Egy férfi képzeletében vagyunk, amiben éppen pakolja be a kocsit egy nagyobb kiránduláshoz. Hirtelen felriad, egy kórházi ágyon fekszik, nem érti mit keres ott. A szobában még ott van vele a felesége, és az édesanyja, akik próbálják nyugtatni, nincs semmi baj. Ellenben ő nagy fájdalmakat érez, hiába dumálnak neki arról, hogy minden ok. Anyukája mondja neki, hogy hamarosan meggyógyul, de a felesége azt mondja, hogy lehet megfog halni, de ezt el kell fogadnia, hiszen, ha elfogadja, nem fog félni. Micsoda hülyeség ez, kérdezzük mindketten, a férj meg én, mire a feleség válaszol: a test meghalhat, az nem ő, a lelke tovább él majd. Szerencsére jön a nővér, emeli a beteg morfium adagját, aki visszasüllyed a tudatlanságba és elalszik. Örökre.
Nate ront rá az éppen papírmunkát végző Davidre, jó lesz sietni, mindjárt itt van Mrs. Piper a temetés miatt. Nate meglát egy prospektust az asztalon, a betegségéről szól, úgy tűnik David utána járt a dolognak a wikipédián. A fiúk és Mrs. Piper már a koporsó falnál nézegetik a kínálatot. A nő a levegőnek is magyaráz, kiderül, hogy a halott férjével tárgyal éppen, hogy melyiket koporsót válasszák. A kérdő tekinteteket látva bevallja, hogy ő mint látó működik, és azt is mondja, nagy fájdalmat érez a szobában. Ezzel még én sem lőnék bakot egy ravatalozó közepén állva, úgy gondolom. Aztán ránéz Nate-re, látom sok a gondod, de ne aggódj, minden rendben lesz.
Fisher-konyha, Nate és David témáznak arról, hogy mi lehet a halál után. David abban hisz, ahogy éled az életed, az határozza meg, hogy mi lesz majd a halálod után. Nate megkérdezi, hogy tesója szokta-e látni az apját, mert neki néha megjelenik. David kis habozás után mondja, hogy nem, dehogy, és témát vált: ma lesz a független temetkezési vállalkozók szokásos ebédje, Nate-nek is el kell mennie rá.
Claire érkezik meg az emeletről, indulna suliba, de rosszul kezdődik ez a reggel, hiszen nem főzött senki kávét, ezért nagyon morcos a fiúkra. Megjelenik Ruth is, aki nagy sietségben van, megy szemináriumra, ugyanis elkezdte ő is azt, amit Robbie csinált, azt az önmegvalósítási cuccot, a Tervet.
Már ott is vagyunk a szemináriumon, éppen belecsöppenünk egy sztoriba, amiben egy arab kinézetű nő meséli a mikrofonos nőnek, hogy miért van haragban az apjával. Történt ugyanis, hogy az apja azt álmodta, hogy lánya összefeküdt valaki mással, nem azzal, akinek odaígérték, ezért felgyújtotta őt. A nő az Államokba menekült, és most itt van, de mégsem lehet boldog, mert apja „szelleme” még mindig kísérti. Mire a mikrofonos nő (legyen a vezető) azt mondja neki, amíg nem bocsájt meg az apjának, addig nem is lesz boldog. Hogy van egy ház, ami tulképp ő maga, amiben ég egy szoba, és csak akkor hunynak ki a lángok, ha az apját elhívja látogatóba. Mindenki érezhetően felháborodik, mire a vezető kéri azokat, akik nem értenek vele egyet, emeljék fel a kezüket. Mindenki kalimpál, de azt látjuk, hogy csak Ruth keze nem lendül magasba. Ezt kiszúrván a vezető rákérdez, hogy Ruth mit gondol. Ő azt gondolja, mint mindenki más ilyen helyzetben, miért kellene meghívnia magához? Mire a vezető: akkor miért nem emelte fel a kezét? Csak gondolkodtam, hogy hova akar kilyukadni. A vezető erre kötözködni kezd, nem mer kiállni a véleménye mellett? Talán Ruth is vendégként van abban a házban, ami elvileg az övé?
Claire van a suli pszichológusánál. A doki megkérdezi mi van Gabriellel, mire Claire mondja már kettő hete nem beszéltek, úgyhogy passz. De aztán hirtelen megnyílik, szerelmes a srácba, és nagyon szar azt látni, hogy az akit szeretsz, elcseszi az életét. Hogy ő azt gondolta, hogy azzal segített, hogy vele volt, hogy támogatta, közben meg nem ért semmit az egész, a srác lelépett.
A fiúk megérkeznek egy vendéglőbe, a Független Temetkezési Vállalkozók Báljára, összesen hárman várják őket. Nate meg is lepődik, milyen kicsi a banda. Leülnek és természetesen a multit fikázzák ezerrel. Az egyikük (Bobo, akinek tényleg ez a neve) azon van kiakadva, hogy lett náluk 5 halott, de csak 3 fért be a hűtőkamrába, de mindet elvállalták. Alig egy-két óra hosszáig maradtak kint a testek, de a Kroehner már értesítette a hatóságokat, most pedig perben állnak. Műanyag dugót dug fel a seggébe, ha behódol azoknak a buziknak. Itt egy kicsit megtorpan, ránéz Davidre: bocsánat, ha megbántottalak. Davidnek kikerekednek a szemei, és pincérért kiált. Nate is belelovagolja magát, úgy tarthatunk be a multinak, ha összetartunk, mire a többiek megtapsolják.
Claire ismét a pszichológusnál van, egy nap kétszer, ő is csodálkozik. Mire a doki mellett egy nyomozó is várja: hol van Gabriel? Mit tud róla? Tudja, hogy kirabolt egy boltot? Claire hebeg-habog, nem, nem tudom hol van, nem nem tudtam, hogy rabolt. Ja és persze feljön a balzsamozó folyadékos fű-ügy is, ott is tagad, nem tudja, honnan vette a szert, valszeg lehet kapni a neten is, vagy nem?!
Brendánál vagyunk Nate-tel, Brenda tanul valami biológusi biszbaszt a földön fekve. Kiderül, hogy felvett egy szakot a suliban, jesszus, csak bele ne haljon az erőfeszítésbe. Az egy szakot azzal magyarázza, hogy dolgozik mellette. Én kisanyám a munka mellett kettő diplomát csináltam, mégis itt vagyok, kukucs. Nate szexelni akar, de Brenda megint nem, műfelháborodik, baszki a kapcsolatunk nem a szexről szól. Mondja Nate nem persze, de kedden lesz négy hete, hogy nem dugtunk, ez azért már nem oké. Mire Brenda: teljesen normális, hogy lassítunk. Mire Nate: mi nem lassítottunk baszod, hanem leálltunk.
Ruth ér haza éjnek évadján, Claire-t találja a kanapén tévét nézve, aki aggódott érte, de nincs gond, eddig tartott a szeminárium. Claire kérdezi milyen volt, Ruth mondja borzalmas. Akkor meg miért jársz? Mert nem akarok tiszteletlen lenni azzal, hogy abbahagyom. Na pont így vagyok én is a franciával. 5 éve tanulom, de csak azért, mert egyszer még nagyon régen úgy gondoltam, jó lesz az. Azért néha én is hozok idióta döntéseket. Na de Claire kérdezi, hogy kér-e teát, vagy kávét, mire Ruth kiakad: Claire, mit törtél össze? Biztos csináltál valamit, azért vagy ily kedves. Claire nagyot néz, csak rendes akartam lenni, bocs má’. Ruth bocsánatot kér, ne haragudj, tudod a régi beidegződések, régen mindig azt hittem azért vagy ilyen, mert rosszat csináltál. Ma már másképpen gondolom. De már megyek is, van házim, írnom kell egy levelet a halott anyámnak, meg egy másikat magamnak, egy titkosat, hogy hogy szeretném megváltoztatni az életemet. Jó éjt.
Fisher-pince, Rico, Nate és Rico kisebbik fia egy mózeskosárban. A fiúk rakják be Mr. Piper-t a koporsóba, egy speciális szerkezettel. Most hogy nézem, tényleg elgondolkodtató, hogy hogy kerülnek be a testek már puccban parádéban a koporsóba. Ott öltöztetik fel, vagy mi? De most megvilágosodtam. Nate bocsit kér Rico-tól a pénz miatt, hogy nem tudtak adni, de Federico nem haragszik. Aztán kérdezi Rico-t, hogy mi újság van otthon, van-e szex Vanessa és közte, két gyermek után. Persze ezt hosszabb bevezetés előzte meg, de mi nem érünk rá üres locsogásra. Federico mondja, most már nyolc év és két gyerek után nem olyan sűrű, már csak heti három-négy, elég szomorú, de ez van. Mit lehet tenni? Nate csak bólogat, a csórikám. Juj, még el nem felejtem. Rico meséli, hogy Vanessa húga Angelica (a színésznő, az a családtag, aki pénzeli Rico-ékat) szakított a pasijával, és most Rico-éknál lakik.
David és Keith van a fallabda pályán, még nem tudnak bemenni, mások játszanak. Ezek a mások idegesítik Keith-et, nem akarják abbahagyni a játékot, pedig letelt az idejük rég. David próbálja nyugtatni, de látjuk, hogy nem ez a baj Keith-szel. David rá is kérdez, mire elmondja, szerinte a húga megint rákapott a drogokra, nem jár haza, az anyukája vigyáz az unokahúgra. Meg Eddie nem szeret se fallabdázni, se biliárdozni. Erre mondjuk David nem kérdezett rá, de azért nagyban mosolyog az orra alatt.
Brenda van a suliban, dióhéjban annyi történik, hogy vitába száll a tanárral egy téma kapcsán, mire az oktató felhúzza magát, hogy mégis ezt hogy meri, amit Brenda rossz néven vesz, hogy neki nem lehet saját véleménye, fogja a pakkját, és kiviharzik a teremből.
Nate van a halottal, mire megjelenik az apja szelleme, de nem beszélnek túl sokat, betoppan a feleség, felkészült a ravatalozásra. Nate azért megkérdezi, hogy az apja szellemét érzékeli-e, de azt a választ kapja, hogy nem. Belép David, kezdődhet mindjárt a szertartás. Mire a látó barátnőnk odalép Nate-hez, egy gyermek érkezik hozzád hamarosan. Mire Nate mondja, jaj dehogy. Akkor meg hozzád, lép oda Davidhez. Mire David: kötve hiszem. Hogy elég mókás legyen Federico lép be a babával az ajtón, hogy akkor hazamegy. A fiúk mosolyognak, tessék, itt a baba, amiről beszéltél, te szélhámos, te.
Ravatalozásnak vége, Nate nyitja az ajtót, kiengedi a gyászolókat. Claire rohan oda hozzá, mondani akar neki valamit, de David odalép, baszki Nate, képzeld most tudtam meg, hogy Bobo átállt a Kroehner-hez. Nate kiakad, micsoda, hát ő utálta legjobban őket, most akkor van egy műanyag csavar a seggébe? Rohanok, felhívom. Claire csak áll, David kérdezi mi a baj, de neki nem mond semmit.
Keith van a húga lakásában, ott van nagymama, az unokahúg. Carla nincs otthon, nem is ment haza már napok óta, Taylor elég szemtelen, be is küldik a szobába. Keith nagyon mérges, de anyja próbálja nyugtatni. Keith szerint be kellene jelenteni az eltűnését, de anyja kiosztja, biztos felpofozlak, ha lépni mersz az ügyben, Carla-nak csak sokat kell dolgoznia, ezért nincs otthon, nem kell felfújni ezt az ügyet.
Brenda ül egy bárpultnál, láthatóan nem boldog, inkább ideges. Kap egy italt a pultostól, körülnéz, a mellette ülő pasi küldte neki. Beszédbe elegyednek, lájtos flörtölés kezdődik. Aztán Brenda olyat szól, amit fel kell, hogy írjak, bár boldog párkapcsolatban élek, de kitudja mi történik majd egy másik életben. Ezt válaszolja, a Te mivel foglalkozol kérdésre: süketnémákat tanítok jelbeszédre, nem lehangoló, sőt. Amellett, hogy baromi jól fizet, szeretem azt is kihasználni, hogy roppant jól kommunikálok a testemmel. Scott (mert így hívják a pasit) láthatólag ledöbben, arcán elismerés, még én is csettintek a nyelvemmel, pedig én nőből vagyok. Legnagyobb sajnálatomra nem folytatódik a párbeszéd, mert jön Nate, ezért Brenda elnézést kér, távozna, de Scott nem engedi el anélkül, hogy oda ne adná a névjegykártyáját. Brenda elfogadja, a céda.
A szemináriumon vagyunk Ruth-szal, aki láthatólag unja az egészet. A vezető ott tart, hogy most itt az alkalom arra, hogy mindenki felhívja azt, akire haragszik, akinek meg kell bocsájtania, tessék, az előcsarnokban vannak a telefonok, mindenki menjen, hess. Ruth nem akar telefonálni, de Robbie nem enged, hívd fel az egyik gyereket, biztos jól fog neki esni, ha rácsörögsz, hogy új alapokra kívánod helyezni a kapcsolatotokat. Ruth úgy tesz, mintha tárcsázna, innen megmondom, hogy nem is, lenyom egy szöveget, mintha Claire-t hívná. Robbie elmegy addig pipilni, és kiderül, hogy Ruth tényleg megjátszotta a telefonhívást.
Eközben Claire csinálja a semmit, kiterülve fekszik egy matracon, mikor is csörög a mobilja. És tényleg nem anyja az, hanem Gabriel, aki nagyon zaklatott állapotban van, azonnal menjen érte, szüksége van rá. Mondja a címet, Claire kocsiba vágja magát.
Brenda és Nate vacsiznak az étteremben. Brenda meséli, végzett a sulival, Nate nem érti miért ilyen hamar, de úgy tűnik Brendának ez a kérés is túl sok volt, totál elutasító Nate-tel. Én a helyébe ráborítanám az asztalt, mármint Nate helyében Brendára. Brenda észhez tér, na jó, neked milyen volt a napod? Furcsa, volt egy nő, aki azt hiszi a férje még mindig vele van a halála után. Brenda szerint szomorú, Nate szerint nem, segít neki tovább lépni, nincs ebben semmi rossz. Brenda már megint azzal jön, hogy de rossz annak, akinek nincsenek céljai az életben, simán levágós, hogy magáról beszél. Nate kérdezi, és akkor mi lenne, ha tudná, hogy hamarosan meg fog halni? Brenda magyaráz, ő fel van készülve rá. Egyszer csak a háttérben int Scott barátunk, hogy már megy el, Brenda visszaint, mire Nate kérdezi, ez meg ki volt? Egy volt gimis ismerős, semmi küli.
Megint a szemináriumon vagyunk, jesszus, ez hány napos? Ruth már tényleg nagyon feszeng, de a vezető megkéri őket, hogy csukják be a szemüket, és gondoljanak arra, hogy mindenki azt gondolja róluk, hogy egy hülye, egy idióta. Mindenki lecsukja a szemét, még van aki sír is. Egyszer csak azt mondja a vezető, ki az, aki átérzi a viccet ebben a helyzetben? Mindenki elkezd nevetni, kivéve Ruth-ot, nem érti mi ez. Megjegyzem én sem látom át, de biztos velem van baj. Meg Ruth-szal természetesen. Na de a vezető felállítja, Ruth kisangyalom, mi a nem oké? Mit nem lehet ezen érteni? Mire Ruth igazán totál hót kiakad, baszódj meg te picsa, te meg a hülye csoportod, a felmenőim, a gyerekeim, a volt férjem, boldog vagyok, kurva boldog, mit nem lehet ezen érteni? Mire a többiek megtapsolják, micsoda kinyilatkoztatás. Jézusom, néha tényleg azt hiszem, hogy Amerikát egy magas kerítéssel kellene körbe venni, oszt se ki se be.
Claire megy az alig feltűnő hullaszállítóval egy sötét utcán. Egyszer csak Gabriel beugrik a kocsiba, na taposs bele Muci. Claire kérdőre vonja, mi az, hogy eltűnsz, mi van veled, de Gabriel még nem akar beszélgetni, indulj már baszkinyúl. Claire nagy nehezen rálép a gázra. Útközben kérdezgeti Gabrielt, mi volt, hogy volt, de ő nem az a locsifecsi, menjen egyenesen előre, valami olyan helyre, ahol tudnak kettesben beszélgetni. Totál szét van csúszva, Claire kérdezi, te be vagy állva? Persze hogy bevagyok, minden rosszul alakul, totál kivagyok, ezen nem kell csodálkozni. Megállnak egy piros lámpánál, elég feszült a hangulat, éppen ott tartanak, hogy Claire osztja Gabirelt, hogy fel kell adnia magát a rendőrségen, mert tudnak a balzsamozó folyadékos fűről, meg arról is, hogy kirabolt egy miniábácét, amikor pont akkor bír odagurulni egy srác melléjük. Átszól Claire-nek, mire Gabriel bepöccen, elővesz egy pisztolyt, és rálő a srácra.
Claire sokkot kap (nincs egyedül), mire Gabriel rátapos a lábára, ami a gázpedálon van, hajts már el az istenedet. Claire sír, baszod vissza kell mennünk, lehet meghalt, mi van ha meghalt, vissza kell mennünk. Gabriel csitít, nem halt meg, nem találtam el, most jobb? De Claire félreáll, azonnal takarodj a kocsimból, visszamegyek, megnézem a srácot, de előtte még elveszi Gabrieltől a pisztolyát. Gabriel kiszáll, elrohan, Claire pedig elindul a kocsival. Visszatérvén a kereszteződéshez már nem látja a másik kocsit, úgyhogy valszeg tényleg nem találta el Gabriel.
David pakol a ravatalozás után, megjelenik neki is apja szelleme. Találd ki fiam, hol vagyok? Menny vagy pokol? David nem tudja, annyit mond, jelenleg itt. Mire apja mondja, inkább a pokolba lenne, mert ott több az ismerős. Mire David mondja, hiányzol apa. Pont ekkor lép be Nate. Te meg mit keresel itt? - kérdezi David. Brendának késői kliense van, mondja Nate. Nekem felszalad a szemöldököm, csak nem Scott-nak hívják? Na de Nate nem féltékeny, ehelyett megkérdezi Davidet is Keith-szel űzött szexuális szokásairól. Elég bizarr, David inkább nem mesél róla.
Ekkor jön meg Claire sírva, Davidhez rohan, segítség kell!
Eközben Ruth-ot látjuk, ahogy Robbie-val ül egy bárban. Robbie idézi fel a jelenetet, ahogy Ruth kiosztja az egész bandát, mindketten nevetnek. Robbie kérdezi, hogy most akkor mi lesz a következő lépese, de Ruth mondja neki, ez aztán rohadtul nem tartozik rád, nagyot nevetnek, úgy látom tökrészegek, ölelkeznek, vihognak.
Következő jelenetben már Claire-rel vagyunk, ahogy átadja Keith gumikesztyűbe bújtatott kezébe a pisztolyt, és elmeséli mi volt Gabriellel. Természetesen a fiúk is ott vannak mellette. Keith kérdezgeti, mibe volt, hova ment, de Claire nem tud mit mondani, nagyon zaklatott. Nate kiborul, faszomért véded azt a szar alakot, mire Keith mondja, azért te seggfej, mert szereti. Nate megdöbben, visszavesz. Keith mondja Claire-nek, hogy teljesen őszintének kell majd lennie, mert az őrsön ugyanezeket a kérdéseket teszik majd fel. Biztos kell oda menni? Kérdezi Claire. Biztos. Szar helyzet, de meg kell lépni, mielőtt még más megsérül, mert hiába vette el tőle a pisztolyt, fegyvert szerezni nem olyan nehéz dolog.
Facebook kommentek