Deres alatt

Ramsay és húszfős szabadcsapata eredményes volt, annak ellenére, hogy a logika és az észérvek (na jó, a Trónok harcán belül uralkodók nem) azt diktálják, hogy egy maroknyi partizán nem tud nagy kárt tenni egy kibaszott hadseregben, de igen, tud, felgyújtanak pár sátrat, elengednek pár lovat és kész, szevasz Stannis, szarban vagytok. A vörös rébék földbe gyökerezet lábbal figyeli a mayhemet, arcán kétségbeesés. Ser Davos másnap beszámol Stannisnak, meg vagyunk baszva, felség, lovakból, emberből, sátorból és kajából is kevesebb van, mint ideális, így támadni nem lehet. Márpedig én nem megyek vissza a Falra, mondja Stannis, akinek a fejében végtelenítve megy a Szaladt Sir Robin, a gyáva című sláger. Őröket kihallgatni majd lefejezni, elhullott lovakat kiosztani húsnak a krumpli mellé, szaftosan, there, I fixed it. És Stannis közben Mellisandrét fixírozza a beesett szemeivel, Ser Davos meg legszívesebben darabokra szaggatná a banyát.

Meereen

Dany ugyan a harci veremből kihozatta Ser Jorah-t, a titkos vírusgazda/hősszerelmes lovagot, és kistermetű kísérőjét, Tyriont, a nagyszájút, de ez egyelőre csak azt jelenti, hogy nem egy poros gladiátorarénában fejezik le őket, hanem mondjuk egy piramis belsejében. Jorah mondana valamit, de Dany úgy néz rá, hogy élő embert nem tudok mondani, beleértve a magyar politikai élet 99,99 százalékát, aki nem szarná össze magát tőle. Jorah elhallgat, jöhet Tyrion, téged miért ne fejezzelek le, ha tényleg az vagy, akinek mondod magad? Mert én két Lannistert is kinyírtam, mármint mutert és a fatert, és ez azért csak számít valamit. Ja, és akkor rögvest fogadjalak a szolgálatomba, kérdezi Dany enyhe félmosollyal, mire Tyrion műfelháborodik, hogyhogy, még csak most találkoztunk, korántsem biztos, hogy beállok hozzád.

A falon

Hideg van, és kurva hideg, de hát ugye #winteriscoming, használnák a hashtaget a varjak, már ha nem lennének elfoglalva a birodalom védelmével, és egymás (virtuális) baszogatásával. Havas komolyan gondolta az északi expedíciót, és Tormundot is viszi magával, amivel kiváltja a teljes expedíció és az Éjjeli Őrség nemtetszését, csak Samu ujjong magában csendesen, de ő meg kit érdekel. Havas búcsúzóul vált pár szót Ser Alliserrel, aki szokásos kedves és vidám személyiségét sugározza, belebuksz ebbe, Havas, mondja, de hát tőle mi az istent várnánk, Samu is elköszön Havastól, és ad neki egy obszidián tőrt, amivel legyilkolta a White Walkert annak idején. Havas plusz Tormund balra el. 

Braavos

Arya takarítóból hullamosónak lépett elő a Fekete és Fehér házban, ez lehet egyfajta promóció, franc se tudja, mindenesetre rém lelkiismeretes és nagyon figyelmes, körmöt vág, hajat most, a hulla nagyon pöpec lett, tán életében sem volt ilyen jóképű. A hullát elviszik, és mivel az ajtó egy résnyire nyitva marad, Arya már menne is kifelé rajta, de a szőke hajú, botos csaj, aki már vagy kétszer elverte, ott terem, és bezárja, nem mégy te sehová, hallode. Arya kicsit hisztis lesz, mondjad meg nekem, mi történik a holttestekkel, vagy nem mosok több hullát, mert a tököm tele van már. Majd. Amikor ideje lesz. Mg amikor készen állsz. Aryának ez nem elég, és megkérdezi a csajt, hogy ő kicsoda, hát, kérem szépen, egy westerosi nemes lánya, aki rájött, hogy az új mostohaanyja meg akarja mérgezni, és a braavosi bérgyilkosok segítségét kérte, a mostoha meghalt, ő meg azóta itt melózik. Arya mosolyog, nahát, rokonlélek, de a csaj arca elkomorul, és te ezt bevetted? És ha hazudok? Na, mossál csak hullát tovább. Apróság, de én sem értem, a hullamosástól miért lesz az emberből jó, bérgyilkos, de mit értek én a lovakhoz.

Előre szólok, hogy a) nem ez volt az évad legakciódúsabb epizódja, és b) nem ez lesz a legjobb vagy leghosszabb hogyvolt. Van ez így.

Meereen

Szürke Féreg nem halt meg! Csak nagyon szarul van, viszont Missandei ott ül mellette és simogatja a kezit, meg nagyon szomorú arcot vág a mikrofonfrizura alatt. Később jobban lesz, és szerelmet vall Féregnek, az meg viszont, csodálatos. Ser Barristan nem úszta meg, ott van felravatalozva a trónteremben, Dany meg egyszerre szomorú és rohadt ideges mert hát öreg barátja egy full kontinenst vágott át, hogy védelmezője legyen, erre pár álarcos rohadék legyakja egy sikátorban, és ez milyen már. A faszija azt javasolja, vonuljanak vissza a piramisnegyedbe, és majd onnan csapjanak le a rohadékokra. Danynek más terve van, mi lenne, mondja, ha összefogdosnám a város előkelő családjainak vezetőit? Az időközben a trónterembe érő Hizdahr zo Loraq bizonytalanul aszongya, hogy de hát ő is az, mire lefogják, kellett neked pofázni, baszki.

Mert elaludtam, van ez így. Addig is egy kép.

Volantis

Nehéz a volantisi halászemberek élete, nem elég, hogy büdösek a haltól, és hajnaltól napnyugtáig melóznak, még le is ütik őket néhanapján, és elviszik a csónakjukat, hogy abban szállítsanak egy gúzsba kötött és kipeckelt szájú törpét Mereenbe. Mint teszi azt a nyitójelenetben Ser Jorah, a szerelmes, aki (hagymázas álmaiban az ő farkára vágyó) Danynek visz szokatlan ajándékot. A halászember meg kap két aranyat, vegyen belőle nyalókát a gyerekeknek.

Kurva hosszú rész volt, a hogyvolt is az lesz, előre szólok.

Braavos

Arya nem éppen a boldogság két lábon járó szobra, mert ugyan befogadták a Fekete-Fehér Házba, de ott nem a bérgyilkosszakkör ülése, és a “hogyan öljünk meg a szomszéd gyerekét egy fél barackbefőttel, hogy az még utána is fogyasztható állapotban maradjon” lecke tananyaga fogadja, hanem egy cirok(?)seprű. Arya meg valahol csak nemes lány, ugye, Deresi Stark, vagy miafasz, nem seprűvel a kezében született, és eleve, mit tanul ő a sepregetésből. Jaqen H'ghar közben egy láthatóan szétesett palinak ad vizet a ház nappalijában(?) álló kútból. Arya meg is jegyzi menten, hogy nem azért jött, hogy sepregessen, hanem hogy tanuljon, és miafasz már, napok óta húzza a cirokot. Jaqen H'ghar erre aszongya, hogy akkor tessen szolgálni a többarcú istent, és senkivé válni, mert ez így megy. Aryának ezek az absztrakt bullshitek nem mennek a fejébe, hát mág az olyanok, hogy “csak egy Isten van, és a lány tudja is, hogy ki az.” Közben a pali, aki inni kapott, kicsit meghal, és két pali hordágyon kiviszi. Aryára meg mindenki szarik.

Elöljáróban annyit, hogy legkevésbé sem érdekel, mi a különbség a könyv és a sorozat között. Ez a hogyvolt a tévésorozatról szól, ha valaki kényszeresen a könyvről szeretne beszélni, és arról, hogy mi lesz másképpen a tévében, mint azokban, és ez (természetesen) mennyivel szarabb, és persze régen minden jobb volt, az keresse meg a releváns szakfórumokat, és ott okoskodjon, mert innen minden ilyen kommentet szó nélkül törlök - lévén offtopic.

Braavos

Arya megérkezik a Jaqen H'ghartól kapott érmén vett hajóút végállomására, Braavosba, ami egy bazinagy város, és egy bazinagy kolosszus őrzi a bejáratát, mármint az öbölét, ott áll terpeszben a szobor, te meg behajózol alatta, és közben nagyon kicsinek érzed magad. A lélektani hadviselés egyik pompás eszköze, kár, hogy az ide részekre jellemzően rém béna CGI a szobor és a megérkezés is, a greenbox valahogy nem működik ezeken a képeken, tán a világítás van elcseszve, nem tudom. Arya csak néz a szoborra és nyel nagyokat, a kapitány meg röhög, ne félj, kislány. Nem félek én semmitől, mondja Arya, mire eszembe jut egy nagy klasszikus, “majd fogsz!”

Nem hogyvoltozunk összefoglalóilag, mert minek, erre van ez a blog, itt a link ez előző négy etaphoz, itt meg a legutóbbi epizódhoz. Na jó ennyire genyó nem vagyok, Tyrion kinyírta a fatert és menekül, Stannis, miután délen hiába ugrált a balettben, elment északra királyt játszani, Dany meg láncra verte két sárkányát Meereenben, mert kisgyerekeket és zsenge kecskéke ettek, ejnye. Kábé ennyi, bővebben fent.