Ott tartottunk, hogy Sarkissian helyett egy másik antipatikus idegent iktatott ki a Connor família, majd az igazi Sarkissian volt az utolsó dolog, amit Cameron rögzített a memóriájába, mielőtt felrobbant. Anya és fia a durranás hallatán rögtön védekező állásba helyezkednek, és jól is teszik, mert az örmény, és kopasz, rosszarcú haverja rájuk rontanak. Közben Cameron is magához tér, és sántítva, némileg roncsolt arcocskával indul a házba, ahol kicsit megdolgozza a kopaszt, majd felvonszolja magát az emeletre, ahol Sarah és John már Sarkissian holttestének társaságában piheg. Az őt ért „baleset” azonban kínos személyiségmódosulást okozott a mechanikus kisasszonynál, aminek első jele, hogy Johnt megsemmisítendő célpontként azonosítja. Talán el is búcsúzhatnánk a tejfelesszájú jövendő hőstől, ha Cameron nem robbanna fel rövid időn belül másodszor, köszönhetően a földszinten kiömlött benzinnek és egy öngyújtónak. Connorék így nyernek némi időt a zárt ablakon való drámai távozásra.

Cromartie igazán kitett magáért a hollywood-i villában, aminek eredményeképp Ellison és Charley tetemes mennyiségű hullazsákba csomagolt FBI-osra vetheti bánatos tekintetét. A halottak közt ott van maga László Gyuri is, akit az ügynök azonosít, majd a kérdésre, miszerint hogyan tudott ez az egyszerű, jámbor színészember kivégezni egy húszfős csapatot, csak bámul, sokatmondó bambasággal a szemében. Szegény ördög nehezen fogja mindezt megmagyarázni a feletteseinek, de a gépes sztorival nem jöhet elő, hisz’ tudjuk, hogy annak gumiszoba a vége. John sokkot kapott, Sarah ideges, mindez nem a legideálisabb állapot az autós meneküléshez, úgyhogy karamboloznak is egyet, csak úgy lájtosan, majd futva folytatják útjukat. Cameron rendületlenül menetel, Charley pedig hírt kap a leégett Connor bázisról, ahová megérkezve megkönnyebbülten konstatálja, hogy a két áldozat közül egyik sem az ő majdnem-családtagja. Találkozik Derekkel, aki nem tudja, hol van Sarah, de szolgál némi homályos infóval arról, mi a fene történt itt valójában.

Hamarosan megtudjuk, hogy a Török egy Walsh nevű fickónál van, akinek megbízója a Shirley Manson által megformált Catherine Weaver. Cameron cseppet rendbeszedi magát, majd Derek és Charley után ered, akik a balesetről értesülve Connorék keresésére indultak. Sarah és John egy kis kápolnában lel menedékre, majd megbeszélik, hogy Cameronnak mennie kell, mert túl sokat tud róluk, és baromi erős is. Johnt láthatóan megviseli érzelmileg szeretett Pinokkinája likvidálásának gondolata, annyira, hogy még egy kést is belevág az asztalba, hogy lássuk, mennyire kivan. Ellison kénytelen kollégái összes kérdésére az egyszerű „nem tudom” választ adni, úgyhogy el is küldik alkotói szabadságra, hadd gondolja át a dolgokat.

Cameron a vérnyomokat követve gyorsan ráakad a rejtekhelyre, ahol az ügyes csonka család egy pillanatra hatástalanítja, de a chipjét nincs idejük kioperálni, úgyhogy ismét szaladhatnak. Lopnak egy új kocsit, majd egy alagúton keresztül próbálnak egérutat nyerni, annak végén azonban a fény helyett Cameront látják meg, aki finom, nőies mozdulattal lök egy nagyot a járgányukon, ami fejre is áll, ahogy kell. John elszalad, Sarah pedig kénytelen egy kis kínzást elszenvedni Pinokkinától, aki miután rájött, hogy a gyerek az anyja ordítására sem jön vissza, inkább hanyagolja az asszonyt. John egy teherautót próbál meglovasítani, de túl hangosan teszi, ezért Cameronnal találja szembe magát. Már éppen kezdene kétségbeesni, mikor megjön a mama egy méretes járművel, és gyengéden rákeni Pinokkinát a másik kocsira. A két autó közé szorult Cameron utolsó próbálkozásként könyörögni kezd Johnnak, hogy ne szedje ki az agyát, győzködi, hogy mostmár megjavult, jó kislány lesz, sőt, még szerelmet is vall a megszeppent hőspalántának. John egy picit elbizonytalanodik, de aztán határozott mozdulattal kikapja a chipet. Anyu megkönnyebbül.

A család újraegyesül, Charley Saraht pátyolgatja, Derek pedig a bűntudattól szenvedő Johnt igyekszik meggyőzni, hogy ne javítsa meg a babáját. Sarah folytatja a megkezdett érvelést, majd arról is szót ejt, hogy ezek a gépek nem éreznek, úgyhogy tuti, hogy amiket Cameron mondott, csupán trükkös hazugságok voltak. John látszólag megérti, és már készítik is elő Cameront a teljes megsemmisítésre, a kis Connor azonban az utolsó pillanatban mégis visszanyomja a chipet Pinokkina csinos fejébe, így pár másodpercre mindenki szája tátva marad, pláne, hogy a fiú Cameron kezébe adja a pisztolyát, hogy megbizonyosodjon, valóban megjavult-e. És, tényleg, a gépleány újra a régi, szépen visszaadja a fegyvert, és megígéri, hogy jó lesz.

Ellison felkeresi Cromartie-t, és biztosítja, hogy nem lesz „az ördög eszköze”, és nem fogja őt elvezetni Connorékhoz, úgyhogy ehhez tartsa magát. Cromartie sokásos higgadtságával reagál. Weaver bejelenti, hogy Babilon néven egy új csapatot fog létrehozni, ami majd megváltoztatja a világot. Hát, ez elég rosszul hangzik, hisz’ a nőnek a szeme sem áll jól, és a Török is nála van. Cameron rövid vallási társalgást folytat Sarah mamával, majd nyomatékosan megkéri, hogy ha legközelebb elromlana, ne hagyja, hogy megjavítsák. John új frizurát vág magának, hogy keményebbnek látsszon, Sarah meg pityereg, amiért ilyen ritka szarul sikerült a gyerek szülinapja. Weavert kibeszélik a beosztottjai a mosdóban, majd egyikük nyugtalanító jelenséget észlel, mikor a nő a piszoárból jön elő, majd mutatóujjából szúróeszközt formálva átdöfi a fejét. Tyűha…