Emlékeztetőül: Victor Hendrickson különleges ügynök rettenetesen el szeretné kapni a W. fiúkat. A vád ellenük: csalás, betörés, lopás, fegyveres rablás, emberrablás, gyilkosság, sírgyalázás (hehe), stb. De a srácoknak eddig még mindig sikerült meglógniuk előle, amitől ő nagyon-nagyon dühös…

Most: a Green River megyei javítóintézetben vagyunk, válogatott rosszarcok az udvaron. A börtön épületében megnyitják a régi cellablokkot, amit ki tudja, milyen okból lezártak egy időre – olyannyira, hogy lángvágóval(?) kell kinyitni. Nem lett volna elég egy lakat? Bár végülis úgy tűnik, hasznos volt ez az alapos munka, mert van odabent valami – ami most viszont kijött. Nem látni ugyan semmit, de a munkások lehelete szinte megfagy a levegőben és valami légáramlat söpör végig a folyosón. Brrr.

10 óra 20 másodperc. A „B” blokkban megáll az óra és a fények vibrálni kezdenek. Az egyik rab, Randall, egy derengő alakot lát elsuhanni a cellája előtt, mire kétségbeesve hívja az őröket. Az őr jön is, és jól odabasz a gumibotjával a vasajtóra (infarktus). A kedves köszönés után meg se hallgatja Randall baját, amire kb. fél perc múlva jól rá is fázik. Bár igaz, még ha észre is vette volna a mögötte lopakodó szellemalakot, akkor se nagyon futhatott volna el előle. Persze az sem segített, hogy pont a nyitott vasrács közepén kezdett forgolódni, amit eheti gonoszunk egy laza mozdulattal rázárt, ezzel csapdába ejtve az őrt. Már ez is eléggé fájdalmas lehetett, hát még ami ezután következett. Legalábbis a fájdalmas halálordításból ítélve…

Három hónappal később Sam és Dean éppen betörnek valahova. Bármi is a terv, Sam-nek nem igazán tetszik, amit Dean nagyjából leszar. Mindenesetre egy mozgásérzékelőt figyelmen kívül hagynak, így amíg ők valami baltát meg kampós kést szednek ki a vitrinekből, a rendőrség megjelenik a helyszínen. Na ne már, hogy ennyire bénák legyenek! Különben is, minek nekik ezek a hülyeségek, nincs már épp elég csodafegyverük? Késő bánat, bilincs kattan, fényképezőgép villan, és máris a kihallgatóban találják magukat. Dean ellenben nagyon erős a Ben Stiller féle „Kék Acél” arcban és igen, SOKKAL szebb Nick Nolte-nál :D

Oó, a kihallgatóba Victor Hendrickson különleges ügynök és társa lépnek be, amit Dean meglepően lazán reagál le: pimaszul vigyorogva sajtburgert rendel tőlük. Extra hagymával, amiért extra tíz pontot kap tőlem. Elragadó :) Ja igen, hiszen eddig még csak telefonon beszélt az ügynökkel, így nem is tudja, kivel van dolga. H. ügynök természetesen kéjes örömmel világosítja fel Dean-t kilétéről és az ellenük felhozott vádakról, amire naná hogy Dean-nek szeme se rebben. Sőt még akkor is csak vigyorog, mikor H. azon meglepődésének ad hangot, hogy annyi ügyes trükk és húzás után egy mozgásérzékelőn buktak meg a fiúk. Gyanús ez nagyon, de az ajtón belépő szőke bombázó egy időre eltereli mindenki gondolatát – leginkább Dean-ét, grr.

Mara Daniels a srácok kirendelt védőügyvédje. Rögtön ki is zavarja az ügynököket, Sammy-ékkel meg közli a rossz hírt: a vádemelésig, kb. egy hétig a megyei börtönbe kerülnek. A Green River Megyei Javítóintézetbe. NANÁ! Mondom én, hogy itt valami bűzlik. Jó kis trükk volt, mert hogy másképp juthattak volna be a szellemjárta helyszínre, mint hogy lecsukatják magukat. Hát, nem csodálom, hogy Sam hülye ötletnek tartotta az egészet :)

A börtönbe érve tündérarcú Sammy-t rögtön kipécézi magának egy tag, amin Dean elég jól szórakozik. Persze ő könnyen beszél, egy egész szolid szobatársat kapott, Sam viszont egy kétszázkilós aberrált kinézetű mukira tett szert, aki folyton csak bámulja. De hát ilyen cuki arccal mire számított :) Nem csoda, hogy ki van akadva, ekkora hülyeséget talán még sose csináltak (pedig volt már pár jó húzásuk). Dean azonban ragaszkodik a tervhez: kicsinálják a szellemet, aztán meglépnek. Mert hogy bombabiztos szökési terve van. Nocsak, tetoválást nem nagyon látni rajta, de akkor meg hogy? Na ezt majd meglátjuk, mindenesetre igen megható, ahogy az eddigi 4 „ártatlan” áldozatról és a sittesek élethez való jogáról regél. Meg hogy mindezt Deacon-ért teszi. Az meg ki a franc? Ja, Apa katonatársa volt, és megmentette az életét, ezért tartoznak neki. Jó kis törlesztés, köcsögöt csinálni öcsiből…

Ebédlő. Dean szokás szerint tömi a fejét, bár elég gusztustalan a kajacucc és közben ismerteti a sztorit: az első számú szellem gyanúsított Mark Moody, egy pszichopata sátánista sorozatgyilkos, aki itt halt meg a börtönben. Szívrohamban ráadásul, ugyanúgy, mint a mostani áldozatok. És a régi cellablokkban lakott, ami ugye eddig le volt zárva (30 éve), most meg hogy kinyitották, elkezdődtek ezek a furcsa halálesetek. Szóval csak meg kell találni, mi köti ide Moody szellemét még mindig, a többit meg már tudjuk. Ez egyszerűnek hangzik – de mikor tanulják már meg végre, hogy SOHA nem ilyen egyszerűek az esetek?! Legalábbis meg lennék lepve, ha ennyi lenne az egész :)

Na, az ebéddel megvolnánk, nyomás nyomozni. Sam elég nagy veszélynek van itt kitéve, nem is értem, miért nem figyel jobban: meglöki és összetapossa az egyik nehézfiút, aki ezen kicsit felhúzza magát. De Sammy tudja hány kilós, ezért gyorsan bambiszemekkel bocsánatot kér. Dean ezt nem hagyhatja annyiban, elkezd feleselni a fickóval, aki bizonyára túl sokat nézte a Taxisofőrt, mert előadja Robert DeNiro legendás „Hozzám beszélsz?” jelenetét :D Dean be is szól neki, majd mint ki jól végezte dolgát, előveszi a pimasz kis mosolyát és tovasétál. Illetve csak sétálna, mert DeNiro barátunk nekimegy. Jó kis bunyó kerekedik, de Dean simán veszi ezt az akadályt is, karcolás nélkül megússza a támadást. Még mielőtt egy újabb kétszázkilós állat vetné rá magát, Fő Őr Úr megjelenik, véget vet a csetepaténak, és büntiből mindkét boxbajnokot magánzárkába dugja. Szegény Sam alatt meg egyre csak vágódik a fa. Vagymi.

A magánzárkában Dean haverkodni próbál DeNiroval Lucas-sal, ám hirtelen baljós jelek támadnak: vibráló fény, megfagyó lehelet, az óra megáll… Dean (akinek mellesleg nagyon jól áll a narancssárga kezeslábas fehér frottír zoknival :)) próbálja figyelmeztetni Lucas-t, hogy maradjon nyugton, de hiába. Egy nagyon félelmetes tekintetű szellem tér be hozzá (én majdnem beszartam) és nem tudom mit csinál vele, de mintha Lucas feje készülne felrobbani és aztán már csak a keserves ordítását halljuk.

Mindeközben a helyi rendőrőrsön H. ügynök és a dögös ügyvéd néni a W. testvérekről értekeznek. Mara utána járt az eseteknek és arra a furcsa megállapításra jutott, hogy a szemtanúk védik a fiúkat, sőt, megmentőként gondolnak rájuk. H. ügynököt ez az egész nem nagyon hatja meg, ő csak a puszta tényeket látja: ahova ez a két jómadár beteszi a lábát, ott emberek halnak meg. Mara szerint viszont nem néznek ki bűnözőnek, és az egész ügy olyan furcsa valahogy. H. ügynöknek ez csak érzelgős lárifári, nem bizonyíték. Mara megsértődve tovább áll.

Eközben a börtönben Sam és Randall vécét takarítanak. Sam megpróbálja kifaggatni az első halálesetről, aminek fültanúja volt. Állítólag a stresszes meló végzett vele, mondja Randall. Hát ez nem valami sok, viszont kiderül, hogy Randall még ült a régi blokkban, Mark Moody társaságában. Sőt mi több, ott volt, amikor meghalt. Szívrohamban – miután az őrök agyonverték. Volt is sok vér a cellában, Randallnak kellett feltakarítania. Hm, Sam már sejt valamit… (talán hogy ideje lenne fodrászhoz mennie).

Dean meg az udvaron pókerezik és úgy tűnik ebben is nagyon jó, már több tucat cigije van és most is nyert. Nem mintha dohányozna, de ez itt kemény valuta. Okos fiú. Sam elmeséli legújabb ismereteit Moodyról, és hogy szerinte a cellában még ott a vére, azt kéne elégetni. Már van is egy terve, hogy jut be oda, a bibi csak az, hogy itt nem nagyon van megfelelő célszerszám az akcióhoz. Dean rögtön feltalálja magát, pár újabb filmes hasonlat után üzletelni kezd a rabtársakkal. Majd csak akad valami.

Megint kajaidő van, Dean úgy látszik nem fér a bőrébe, mert a kétszázkilós kopasz állathoz ül, aki ugye korábban csak azért nem verte laposra, mert még idejében bejöttek az őrök. Ráadásul elkezdi csesztetni a súlya miatt, hogy vajon szteroidokat nyom, vagy önbecsülési problémái vannak, amire a fánkoktól vár vigaszt és attól nőtt ekkorára. Hát az óriásnak se kell több, akkora sallert nyom le Dean-nek, hogy még a székről is leesik. Dean meg persze visszaadja, de az egész jelenet úgy néz ki, mint amikor Bud Spencert próbálják megverni: a nagydarab muki csak áll ott, mint ha meg se érezné az ütéseket. Egy őr megpróbál közbe lépni, de ő húzza a rövidebbet, „Bud” úgy földhöz vágja, hogy csak úgy nyekken. Erre persze már a többi őr is odarohan – ezt az óvatlan pillanatot kihasználva Sammy a konyhán át meglép valahova. Még jó hogy a konyhán át, mert így magához tud venni egy kis sót, szükség esetére :) Aztán egy szellőzőnyíláshoz megy, aminek simán leveszi a rácsát és elkezd az aknában kúszni.

Miközben Sam senki által nem zavartatva mászkál a börtönben, Dean-t megmentik az őrök a laposra veréstől, de azért a Fő Őr Úr még ad egy gyomrost neki a gumibotjával, csak a miheztartás végett. Mehetnek az orvosiba. Sammy meg tök simán megtalálja a régi cellablokkot (nem is értem, Scofield mi a francnak szüttyögött olyan sokáig azzal a hülye tetoválással), besétál, besózza és felgyújtja a vérfoltos matracot és viszlát. Ja igen, egy öngyújtót sikerült csencselniük, azt használja gyújtósnak.

Az orvosiban Dean bocsánatot kér „Picitől”, aki meg lelkizni kezd, hogy valójában tényleg önértékelési problémái vannak a szemét apja miatt. Dean meglepődve hallgatja ezt a hirtelen őszinteségi rohamot, de ekkor feltűnik a színen még valaki: az eheti szellem. De várjunk már, ez úgy néz ki, mint egy őrült nőszemély, ez így nem stimmel. A szemét némber egyből rá is veti magát Dean-re, de szerencsére egy kis ebédmaradékból származó sóval sikerül megmenekülnie. Óriás barátunk viszont már nem ennyire szerencsés :(

Sam hitetlenkedve hallgatja a beszámolót, hogy hiába pirománkodott, nem is Moody szelleme a tettes. Tehát az új tipp, hogy valami nővér szelleme kísért, aki egykor itt dolgozhatott. A bökkenő csak az, hogy Sam már értesítette a titokzatos Deacon-t, hogy végeztek a melóval, és este indul a nagy szökés. Szóval nem sok idejük maradt kideríteni, hogy ki ez a nővér és miért gyilkolászik. Na meg mégis hogy? Megint Randallhoz fordulnak, ő végülis már elég régóta ül itt, biztos tud valamit egy furcsa ősz hajú, félszemű nővérről. Tud bizony, és a néhány doboz pókeren nyert cigiért cserébe beszélni kezd: Glocker nővér a 70es években dolgozott itt és igen szemét volt, szadizta a fegyenceket. Sőt, módszeresen irtotta őket, mert a legtöbb betege hullazsákban távozott az orvosiból. Érdekes módon akár fiatal, akár öreg, mind szívrohamban halt meg. Valami igazságosztónak képzelte magát, amit most lelkesen tovább folytat. Sajnos azt már Randall sem tudja, mi lett a sorsa. És vajon hogy kötődik a régi cellablokkhoz?

5 órájuk maradt a srácoknak, hogy ezt kiderítsék. Jobb ötlet híján Dean behivatja az ügyvédnőt, akit megkér, hogy nézzen utána ennek az ápoló nőszemélynek. Mara először hülyének nézi a kérés miatt, de Dean hosszas bámulása után talán belemegy a dologba. Ki ne menne…

Sam viszont nem akar várni egy perccel sem tovább, mint muszáj. Ezen kicsit hajba kapnak Dean-nel, aki viszont maradna, amíg meg nem oldják az ügyet. Az őröknek meg kezd már tele lenni a hócipőjük velük, így elkapják a grabancukat és egy kis fegyelmezésre viszik őket a zuhanyzóba. Ajaj. A Fő Őr Úr azonban kiküld mindenkit, egyedül akarja elintézni őket. De ahelyett hogy jól ellátná a bajukat, Dean nyakába borul – mert ő a titokzatos Deacon! Nem örül a hírnek, hogy még nem sikerült megoldani az ügyet, de nem is esik kétségbe, mert van nála egy levél az ügyvédnőtől a fiúk részére. Szóval mégiscsak utána járt a dolgoknak! Glocker nővér egy fegyenclázadás közben halt meg, ami a régi blokkban tört ki. A bosszúszomjas rabok jól megverték és a sorsára hagyták. És még azt is megtudta, hol van eltemetve. Szép munka. Legalább végre elhúzhatnak innen, Sam legnagyobb örömére (kimásznak egy szellőzőaknán, na persze).

A Kocsi már kint vár rájuk (de rég láttuk!), indulhatnak is a temetőbe ásni. Eközben H. ügynök tajtékozva Deacon-t faggatja, hogy hogy hagyhatta megszökni őket. Deacon faarccal adja a tudatlant, de végül elmondja, hogy a beszélőn bent járt náluk az ügyvéd csaj. H. rögtön szalad is hozzá, hogy mégis miről beszéltek Dean-nel. Mara egy ideig húzza az időt, ügyvédi titoktartás, blabla, de miután H. megfenyegeti bűnpártolással, elmondja nekik a sztorit Glockner nővérről és hogy hova temették. Hülye áruló! Közben látjuk, hogy Sam és Dean már nekiláttak a sírásásnak, de a rendőrség is megérkezik a Mountainside temetőbe. Most aztán izgulhatunk pár percig, melyikük lesz a gyorsabb.

Nem elég, hogy jönnek a kommandósok, a börtönben közben Deacon-ra támad a szellem. Jajj, gyorsan, siessetek már! Az utolsó pillanatban természetesen lángra lobbantják a csontit, Deacon megmarad, ti meg fussatok már, ne a tüzet bámuljátok! Mi lesz most, itt az FBI! Vagy mégsem? H. ügynök és emberei tanácstalanul állnak a sírok közt, a W. fiúk sehol. Mert ők meg épp a Green Valley temetőből igyekeznek kifelé. HAHA! Visszaszívom, az ügyvédnő nem is hülye áruló. H. most aztán verheti a fejét a falba. A srácok meg kezdhetik törni a fejüket a hogyan továbbról…

(U.i.: szombat délelőtt én már odaát leszek :) a messzi Skandináviában, ezért a hogyvoltot előre, az angol alapján írtam meg. Pakolás közben fél füllel hallgattam a szinkront, ami már megint annyira borzasztó bakikkal és béna fordításokkal volt tele, hogy az fáj. Na szóval bocs, ha valami nem egyezik a magyar verzióval. Sót csomagoltam, hátha Helsingor-ben összefutok egy kísértettel :))