Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

13-as raktár 2x09 - Vendetta

2011. december 13. 14:00 - Gabba

A múlt heti vicces epizód után ezúttal egy ütőset kapunk, úgy látszik a második évad vége felé is egyenletesen emelkedik a színvonal, igen helyesen. Washingtonban kezdünk, Mykáék korábbi titkosszolgálati főnöke, Daniel Dickinson molyol az irodájában, amikor váratlanul belép egy ismeretlen alak, kezében vastag lánccal. A lánc, lánc, eszterláncból lángok csapnak ki és a kiáramló energiahullámok földre döntik Dickinsont, végtagjai furcsán kifordulnak, majd holtan marad a földön. Hát ez rövid viszontlátás volt, ég veled, Dickinson ügynök, de nincs idő a könnyekre, mert a gyilkos a számítógépen megnyit egy titkos fájlt és kinyomtatja Artie Nielsen, Myka Bering és Peter Lattimer ügynökök adatait. Na, indulhat az aggódás barátainkért.

A raktárban a mit sem sejtő ügynökök éppen Claudiát cinkelik Todd-dal, aki ugye pár résszel korábban szakított a csinos hackerrel (a marhája, teszem hozzá elfogultan). Kéne pár polctartó konzol a vasáru boltból, ahol a Todd gyerek dolgozik, de Claudia nem akar odamenni. Az ugratást telefoncsörgés szakítja félbe, Pete mobilját csörgeti Kate Logan, a chicagoi FBI ügynök, Pete korábbi kollégája és cekcuális partnere. (Azon most ne akadjunk fenn, hogy a pilotban még arról volt szó, hogy a raktárban nincs térerő, most már van, oszt’ jónapot.) Kate közli a szomorú hírt Dickinsonról, az általános megdöbbenés közben Artie számítógépére is befut az értesítés: lelettel kapcsolatos haláleset, helyszín: Washinghton, az áldozat neve: Daniel Dickinson. A trió máris indul a fővárosba, ahol Kate személyesen ad tájékoztatást: a röntgenkép szerint Dickinsonnak majdnem minden csontja elmozdult a szörnyű haláltusában, pont úgy, mintha szét akarták volna szakítani a testét, de külsérelmi nyomok nincsenek rajta. Miután Kate távozik, Myka halkan könnyezik egy kicsit, Pete dühösen bosszút fogad, Artie viszont csendesen megjegyzi: Az egészért én vagyok a felelős. Főcím.

Mykáék döbbenten néznek társukra: És ezt most így hogy? Artie apránként elmeséli, hogy a 70-es, 80-as években különböző leleteket adott át a szovjeteknek a Gulágon bezárt politikai foglyok szabadon bocsátásáért. Ezek között volt Tomas de Torquemada, a spanyol inkvizíció megalapítójának kínzóeszköz-készletébe tartozó lánc is, azzal ölték meg Dickinsont. Amikor aztán rájött, hogy azok a leletek bizony értékesek, feladta magát az FBI-nál és akkor jelent meg az életében Mrs. Frederic, aki a raktárban helyezte el. (Ugye emlékszünk, a szovjet kémvádakra épült részben az 1x07 Implosion c. epizód.)

Váltunk a temetésre, ahol a magányosan ücsörgő Mykához egyszer csak ismerős alak lép oda: Helena, alias H.G. Wells. Továbbra is szeretne ügynökként dolgozni a raktárban, amint azt már a múltkor kifejtette Mykának: Ne feledd, megmentettem az életedet, és Claudiáét is, emlékezteti Mykát. Igen, de mi késztetett erre, mik a terveid, és egyáltalán, miért bronzosítottak anno?, szegezi neki sorra a kérdéseket Myka. A válasz megdöbbentő: A kislányomat brutálisan meggyilkolták, és a 12-es raktárban, ahol dolgoztam, olyan leleteket kerestem, amikkel vissza tudnám hozni Christinát az életbe. Sajnos az egyik ilyen alkalommal az ügynöktársam meghalt, és a Régensek úgy döntöttek, veszélyes vagyok. Végül én kértem őket, hogy bronzosítsanak, mert bíztam abban, hogy egy új és jobb világba fogok kerülni. Myka megígéri, hogy beszélni fog Artie-val: Ezen a szállodai címen megtaláltok, nyújt át egy cetlit Helena és lelép. A temető másik részén eközben Artie egy régi ismerősével és titkosszolgálati kollégájával, Joe Sweetwooddal beszélget, és nem veszi észre, hogy valaki titkokban fényképezi őket.

Nem sokkal később a nyitó képsorokon látott gyilkos belép Joe irodájába, előkap egy törött deszkadarabot, ráfúj, és az így keltett jéghideg szél halálra fagyasztja Joet! (Erre mondják, hogy rövid szerep volt, de legalább hálátlan.) A holttestet hamarosan felfedezik, a rossz hír hozója ismét Kate Logan, kezdem azt hinni, hogy az ő keze van a dologban. Természetesen Artie ezt a leletet is ismeri: a Titanic egyik hajódeszkája a gyilkos fegyver, ezt is ő cserélte el annak idején a szovjetekkel a foglyokért. Majd egy kütyüvel meghackeli Joe gépét, hogy utánanézzen, milyen doksit nyitott meg rajta a gyilkos. Amikor megnyitja a fájlt, elsápad: Itt van az összes fogoly, akiket a leletekkel kiszabadítottam a Gulágról – és ők nem csupán rabok voltak, hanem a rokonaim. Ekkor érkezik Pete a biztonsági kamerák felvételével, amin Helena látható, amint épp belép az épületbe. Ő tette, ő a gyilkos, őrjöngenek a pasik, ezért Myka csak félénken meri bevallani, hogy beszélt Helenával, és szerinte nem ő a gyilkos. És ezt miért nem árulta el nekem eddig, drága kollegina?, támad rá Artie dühösen, na gyerünk csak arra a címre, amit megadott magának!

A szállodai szoba természetesen üres, mert Helena számított a csoportos látogatásra, de máris hívja őket telefonon. Artie persze ordítani kezd vele: Adja elő Torquemada láncát, maga gyilkos! Nem én voltam, én is 1894 óta keresem a láncot, védekezik Helena, különben is láttam, hogy valaki fényképezi magukat a temetőben, és az illető követte Joe-t az irodájába. Amúgy meg nyissa csak ki azt a Bibliát a polcon, javasolja Artie-nak, van benne valami, amit Joe mellett hagyott a gyilkos. Ez a kőr király, Alexander kártyája, neki adtam át a szovjeteknek szánt leleteket, döbben meg Artie. Úgy látszik, kiszabadult a börtönből, és most bosszút akar állni, ezért ölte meg Dickinsont és Sweetheartot, és most a rokonaim következnek. Biztos azért dühös rám, mert miután én feladtam magam az FBI-nak, őt hazaárulással vádolták és bebörtönözték, fejtegeti Mykáéknak. A rokonaim veszélyben vannak, megyek Moszkvába Alexander után!, dönti el. Mi is jövünk!, kiáltják az ügynökök és rohannak utána.

Kis időre nézzünk vissza a raktárba, ahová Todd érkezik a megrendelt polctartó konzolokkal. A házhozszállítástól Claudia nincs elragadtatva, mindketten zavartan topognak, végül a srác kinyögi: Sokat gondolok rád, és az van, hogy… Claudia várva-várja a bocsánatkérést, de ekkor Todd mobiljára SMS érkezik és a srác bocs, majd hívlak felkiáltással elrohan. Claudia csalódottan grimaszol, Leena vigasztalja: Adj neki időt, várj nyugodtan, vissza fog jönni hozzád. Kedvenc hackerünk azonban nem a nyugodtságáról ismert, mint tudjuk, kapja a táskáját és ő is kiviharzik a raktárból. Úgy dönt, tisztázza a dolgot Todd-dal, kocsiba pattan és a vasáru bolthoz hajt. Az üzlet melletti sikátorban meg is pillantja a srácot, aki egy ismeretlen fazonnal tárgyal elmélyülten valamiről. Claudia a telefonjával lefotózza a beszélgetőket, majd visszamegy a raktárba.

Ugrunk a tengerentúlra (mármint onnan nézve), és már itt is az új helyszín, Mockba, úgyis mint Moscow, hiszen mi sem könnyebb, mint egy 10 milliós városban megtalálni egy Alexander nevű oroszt. Szerencsére a Vörös téren álló Vaszilij Blazsennij-székesegyház minden utcából látszik (akárcsak az Eiffel-torony minden párizsi helyszínű filmben), így legalább biztosan tudhatjuk, hogy nem Vlagyivosztokban vagyunk.

Először a Weisfelt Institute nevű zeneiskolát keresik fel, ahol Artie egyik unokatestvére zenét tanít (Artie eredetei neve ugyebár Arthur Weisfelt), de csak kívülről néznek be az épületbe, mert Artie nem akar bajt hozni a rokonra. Továbbmennek az Alexanderrel bonyolított titkos találkozók helyszínéül szolgáló egyik védett házba, ami ugyan bútorozott és van benne egy szép nagy kandalló, de amúgy töküres, évek óta nem járt itt senki. A tetőről egyszer csak lépteket hallanak, majd a kandalló kürtőjén át leesik valami. Gránát, mindenki a földre!, kiáltja Pete, de aztán kiderül, hogy csak egy krokettlabda az. Myka és Pete éppen feltápászkodna, amikor egy második labda hullik le a kürtőn, eltalálva az elsőt. Most Artie ordítja, hogy földre, mert az első labda őrült pattogásba kezd a szobában, szétzúzva minden törékeny tárgyat és lyukakat ütve a falba. Artie szerint ez II. Károly krokettlabdája, aki egyetlen játékot sem nyert, és minden dühét ebbe a labdába sűrítette. Persze ezt is szakállas barátunk juttatta el az oroszoknak annak idején. Artie-nak végül laposkúszásban sikerül kijutnia a házból, nem sokkal később egy random ütővel Pete beüti a labdát a Szaratov hűtőszekrénybe, Myka pedig sikeresen rázárja az ajtót. Indulnak Artie után, de az udvaron csak elhagyott kalapját találják meg.

Gyorsan hívják Claudiát, de a hackerek gyöngye még nem sok nyomra bukkant Alexanderhez. Todd-ról viszont rengeteg minden talált, mutatja is Leenának: Mit szólsz hozzá, valamennyi infó, adat, miegyéb csak alig fél évvel ezelőtt került fel a srácról, gyanús ez vagy gyanús? És itt az a fotó, amit nemrég lőttem róla, valami fegyveres fazonnal beszélget, na én ennek utánajárok. Találkozóra hívja Toddot a kisváros parkjába, ahol először zavart beszélgetésbe kezdenek, majd az egymásra gyanakvó két botcsinálta jamesbond fegyvert ránt: Claudia sokkolót, Todd pisztolyt. Miért hazudtál nekem - te meg miért követtél - mit akarsz tőlem - te mit akarsz? Végül kiderül, hogy Todd-ot egy ismert maffiafőnök elleni tanúskodás miatt tanúvédelmi program alá helyezték és a fegyveres fazon a kapcsolattartója volt. Ráadásul szintén odavan mindenféle számteches fejlesztésért, így aztán a két geek boldog csókban forrhat össze a zöld füvön, a kék vizű tó partján, az aranyló nap sugarai alatt. (Anyám, micsoda giccses kép!)

Bezzeg Moszkvában nincs semmi lírázás, Pete és Myka szabadítási terven dolgozik, ehhez csak azt kéne tudni, hol tartják fogva Artie-t. A sasszemű Lattimer kiszúrja az őket követő Helenát, és kérdőre vonja: Miért követ minket, talán Alexandernek dolgozik? Nemigen, merthogy Alex 13 évvel ezelőtt meghalt a börtönben, ad felvilágosítást a fekete démon a halotti bizonyítványt lobogtatva. De akkor ki lehet az emberrabló? Együtt átnézik Artie táskáját, és megtalálják benne a szemüvegtokot, amiről tudják, hogy korábban Claudia Artie szemüvegével együtt megbuherálta, mivel Artie mindig elhagyta a tokot. Nincs más feladat, mint követni az Artie szemüvegében elhelyezett jeladót, gyerünk. Vágás után látjuk, hogy a szakállas ügynököt ezalatt egy nagydarab fickó vegzálja Torquemada láncával egy elhagyott gyárépületben. Megbilincselve kiköti, majd megnyugtatja, hogy több gondja nem lesz az életben, mert hamarosan véget vet neki. Artie megdöbbenve ismeri fel fogvatartóját: Iván az, Alexander fia! Bosszút akar állni apja haláláért, akit Artie miatt vádoltak meg hazaárulással, és csak azért ölte meg Dickinsont és Sweetheartot, hogy ebbe a szép városba csalja Artie-t. Nielsen ügynök, jobban jártál volna inkább egy Ibusz által szervezett társasutazással.

A felmentő sereg ezalatt már megközelítette az épületet, és két csoportra válva csendben behatol. Helena megtalálja Artie-t, de Iván a Titanic deszkájával lefagyasztja. Helenának még sikerül egy lövést leadnia a pisztolyából, amivel szétlövi a bilincs láncát. Artie kiszabadul, heves közelharcban lenyomja Ivánt és Helena kezébe nyomja a deszkát: Szorítsa erősen, mert akkor visszafordítja a fagyasztási folyamatot! Közben Iván magához tér és már nyúl a láncért, amikor az utolsó pillanatban érkező Pete a sokkolóval megfekteti az oroszt. Búcsúzzunk szépen Iván, zendít rá a győzelemittas Pete az Auróra zúzós slágerére.

A panzióban hevesen smároló Claudia / Todd párost érkező biztonsági emberek zavarják meg: a maffiatárgyalásig egy másik rejtekhelyre viszik Toddot, mert itt Univille-ben már nem garantálható a biztonsága. Ne aggódj, újra megtalállak, biztosítja Claudia könnyes szemmel megtalált majd ismét elvesztett szerelmét. A raktárban az egyik fő Régens, Adwin Kosan bejelenti, hogy a régensek tanácsa úgy döntött, Helena csatlakozhat ügynökként a raktár csapatához. Miután távozik, Artie feldúltan rohangálni kezd: Ez a döntés rossz, rossz! Myka utánarohan, de hiába győzködi, Artie hajthatatlan: Soha nem fogok bízni ebben a nőben, és egy nap majd bánni fogom, amiért nem hagytam megfagyni, de akkor már mindannyiunknak túl késő lesz!

Meglátjuk.

Kíváncsi vagy Sixx exkluzív videóira, ajánlóira, kritikáira? Csatlakozz a UPC Magyarország Facebook-oldalához!  

Címkék: warehouse 13
17 komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Wisp 2013.03.05. 21:04:29

Nekem kicsit sablonosnak tűnt ez a rész, de azért hozta a szintet. A Todd-gyereket meg pont akkor írták ki, amikor kezdett volna érdekessé válni a karaktere. Másrészt eddig eléggé idegesített ez a romantikus szál, szóval talán jobb, hogy lezárták.

W.Jack. 2014.03.08. 17:56:56

Kisebb csúszással ismét megérkeztem kommentelni :) Jó volt ez a rész, izgalmas is volt, meg humoros is.
Hihetetlen, hogy valaki ilyen módon találja izgatónak a beágyazott szoftverfejlesztést, mint Claudia, de így legalább valamelyik mesterséges nyelven is lehet neki udvarolni :)

Köszönöm a hogyvoltot, öröm volt olvasni, az Aurórás link meg nagy pirospontot ér (ne, ha én is osztogathatnék, de diákként nincsen osztogatni valóm:))

Gabba 2014.03.09. 09:10:53

@nughop: de, osztogathatsz nyugodtan, nehogy már csak te kapj mindig :)

W.Jack. 2014.03.09. 09:14:14

@Gabba: Osztogassalak? Nem akarlak osztogatni, eszem ágában sincsen, önzőzök!!!! És, de de igenis, hogy már mindig csak én kapjalak! :)

Ne haragudj, ezt nem tudtam kihagyni, mert a magyar nyelv annyira alkalmas az ilyenekre :)

Gabba 2014.03.09. 09:33:43

@nughop: haragudni, ilyenért? nem őrültem meg :)

W.Jack. 2014.03.09. 09:56:21

@Gabba: :) Az jó, hogy nem őrültél meg, ezek szerint magas az ingerküszöböd :) Ki kell találjak valami őrjítőbbet :)
Hogy stílusos legyek, és maradjunk Claudiánál és Toddnál: A shellek scriptelhetőek, meg lehet írni benne egy programot, ami végrehajtja az adott utasításokat. Amikor elindítjuk, akkor magától lefut. Ilyen shellféleség vagy az is a cmd (aka "DOS prompt"), az unixos shell-ek és a powershell. Parancssoros környezet, ahol soronként kap utasításokat. A scriptek arra jók, hogy egy adott feladatot, gondolhatunk itt például a folyamatok adatainak kigyűjtésére (de természetesen sokkal bonyolultabb feladatokra is alkalmasak), ahol nem nekünk kell elvégezni egyesével bemásolva vagy megírva, hanem automatikusan történik, vagyis program módjára megeteti az értelmezőt az egyes sorokkal........und so weiter

Nos? Ennek milyen hatása volt? :)

Gabba 2014.03.09. 10:13:02

@nughop: az utolsó három szót értettem belőle :)

W.Jack. 2014.03.09. 10:18:33

@Gabba: Azt az egyet tudom, hogy könnyen szűrhető lenne, ha Iron Maiden koncert után kivennél egy hónap hogyvoltírásmentes szabadidőt,, és valaki megpróbálna Téged helyettesíteni, mert az első eldöntendő kérdésre adott konkrét "igen/nem" válasszal lebukna :)

Gabba 2014.03.09. 10:49:41

@nughop: visszautasítom a vádakat, szoktam használni az igen/nem szavakat, pl. a fenti posztban is van belőlük :)

W.Jack. 2014.03.09. 10:57:12

@Gabba: Gyors statisztikát készítve megállapítottam, hogy a "nem" szót gyakrabban azért, mint az "igen"-t :)

W.Jack. 2014.03.09. 11:46:02

@Gabba: :)
Közben próbáltam pirosponthelyettesítő valamit kitalálni, mert a diáklányok ugye nem azt szoktak adni a Tanár úrnak :)
Párszor nekifutottam, hogy kapjál helyette esti mesét, de egyrészt vizuális típus vagyok, így végigkuncogtam egyes részeket, másrészt annyi áthallásos szó és szófordulat volt benne, hogy folyamatosan köszörültem a torkomat, hogy khmmmm :)
Így maradt az írás :)

Az árbocok behelyezése nagy nap volt Muddy Hole-ban. Az alkalom méltó megünneplése érdekében Jack elugrott St. John’sba, és a kereskedők pillanatnyi figyelmetlenségét kihasználva sikerült egy láda rumot vásárolnia.
Új-Fundland Déli Partjának lakói többségükben akkor kapnak rá a rumra, amikor elválasztják őket az anyatejtől, és mire felnőtté cseperednek, nagyfokú immunitás fejlődik ki bennük. Csakhogy ez az immunitás azért mégsem korlátlan. Az ünnepnapig meglehetősen ura voltam a rumhelyzetnek, és kormányzásom alatt mindvégig az új-fundlandi rumivás három alaptörvényének megfelelően intéztem az adagolást. Az első törvény úgy szól, hogy mihelyt az asztalra kerül egy palack, azonmód ki kell nyitni. Ez arra való, hogy a rumot „levegő érje és kiszellőzzön belőle a fekete pára”. A második alaptörvény értelmében az egyszer már kinyitott üveget tilos újra bedugaszolni, mert a közhiedelem szerint akkor megposhad. Új-Fundlandon még soha egyetlen üveg rum nem poshadt meg, de be sem dugaszoltak még soha egyet sem, így hát semmilyen módon nem deríthető ki, hogy van-e igazság a hiedelemben. A harmadik alaptörvény, hogy a nyitott flaskót a lehető leggyorsabban ki kell inni, „mielőtt kiszökne belüle a java”. A törvények megtanultával súlyt helyeztem arra, hogy egy üvegnél többet még véletlenül se tegyek egyszerre az asztalra.
Sajnálatos módon Jack még nem ismerte ezeket a törvényeket, én pedig nem voltam olyan előrelátó, hogy kitanítsam. Amikor visszaérkezett St. John’sból, éppen az öböl túlsó végében időztem, Jack felcipelte a ládát a hajó fedélzetére, szerető gyengédséggel kipakolta mind a tizenkét üveget, és kirakta őket a kabin asztalára, szép sorban, mint egy tucat kis katonát.
Enos és Obie lementek megnézni, mit csinál, és Jack később elmesélte, hogy a kabinablakban bevetődő napsugarakban felcsillanó üvegek rubinvörös fénye milyen furcsa módon tükröződött a két férfiú szemében.
Jack ezután visszasietett a terepjáróhoz az egyéb holmikért. Mire visszajött, már minden üveg nyitva állt, és a dugók eltűntek. Felment a fedélzetre, hogy megtudakolja Obie-től a fura jelenség okát, mire Obie szokott szótlanságával az öböl vízére mutatott, ahol tizenkét dugó sodródott az apállyal a tenger felé, mint afféle játékflottilla.
Én ebben a percben futottam be, és menten rádöbbentem, hogy válsághelyzetbe kerültünk. Jack mindenáron be akarta dugaszolni az üvegeket, jobb híján papírral, de gyorsan megmagyaráztam neki, hogy egy ilyen hagyománysértés feltétlenül a legénység zendüléséhez vezetne. A kocka el volt vetve. Itt nem volt visszaút, már csak egyet tehettünk.
- Nézd – suttogtam abban a reményben, hogy nem hallatszik fel a fedélzetre -, itt délutánra az utolsó cseppig kiürül minden üveg. Erre mérget vehetsz, olyan biztos, mint a hétszentség. Márpedig ha Enos meg Obie egyedül járnak a végére az összes palacknak, a belátható jövőben egy büdös szalmaszálat nem tesznek keresztbe ezen a nyavalyás hajón. Nincs mese, kénytelenek leszünk feláldozni magunkat! Láss hozzá a piához!
Egyikünk sem született ugyan Új-Fundlandon, de azért vitézül kitettünk magunkért.
E homályos nap homályos eseményeit csak ködösen sikerül felidéznem, de az egyikre tisztán emlékszem. Akkor történt, amikor ki kellett menni a partra az új főárbocért, amelyet Enos két fűrészbakra téve a háza udvarán faragott ki. A feladat az volt, hogy az árboc lejusson valahogy a negyed mérföldes lejtőn a vízig, onnan az ingatag stégen át a hajóra kerüljön, ahol majd függőlegesbe kell lendíteni és a helyére állítani. Előkészületül Enos meg Obie levonultak a kabinba, és mire visszajöttek a fedélzetre, már csak tizenegy „kis katona” sorakozott az asztalon. Ezt követően a két férfiú feltántorgott a kaptatón a házhoz, és egy-egy végét megragadva felemelték az árbocot.
Enos számára egy kissé túl nehéznek bizonyult a teher – jó százötven kilót nyomott – így hát Obie az árboc közepéhez váltott, az egészet, úgy, ahogy volt, a vállára vette és megindult vele lefelé a lejtőn. Obie jól megtermett, igencsak erőteljes felépítésű ember, de az árboc annyira eltörpítette, hogy szinte kisgyereknek látszott.

W.Jack. 2014.03.09. 11:46:50

@nughop: Jack meg én csak álltunk, és elhűlten bámultuk. Obie haladási sebessége minden támolygó lépéssel növekedett. Enos mellette loholt, mint egy fürge foxterrier, és buzdító szavakat csaholt neki.
Leérkeztek a keskeny partszegélyre, de Obie sebessége ott sem csökkent. Enos felhagyott a biztatással, és növekvő hangerővel üvölteni kezdett.
- Jesszusom, fiam, lassssicccccs! (elnézést, de így vagyon írva)
Hasztalan üvöltött. A nehézségi erő, tehetetlenségi nyomaték, meg egyéb fizikai törvények, amelyekhez én nem konyítok, már átvették az uralmat. Obie dübörgő léptekkel végigviharzott a stégen, amely rázkódott és remegett alatt, mint a pókháló – és nem állt meg a végén sem.
Árbocostul a vízben kötött ki, olyan eget verő csobbanással, hogy a halfeldolgozóból mindenki kirohant a stéghez megnézni, hogy mi történt. Obie-t láthatták, aki az árbocon lovagolva nyerített a röhögéstől, és hatalmas lapátkezével a part felé evezett.
Ez az esemény határozta meg a nap hangulatát. A halfeldolgozóban egy tucatnyi férfi faképnél hagyta a munkáját és jöttek segíteni nekünk. Kihalászták az árbocot meg Obie-t, aztán valamennyien letódultak a kabinba. Mire onnan előkerültek a „katonák” javarészét lemészárolták, de a tömeg már képes volt bármire. A levegőbe emelték az árbocot, puszta kézi erővel függőlegesbe lendítették, és olyan lelkesedéssel zuttyantották a lábazatba, hogy már azt hittem, nyílegyenesen keresztüldöfi a hajótestet, és mindörökre odacövekeli Muddy Hole öblének fenekéhez. Aztán egy pillanatra mindenki letülekedett a kabinba, majd visszajöttek a fedélzetre, felkapták az orrárbocot, és azt is a helyére vágták. Rögtön utána ismét letolongtak az asztalhoz.
Jack meg én is megkíséreltünk lebotorkálni, minthogy megátalkodottan ragaszkodtunk eredeti tervünk kivitelezéséhez, de nem fértünk be. Mire elvergődtünk végre az asztalig, mindössze egy üveg állt csak többé-kevésbé sértetlenül, de azért teljesítettük kötelességünket.

Gabba 2014.03.09. 22:30:52

@nughop: ez nagyon tetszett, köszi, pont esti mese idejére sikerült elolvasnom.

elárulod, melyik műből van?

W.Jack. 2014.03.09. 22:54:53

@Gabba: Örülök, hogy tetszett :) Farley Mowat: Víziszonyos vitorlás.

Gabba 2014.03.09. 23:06:05

@nughop: oh yeah, abból olvastál fel a múltkor, be kell szereznem

(cserébe holnap új poszt :)

W.Jack. 2014.03.10. 07:26:41

@Gabba: Igen, abból bizony. Kedvelem Mowat stílusát, persze ez nem jelenti azt, hogy konkurencia lehetne a legkedvencebb hogyvoltíróm számára, de jókat ír :)

De jó, hogy tegnaphoz képest ma már holnap van!
süti beállítások módosítása