Vili idejekorán hazatér az Irmával való kincskeresésből, mert Irma sürgős telefont kapott egy barátnőjétől, így félbe kellett szakítani a kalandot. Akár be is állhatna Laci kérésére a boltba, de nem teszi, mert elviszi Cuki kutyát oltásra, úgyhogy a bolt zárva marad. Gizi eközben a Rózsa irodájában panaszkodik Bözsinek, hogy Skypeolt Lindával, akinek nem igazán tetszik az ötlet, hogy Giziék örökbe fogadjanak egy gyereket, hiszen mi lesz, ha megint nem sikerül az örökbefogadás. Gizi fájlalja, hogy lánya nem bátorítja, lehet, hogy nem tartja őt alkalmasnak szülőnek? Elhatározza, hogy megbeszéli Lacival, de most nincs rá lehetőség, ugyanis Laci bezárta a kisboltot fényes délben, és elhúzott edzést tartani. Kiszórólapozta a környéket, hogy fociedzést tart, most elment a tornaterembe, és várja a lelkes jelentkezőket. A bolt előtt sor áll, úgyhogy Gizi kénytelen beállni a pult mögé, pedig a Rózsába van beosztva. Mire Laci megjön, Gizi már azt sem tudja, hol áll a feje, ugyanis a postára is el kell mennie befizetni valami csekket. Laci nem tud ebben a segítségére lenni, ugyanis megy vissza edzést tartani, már ha van kinek…
Emília átadja Julinak a cetlit, amire felírta, hogy melyik börtönben található Stella apja. Juli nagyon örül, s habár a jóslat szerint nehéz lesz bejutni látogatni, nagyon elszánt. Attila meghallja, amint Juli próbál látogatást intézni Stella apjával, Molnár Károllyal, becenéven ,,A Lisztes” de nem sikerül neki, és hiába ajánlja Attila a segítéségét, Juli nem kér belőle. Elmegy a boltba, s ezalatt Attila előszedi Juli noteszét amiben egy kép van Stelláról, hátulján a gyermekotthon nevével. Ezeket lefényképezi, s útjára indul, a gyermekotthonba. Magabiztos, s titokzatos gyámügyesnek adja ki magát így bejut az igazgatóhoz, ahol érdeklődik egy korábbi lakó aktája iránt, ugyanis akadt egy kis problémájuk, de sajnos titkos. Bemond valami kamu nevet, úgyhogy az igazgató kimegy a szobából előkeresni az aktát. Ezalatt Attila megszerzi az igi gépéből a szükséges infókat, mert miért zárta volna le addig az egészet míg kimegy a szobából. Attila igazi high-tech berendezésként funkcionáló mobiltelefonjával lefényképezi az infót amit a monitoron talál, s mire az igazgató visszajön ő már nyugodtan ül a helyén. Természetesen nincs adat a kitalált névről, úgyhogy Attila megköszöni, és azzal nyugtatja az igazgatót, hogy majd ezt fogja leírni a jelentésben. Hú, de titokzatos! ,,A nevem Attila. Berényi Attila”. Elmegy a címre, amit Stellánál talált, itt van nevelőszülőknél, a Költészet utca 7 szám alatt. Mikor odagurul az autóval épp valami házsártos nő veszekedését hallgatja, s meglátja, amint Stella kimászik a ház ablakán, és ellóg otthonról.
Miki felhívja a már látott falusi embert, Rolandot, Pusztaszemeréről, ugyanis üzleti ajánlata van a számára. Munkát ajánl a falusiaknak, eleinte az építkezésen, aztán a Berényi vizet palackozó üzemben. Igen ám, de a falusiaknak van munkája, nekik a vizük kell. Miután ezt megtárgyalják Roland lefelé menet összefut Nórával, aki a múltkori kajálás margójára meghívja egy gyors ebédre, s mivel úgyis várni kell öt órát a következő vonatra, éppen belefér egy ebéd. Roland segít a lecsó készítésében, s meglepődve konstatálja, hogy Nóra káposztával csinálja a lecsót, épp, mint Roland cigány nagymamája. Nóra is így látta az apukájától. Még a végén kiderül, hogy testvérek. A falusi megérti, hogy miért fontos ennyire Nórának, hogy segítsen, ugyanis tetszik neki, hogy a falusiak számíthatnak egymásra, és ez jó lenne, ha megmaradna, hamár Nórának nem sikerült ilyen közösséget kialakítania maga körül. Roland kifejti, hogy Miki részéről csak egy leereszkedő gesztus, hogy minimálbérért munkát ajánlana, ez rajtuk nem segít, ugyanis ők jól elvannak a maguk csereberés gazdaságával. Nóra szerint valami olyasmivel kéne megfogni Mikit, ami ellen nem tud tenni. Találni kéne egy védett állatot, vagy védett növényt, hogy el se kezdődhessenek a munkálatok. Roland nem akarja elrontani senki üzletét, olyat kéne kitalálni, ami mindenkinek jó. ,,Nóra, maga egy angyal, mindent köszönök” mondja, majd elrohan, s Nóra irul-pirul, annyira jólesnek neki a szavak. Roland átmegy Mikihez, s elmondja a mindenki számára kedvező megoldást, ami eszébe jutott: arra gondolt, hogy ha Mikiék megnyitják az üzemet, úgyis kell venni vízvezetéket. Mi lenne, ha valamivel több vezetéket venne Miki, és a faluba is lehetne vizet vezetni, így a Berényi-féle ásványvíz úgy kerülne a köztudatba, mint a víz, ami megmentett egy falut. Nem elveszi, hanem megosztja a vizet az arra rászoruló emberekkel. Miki nem veti el az ötletet, leviszi a faluba Rolandot, hogy közben megbeszéljék ezt a dolgot.
Hanna elmondja Julinak, hogy Peti kórházba került. Natasa összetörve tér haza, teljesen ki van borulva, önmagát hibáztatja a történtek miatt. Könnyek közt mondja el anyjának, hogy valójában az ő hibája, hogy Peti ezt tette magával, ugyanis mialatt beszélgettek Natasa rájött Peti bajainak okozójára, és ennek hangot is adott. Natasa rettentően szégyelli amit tett, s anyja is elismeri, hogy ez nagy szakmai hiba volt, körültekintőbbnek kellett volna lenni, hisz ez nem a pszichológusról és az ő sikerélményéről szól, hanem a páciensről. Emília előre jelzi, hogy Peti és Juli szemébe kell nézni ezután, de Natasa alkalmatlannak érzi magát rá, így megkéri az anyját, hogy segítsen neki, és magyarázza meg Julinak, hogy mi, s hogy történt.
Facebook kommentek