Megkésve, de törve nem. Direkt az adás napjára időzítve, hogy amúgy viszatekintőleg. A maival nem fogunk késni, ígérjük.
Ez az egyik olyan rész, ami azzal kezdődik, hogy House még nem cinikus, mogorva pöcs, hanem csak egy ember alsógatyában, akinek nagyon reggel van, és nagyon fáj. Merthogy House-t már megint elhagyta a neje, aki már egyszer elhagyta, ezért a szokásosnál is borostásabb és a szokásosnál is borongósabb. Ő azt hiszi, hogy a lába fáj, Wilson tudja, hogy az exneje hiányzik neki, és a fájdalom ugyebár csak pszichoszomatikus. És ezt mi is tudjuk, hiszen a kezdő képsorok alatt nem az izomsorvadásról, hanem a vágyról énekel Ryan Adams.
