Hétvége van, Saul mégis személyesen jött el Davidhez, mert sürgős mondanivalója van. Nem ő, hanem a fia nyit ajtót, aki csak ideiglenesen állomásozik itt, lévén az édesanyja neveli (most így hirtelen nem is emlékeztem, hogy van egyáltalán gyereke, de haladjunk). Saul előzetesen annyit mond, hogy amikor Elizabeth Gainest meggyilkolták, és az alelnök (+ David is) az óvóhelyen várták a lövöldözés végét, akkor valaki bombamellényt viselt és mindannyiukat meg akarta ölni. Bizonyítéka is van, azzal átadja a memóriakártyát megtekintésre.
Utána David kertjében ülnek, főnöke percekig nem jut szóhoz a döbbenettől, aztán beosztottját kérdi: mi tévők legyenek? Saul azt javasolja, hogy hagyják a posztján a képviselőt, ám tartsák folyamatos megfigyelés alatt, mert így elvezethet megbízóihoz. Felettese nem lelkesedik ez ötletért, az alelnök seggbe fog kúrni, ha kiderül, hogy hagytam egy terroristajelölttel bratyizni. Ja, felesel Berenson, ha viszont az derül ki, hogy a cimbije nemrég fel akarta robbantani, és te mint vezető nem tudtál róla, szintén nem fog hátba veregetni. Ez hat, David rááll a dologra, Saul pedig már sorolja is a kéréseit: az irodán kívül legyen a megfigyelőközpont, a megfigyelők se a cég alkalmazottai legyenek, a CIA-nál senki ne tudjon az egészről rajtuk kívül. Meg persze Carrie. Oké, bólint a főnöke, de aztán a sarkára áll, és teljes szabad kezet nem ad: az akció vezetője egy általa kijelölt ember lesz, és kész!