Békés erdő, folyópart, egy magányos házaspár vág át vadnyugati lovasszekerén a vízen. Hirtelen a fák közül előtörnek a környéket rettegésben tartó banditák, körbeveszik őket, és követelik, hogy minden vagyonukat adják át. A vezér desszert gyanánt az asszonykát is szeretné meghágni a környező bokrokban, de a férj (nicsak, Jayne) azt tanácsolja, hogy inkább gondolja át, mert ritka ronda a felesége. Férjura pofátlansága hallatán az asszony kiveri a hisztit, és a főkötő alatt feltűnik Mal arca. Lássuk be, tényleg nem szép nő. A házastársi vita végén fegyvert szegeznek a banditákra, kiderül, hogy a helyi civil lakosság fogadta fel őket, hogy tanítsák móresre a gazokat, amit a szekérben megbúvó Zoe segítségével maradéktalanul teljesítenek is.

Este a falubéliek nagy mulatságot rendeznek a hős megmentőik tiszteletére, van itt lakoma, tábortűz és tánc, mindenki remekül érzi magát. Mal elárulja Inarának, hogy nem is olyan rosszak a szoknyák, kellemesen szellőznek, egy öregember pedig Jayne-nek ajándékoz egy esőhozó botot, amitől a melák (lévén, hogy már seggrészeg) könnyekig meghatódik. Egy fiatal, vörös hajú lány Mal fejébe nyom egy virágkoszorút, megkínálja egy bödön itallal, majd a táncolók között kötnek ki. Másnap a banda elbúcsúzik a barátságos falusiaktól, és útnak indulnak. Mal békésen pakolászik a raktérben, amikor az egyik sarokból vidáman rámosolyog a tegnapi kis vörös. A szívroham elmúltával Mal kérdőre vonja, hogy mi a fenét keres a hajóján, erre a lány közli vele, hogy ő a felesége, az elöljáró talán elfelejtette megemlíteni? Főcím.

A Tam család fényűző villájában kezdünk, tizenegy évvel az aktuális események előtt. A kiskölyök Simon a házi feladatán dolgozik szorgalmasan, komolyabb, mint egy ENSZ-békekonferencia. River órákkal korábban végzett minden feladatával, ezért most Simon vegzálásával és egy Szövetség kontra Függetlenségiek csata imitálásával szórakoztatja magát, a szünetekben pedig még arra is jut ideje, hogy fél szemmel kiszúrja a hibákat a bátyja leckéjében. Besétál az apjuk, a Fáradt Üzletember, és egy kedélyes apa-fia beszélgetés keretében egyezséget kötnek: Simon megkaphatja a régóta áhított saját hálózati hozzáférést, cserébe zseniális dokivá kell válnia.

Ugrunk a jelenbe. River hisztérikusan tiltakozik az orvosi vizsgálat ellen, Simon egy nyugtatóval próbálkozik, mire a lány nagy ívben elhajítja a gyógyszeres ládáját, kis híján eltalálja vele a belépő Malt. Tehát a káromkodást és a dolgok hajigálását is felvette a repertoárjába, ez ám a csodagyerek, állapítja meg a kapitány. Van egy kis probléma: a raktérben egy marhacsordát szállítanak, és az állatok felettébb érzékenyek az egész hajót átható üvöltözésre. Ha rémületükben agyon tapossák egymást, akkor búcsút inthetnek a pénzüknek. Malt egyáltalán nem érdekli Simon szózata a gonosz kormány titkos emberkínzó tevékenységéről, a lényeg az, hogy a kísérletek végeredményét a Serenity legénységének kell elviselnie, úgyhogy amíg le nem zajlott az adásvétel, legyenek szívesek kussolni.

Az előző rész egy jó kis horror volt, amit egyik kommentelőnk nagyon találóan a Halálhajó című Sam Neill sci-fihez hasonlított, és milyen igaza volt. Mondjuk abban nem szólnak be vicceseket, de sebaj. Kocsmában vagyunk, kemény csávók szólnak be még keményebbeket és biliárdoznak rendületlenül, még nem tudjuk, de úgyis Mal fog nyerni, mert ő a legfaszább széles e világegyetemben. A holográfos golyókergetés közepette valamiféle rabszolgakereskedelem is szóba kerül, Mal a hajóra zavarja a hetérát, mert nem akarja, hogy gáz legyen, de persze lesz, klasszikus westernbe illő kocsmai balhé a bendzsómuzsikával kiegészítve. Főcím.

Bolygó felé közeledünk, a terv az, hogy gyorsan feltöltik a készleteket és irány az űr, de vészjelzés szólal meg, Wash kicsit gyorsan viszi le a hajót. A hetéra közben jelentkező dzsigolók közül válogat, ez a része még mindig homályos a társadalmi berendezkedésnek, de biztos kiderül előbb-utóbb. Mal meglátja az egyik kérő képét, és féltékeny lesz, dugd már meg, kapitány, mert megőrülünk a feszültségtől. A verbális kopuláció sehol sincs az igazihoz képest.

Az előző részben volt eksön és és lelkiismeretes rablóvezér, geci verőlegény és oroszos akcentusos maffiózó Tiffany lámpával, tehét semmi különös, a Firefly már csak ilyen. Ja, és bendzsóztak is meglehetősen sokat, de tetszett az is, biztos el voltunk érzékenyülve, vagy mi. Most a sci-fi sorozatok obligát A Jövő nagyon Furcsa De Alapvetően Kosárlabdára Hasonlító Sportjával nyitunk, nem tudom miért kell ezt minden egyes sorozatban erőltetni, de biztos velem van a baj. Rivert láthatóan nagyon érdekli a meccs, és Simon szerint rengeteg rémálma van az Akadémián történtek miatt, ez majd később biztos előjön.

Riadó, Wash mehet hajót vezetni, éppen jókor, mert egy roncs közelébe értek, Mary Celeste az űrben? A sofőrt mindenesetre elütik, mert a roncson kívül lebeg. River szellemeket lát, főcím. A roncs egy átalakított teherhajóból kreált utasszállító, mely telepeseket szállított (volna) valahová. A tiszteletes jelentené a történteket a hatóságoknak, Mal inkább megnézné mi van a fedélzeten (túlélők? cucc?). A dokkolás képei kísértetiesen emlékeztetnek a BSG űrhajós jeleneteiben használt bezoomolós technikára, király.

Magyar címet nem ír a port.hu, el sem tudom képzelni minek fordították, de a webkettő korában ez már csak átmeneti kínzó kérdés, mert majd meg tetszenek kommentelni jól, és akkor mindenki örülni fog. Ott hagytuk abba, hogy tudjuk ki River (legalábbis azt hisszük), a Serenity elmenekült a Harácsolók elől, és Mal összevonta a szemöldökét (ezt még jó sokszor láthatjuk). Önfeledten mulatozó kocsmai népség a jövőben című jelenettel nyitunk, szakadt kovbojok és feslett nőcskék egy lebujban ropják a bendzsó hangjaira, egy sarokasztalnál Mal, Zoe és Jayne játszik a Jövőben Népszerű Táblás Játékkal, illetve Jayne csak nézi, mert ő izomagy. Mal titokban egy papírost kap az arra sasszézó táncosnőtől, Stirlitz kommunikált utoljára így a baráti ügynökökkel.

Az Egyesülés Napja van, ami sokkal kevésbé szexuális töltetű, mint a név sugallná, ma ünneplik a Szövetség bolygóegyesítési politikájának évfodulóját vagy mit, és ezt egy rezidens kopasz alkoholista hozza a nagyérdemű tudomására, aki dűlöngél, tehát részeg. Mal összevonja a szemöldökét, ebből akár még lövöldözés is lehet. Kínaiul rendel italt a pultnál, és nem iszik a Szövetségre, ráadásul barna kabát van rajta, ami miatt a kopasz jól megsérti, gyáva vagy te, barátom. Zoe meg leüti, nem kell pofázni és kész, de a kopasznak vannak barátai a kocsmában, klasszius western-balhé van készülőben.

Naszóval ott hagytuk abba, hogy Mal rálel egy karikába tekert nőre a nyikhaj csomagjában, az ügynököt lefogták, Kaylee meg a műtőben, mert hasba lett lőve. Kapitányunk csak néz, amit megértünk, mert jónő fekszik a bőröndnek álcázott hűtőkamra szerű izében. A doki ideges, mert nem kellene felkelteni a csajt, akiről Mal azonnal azt feltételezi, hogy valami peremvilági perverz vénembernek szállítják kurvának, pedig nem: ő River, Simon húga, aki láthatóan elég rosszul ébred - mi sem éreznénk magunkat sokkal jobban, ha egy Samsonite-utódcég fémskatulyájából rángatnának elő minket pucéron.

Simon vesz egy nagy levegőt, és kitálal: ő nagyon okos ember, kiváló orvos volt, de Riverhez képest ez semmi, mert a csaj annyira okos, hogy csak na. Matek, zene, tánc, elméleti fizika - mindent tud, na. Simon arca szinte ragyog, miközben a húgról beszél, de aztán elkomorodik, mert eszébe jut a folytatás. 14 éves volt a lányka, amikor a kormány egy nagyon okos gyerekeknek fenntartott iskolájába bekerült, ahol mindenféle rossz történt vele. Segítségért folyamodott Simonhoz, aki lefizette az őröket, és kihozta a csajt - két év kínlódás után.

Kezdjük egy kis háttérinfóval, mert nem árt. 2500 körül vagyunk, az emberiség kirajzott (ezt a szót imádják a sci-fi írók), aztán polgárháborúzott egyet a biztonság kedvéért, és ketté is szakadt annak rendje és módja szerint. Középen a nyertes Szövetség és csatlósai élnek magas technikai szinten és kényelemben, kívül, a Peremvidéken pedig azok, akik inkább szabadon élnek, akár rosszabb körülmények között is. Mivel a kereskedelem "kissé" visszafejlődött ebbe az irányba, így a Vadnyugaton élők a háború előtti technológia szintjén ragadtak meg, illetve fejlődtek vissza jó kis romantikus-kovbojos szintre. Ja, és ott vannak még a Harácsolók vagy Fosztogatók, akik levadásznak akit tudnak, és nagyon csúnyákat tesznek velük.

A pilot ott kezdődik, hogy Malcolm Reynolds őrmester éppen nagyon ideges, lehet hogy a tévés költségvetés miatt meglehetősen gagyinak tűnő díszletek, de még inkább a légitámogatás hiánya miatt - lőnek ugyanis rá, nem is keveset, és ez mindenkinek zavarná köreit. Jó, mondjuk háború van (a bevezetőben emlegetett polgári fajta) és Mal láthatóan nem a győztes oldalon harcol. A küzdelem végén egy huszáros mozdulattal magához ragad egy légvédelmi üteget vagy mit, és lövöldöz tiszta erőből, de ez sem segít: a Serenity-völgyért folytatott csata a Szövetségiek győzelmével végződött.