A héten emlékeztetőül megnézhettük W. mama és Jessica pafonraszegezett-lángrakapós halálát. Szép kis összeállítás. Na mindegy, ami megtörtént, az megtörtént, nincs mit tenni. Vagy mégis?

A testvérek szökevényi minőségben is fáradhatatlanul dolgoznak, most épp egy dzsinn után nyomoznak. Sammy a hotelban bújja a lexikonokat, míg Dean a zsír új rendszámú Kocsival fésüli át a terepet. De mit is kell tudnunk a dzsinnekről? Nem igazán jótündérek, és bár elég nagy hatalmuk van, nem feltétlenül teljesítik a kívánságokat sem, viszont évszázadok óta embereket fogyasztanak és szeretnek romok közt bujkálni. Ja, és nem hasonlítanak Barbara Eden-re, a Jeannie a háziszellemből :)

Visszatérve a romokra, Dean a terepszemle közben látott valami ilyesmit, ezért odamegy körülszaglászni, Sammy hiába is tiltakozik, hogy előbb menjen vissza érte a hotelba.

Emlékeztetőül: Victor Hendrickson különleges ügynök rettenetesen el szeretné kapni a W. fiúkat. A vád ellenük: csalás, betörés, lopás, fegyveres rablás, emberrablás, gyilkosság, sírgyalázás (hehe), stb. De a srácoknak eddig még mindig sikerült meglógniuk előle, amitől ő nagyon-nagyon dühös…

Most: a Green River megyei javítóintézetben vagyunk, válogatott rosszarcok az udvaron. A börtön épületében megnyitják a régi cellablokkot, amit ki tudja, milyen okból lezártak egy időre – olyannyira, hogy lángvágóval(?) kell kinyitni. Nem lett volna elég egy lakat? Bár végülis úgy tűnik, hasznos volt ez az alapos munka, mert van odabent valami – ami most viszont kijött. Nem látni ugyan semmit, de a munkások lehelete szinte megfagy a levegőben és valami légáramlat söpör végig a folyosón. Brrr.

10 óra 20 másodperc. A „B” blokkban megáll az óra és a fények vibrálni kezdenek. Az egyik rab, Randall, egy derengő alakot lát elsuhanni a cellája előtt, mire kétségbeesve hívja az őröket. Az őr jön is, és jól odabasz a gumibotjával a vasajtóra (infarktus). A kedves köszönés után meg se hallgatja Randall baját, amire kb. fél perc múlva jól rá is fázik. Bár igaz, még ha észre is vette volna a mögötte lopakodó szellemalakot, akkor se nagyon futhatott volna el előle. Persze az sem segített, hogy pont a nyitott vasrács közepén kezdett forgolódni, amit eheti gonoszunk egy laza mozdulattal rázárt, ezzel csapdába ejtve az őrt. Már ez is eléggé fájdalmas lehetett, hát még ami ezután következett. Legalábbis a fájdalmas halálordításból ítélve…

Bagolyhuhogás, nyikorgó hinta, süvítő szél. Eheti csinibaba, Wendy óvatosan lépked kifelé egy rozzant házból, egyenesen a sötét kerekerdő szívébe és kétségbeesve hívogatja eltűnt barátait. A hold vészjóslóan világít, mindenfelől hangok, a csaj háta mögött lopakodunk, egy kéz kinyúl… Huh, csak Brody az, aki szintén az elveszett barátokat kereste eddig, de sajnos csak a hullájukat találta meg, ezért ő most olajra lép. Szegény Wendy egyedül keresgélhet tovább, ám ekkor egy nagyon-nagyon szörnyű valamibe botlik, amitől oltári bénán sikít. Jajj, kezd már ez a rész egy rossz tini horrorra hasonlítani, de megnyugodhatunk: tényleg az!

Egy film, a Hell Hazers II forgatásán vagyunk ugyanis, ahol a főszereplő színésznőnk nem annyira tud sikítani, ezért újra kell venni a jelenetet. A forgatási szünetben Frank, a takarító fickó rémtörténetekkel traktálja a színészeket, akik csak nevetnek a gondolaton, hogy a díszlet talán el van átkozva és szellemek kísértenek benne. „Wendy” mielőtt újra forgatnának, elvonul sikítást gyakorolni - egyedül, a félelmetes díszleterdő közepére. Furi hangokat hall, pont ahogy Frank mesélte…gondolja, milyen viccesek a kollégái, be akarják paráztatni. Ám ahogy ott lépeget, egyszer csak egy sapka hull a lábai elé: szegény Frankről esett le, aki ott lóg vérbe fagyva a díszlet tetején, mellette egy hirtelen feltűnő majd eltűnő szellemalakkal. „Wendy”-nek végre megy a sikítás.

San Fransisco, California. A csinibaba Madison egy bárban múlatja idejét barátnői társaságában. Főnöke, Nate enyhén rosszul leplezve próbálja Maddie-t magával csábítani egy kis extra munkára, sikertelenül. Maddie jókedvűen vihorászik tovább a lányokkal, ám a mosoly az arcára fagy, mikor észreveszi, hogy egy fura fazon őt figyeli. Ki is menti magát a társaságból és haza indul, természetesen egyedül sétálva át a sötét és hátborzongató parkolón, ahol még egy kutya is felborítja a kukákat, csak hogy meglegyen a kellő hangulat. De hiába izgultunk, Maddie épségben hazaér – bár a fura fickó továbbra is követi. Mikor már azt hinnénk, ebben a részben nem lesz kilógó belű hulla, másnap reggel a lány az irodába érve szétmarcangolva talál rá a nyomulós főnökére. Fúj.

A hullaházban Sam „nyomozó” próbálja kideríteni, mi történhetett Nate-tel. A boncolást végző hölgy szerint a harapások a férfi testén egy farkastól származnak – ami elég képtelenségnek tűnik neki is, ráadásul Nate szíve is eltűnt.

Ez a rész nem tartogatott különösebb meglepetéseket, csak folytatták a srácok amit kell, a femilibizniszt.

Egy házaspár, David és Molly a házassági évfordulójukat ünnepelnék, ha David tudna térképet olvasni és nem a kihalt 41-es úton autókáznának a 99-es helyett. Épp csipkelődős haragszomrádot játszanak, amikor hirtelen egy férfi tűnik fel a semmiből az út közepén. A gázolást elkerülendő Molly félrerántja a kormányt és egyenesen belehajt egy szembejövő fába. A nő magához tér, nagy baj nincs, csak kicsit vérzik a szája széle – ellenben a férje mintha szublimált volna, csak a hűlt helyét találja. Nincs is annál jobb ötlet ilyenkor, mint hogy elinduljunk a bagolyhuhogástól kissé fosatós, töksötét erdő mélyére, ezért Molly sem cselekszik másképp. És talán még szerencséje is lehetett volna, ha a fák között talált vadászkunyhót nem egy kilógó belű férfi lakná. Méghozzá az, akit az előbb épp el akart ütni. Vagy mondjuk inkább szellemnek? Hát, legalábbis elég gyanús, miután a fickó szörnyfejjé változik át.

Már akkor sejtettem, hogy ez jó rész lesz, amikor az emlékeztetőben csupa olyan jelenetet vágtak nekünk össze, mikor Dean és Sam szívatják egymást és válogatott kedvességeket vágnak egymás fejéhez. És tényleg. Vicces volt, kár ha valaki lemaradt róla. És Dean megint gyönyörű volt... Egy idősödő, de még mindig jóképű professzor esetével kezdődik az eheti nyomozás. A professzor késő éjszaka az egyetemi irodája felé tartva egy a tél ellenére igen lengén öltözött csinibabába botlik, és kb fél perces kéretés után fel is viszi magához. A hölgy rövid úton felkínálja bájait a tanárnak, aki kifejti milyen erkölcstelen is volna elfogadnia az ajánlatot – miközben már épp a lány manduláit készül tanulmányozni. Pedig jobban tette volna, ha ezúttal megpróbál uralkodni a micsodáján, mert a szépséges lány hirtelen szépséges, félig rohadó zombivá változik át. Ez annyira kiakasztja a profot, hogy fejest ugrik a negyedik emeletről.

Egy héttel később a W. fiúk már a városban nyomoznak az eset után. Kissé feszült a hangulat köztük: Dean azt hiszi, Sam lezúzta az Impalát, amiért ő eldugta az öccse számítógépét, osztják egymásra rendesen. Mielőtt azonban elfajulna a vita a fiúk közt, Bobby toppan be a hotelszobába. A srácok hívták, hogy segítsen nekik az ügy megoldásában, mert ők ilyet még nem lőttek. A professzor halálhírére jöttek ide, mert az épületről, ahonnan kiugrott, egy kísértetlegenda kering. A kocsmában Sammy két egyetemistánál puhatolózott a helyi városi legendáról. Jen szerint 30 éve egy diáklány lett itt öngyilkos, miután a professzora, aki a szeretője volt, szakított vele. A nagyon ördögi 669-es szobából ugrott ki az ablakon és azóta kísért itt. Igaz, a legenda szerint senki nem éli túl a vele való találkozást, ezért a barátja, Curtis szemtanúk hiányában kissé kételkedik a történet valódiságában.

a szerző DeanaW, igyekszünk, hogy hamarosan szerzőként az ő neve szerepeljen.

Akkor: Az előző részeket felvillantó képsor három korábbi eseményre emlékeztet minket (az ezerszer hallott „femilibiznisz, apa azt akarta hogy folytassuk”-on túl). Újranézzük a vitát a testvérek és Jo, a démonvadászok kocsmájának pultoslánya között: apjaik valaha társak voltak, de egy balul sikerült akció közben Jo apja az örök vadászmezőkre távozott (hehe) John W. hibájából, amitől a csaj kissé zabos a fiúkra. Találkozunk Meggel, akit megszállt egy démon, de a srácok jól kiűzték belőle a Salamon-kör és némi varázsige segítségével. Végül felidézzük John papa végakaratát, amit Dean-re testált a halálos ágyán (hogy mentse meg öcsikéjét a Sárgaszemű démontól, de ha ez mégsem sikerülne, akkor ölje meg a srácot. Kösz, apa!) Ja, és Dean, aki szép, ezt el is mondja Sam-nek, akinek így már minden oka meg van a parázásra, hogy talán ő az új Anakin Skywalker (gy.k. átáll a sötét oldalra).

Most: Ez a rész egy híd alól indul: Dean félőrülten telefonál Ellen-nek (Jo anyjának, a kocsmárosnőnek), hogy hallott-e valamit az öcsikéjéről, mert az egy szó nélkül eltűnt és ettől ő teljesen kész van. Senki nem tud semmit, de mielőtt kétségbe esnénk, Sam jelentkezik, és Dean már robog is hozzá A Kocsival. Sam bánatosan üldögél egy hotelszobában, véres kézzel és inggel, de gőze sincs, hogy mi történt vele. Dean, aki nem csak szép, de okos is, kideríti a recepción, hogy Sammy két napja jelentkezett be Richie Sambora néven (Sammy meg vicces lenne?), de senki nem látott semmi különöset, pl. hogy véres ruhában rohangált volna. Dean ezzel le is tudná az ügyet, elvileg az öcsi jól van, Sam-re ellenben rátör a sötét oldal para, hogy talán bántott valakit. Így végül úgy döntenek, kiderítik, mi történt vele az utóbbi egy hétben, amiből semmire sem emlékszik. Végülis ez lenne a szakmájuk, vagymi.

Azaz leánykori nevén a Supernatural, a CW egyik életkpesnek tűnő sorozata lápi emberrel, mumussal, meg hasonló ökörségekkel, de mégis fogyasztható formában. A menetrend a következő: először Deana W fejezi be az RTL Klubon jelenleg is látható második évadot,  hiszen abból már alig van hátra, majd (ha minden igaz) Annácska5 nevű lelkes olvasónkkal megírják a sorozatot a pilottól egészen a második évad végéig, és így a saját farkába harap a proverbiális kígyó. Jó szórakozást hozzá!