ujjal mutogathat az újdonsült csodabogárra. Sam persze kiakad ezen az új jelzőn, és mindenképp ragaszkodik hozzá, hogy Ash-től kérjenek segítséget, mert ezek a látomások eddig mindig valóra váltak, úgyhogy ki kell deríteniük, hol játszódott a jelenet és tenniük kell valamit ellene. Ráadásul ez az egész médiumosdi összefügg a Sárgaszeművel, akit meg nem ártana végre elkapni.

House ezt az epizódot azzal nyitja, hogy szemlélteti a hetibeteg-szerzés magasiskoláját. Kedvenc szappanoperasztárja az aktuális –nyilván erősen Emmy esélyes- epizód felvétele után épp hogy átjut a hardcore rajongók masszív gyűrűjén, és beszáll a biztonságos limuzinba, amikor feltűnik neki, hogy nem arra halad a kocsi, amerre kéne. Ez azért van, mert a sofőr konkrétan ELRABOLTA, és magabiztosan tart vele a Princeton Plainsboro irányába, majd a visszapillantóból ránk néz a félreismerhetetlen szempár, és már képben is vagyunk. Igen ez House, és az ő legújabb díjnyertes húzása természetesen.

A kórházban eközben éppen ellenőrzés folyik, nem ezek lesznek Dr. Lisa Cuddy életének legnyugodtabb napjai, azt hiszem. Már alapból fel lehetett készülve mindenre, de amikor House leparkolja a limuzint a kórház előtt, és előkerül belőle a foglyul ejtett színész, még magasabbra szökik a vérnyomása. Amilyen gyorsan csak lehet, eltünteti az ellenőrt a színről, mondván, hogy ő még az életben nem látta ezt az őrültet, de hogy a kórházhoz köze nincs, arra itt és most letenné a nagyesküt. House-nak pedig még meg kell győznie kedvenc celebrity-jét, hogy egyrészt ne jelentse fel, másrészt működjön együtt abban a pár vizsgálatban, amire szerinte feltétlen szüksége van, úgyhogy bedobja az „agydaganat” kifejezést. Ennél több meggyőzésre nincs is szükség.