Az már rég kiderült, hogy nem könnyű Bree Van De Kampnek – illetve mostanában Bree Hodge-nak lenni. Igaz, az is kiderült, hogy sajnálni lehet, de félteni semmiképp nem kell a tökéletes háziasszonyok e törékeny mintapéldányát. Azt is régóta tudjuk, – a Twin Peaks-ből, Todd Solondz munkásságából, esetleg az Amerikai szépségből - hogy a gondosan ápolt előkertek, a frissen pucolt ablakok és a jólnevelt mosolyok mögött a látszat fenntartásáért mindenre képes és jólképzett bozótharcosok rejtőznek. A másoknak való betartás művészete, mint a dögunalmas kertvárosi lét sója. Na, ez az epizód fő témája.

Nem véletlenül kerül hát a fókuszba Bree, e helyi sport vitán felül elsőosztályú versenyzője. Az ellenfél gyenge pontjait zseniálisan felmérő, kíméletlenül becélzó, majd kecsesen és elegánsan végrehajtott akciói még engem is lenyűgöznek. Pedig nem vagyok az erőszak, a zsarolás és más effélék híve higgyék el. (Bizonyítékul legyen elég annyi, hogy több mint 5 éve küzdök a magam és Gandhi eszközeivel azért, hogy az emeletünkön lakó idős hölgyek egy csoportja által bitorolt - egyébként közös - tárolóban elhelyezhessek 2, azaz kettő db felesleges virágcserepet.)

Ehhez képest kezeimet dörzsölve figyeltem, ahogy Bree Hodge kiöltözve besétál egy lepattant motel recepciójára, és udvariasan jelzi, hogy elvárja a tulaj közreműködését a 17-es szobába való bejutásához. Hogy mi van a 17-es szobában? Nos, ott Bree 17 éves („Ez ám az irónia!” – jegyzi meg kajánul a moteles is.) lánya, Danielle pajzánkodik válófélben lévő töritanárával, akibe a múlt héten szeretett bele. Néhány duruzsolva elővezetett fenyegetés hatására a moteles kezesbáránnyá válik. Bree pedig fehér kezecskéjét makulátlan zsebkendőjébe burkolva lenyomhatja a kilincset, hogy a frászt hozza a tilosban járó párocskára. Kifelé még megdícséri a motel szőnyegét, majd ízletes zsenge bárányból készült vacsorát prezentál a családnak.

Danielle persze zokon veszi a történteket, és a kulináris élmények helyett, lelkén könnyít inkább. A zsenge bárány a drága porcelántányér kíséretében a falon végzi. A szerelmes tinédzser azonban nagyon belejön a pusztításba, és később önmagán kísérletezik. A kanállal (igen, kanállal) megnyiszált csuklóból azonban valószínűleg helyesen következtet a Fegyelmezett család arra, hogy Danielle nem igazán akart meghalni. Az esettel kapcsolatban említésre méltó még a jófiúvá avanzsált Andrew flegma hozzáállása, és Orson, egyelőre érthetetlenül heves „Öngyilkosságnál szörnyűbb dolog nem történhet egy családban!” kifakadása. Bree beismeri, hogy mindnyájukra ráfér a terápia, amire kötelezik a kis öngyilkost és családját.

A pszichológusnál felmerül a kérdés: mondaná-e Bree a lányára azt, hogy csökött? Bree állítja, ezt a bizonyos szót sosem venné a szájára. Danielle szerint viszont nem ez a leényeg, ha közben ezt gondolja róla. Továbbá fájlalja, hogy Bree-nek csak a jóhíre számít, és kiakadva otthagyja a terápiát. Bree-ből ekkor bújik elő a bozótharcos.  Lánya cuccait kis rózsaszín bőröndbe pakolva beállít a megtévedt pedagógushoz,  áldását adva a kapcsolatukra és egyben belengetve a később érkező plüssmackók képét.  A tanár bácsi ekkor már nyilvánvalóan bánja, hogy Danielle Van De Kamppel kezdett, pedig ekkor még sejtelme sincs, arról, hogy ...REKLÁM

A végkifejletet a tini femme fatale mellékesen odavetett mondataiból tudjuk meg. Röviden: egy életre kinyírta a pasit. Bővebben: először feldobta az igazgatónál, kirúgatva ezzel az iskolából, majd rögzítette és eljuttatta a nejéhez a telefonbeszélgetést, amiben az előző miatt a tanerő leordította a fejét. Orson félénken megjegyzi, hogy ez igazán aljas húzás volt. Bree viszont elhomályosult szemmel néz banánt majszoló lánykája után, és végre büszkeség járja át anyai szívét.

Lynette több pohár bort kénytelen begyűrni, csakhogy a száját ivásra és ne veszekedésre használja. Tom ugyanis az ereiben folyó paradicsomra, a trattoria szó tökéletes kiejtésére és valami zűrös rokonra hivatkozva bejelenti, hogy a szenvedélyes és kreatív ötlet, melyben végre megvalósítja önmagát, egy pizzázó. Nem teljesen értem, hogy miért vacak ez az ötlet, de a lényeg, hogy a válsághelyzetet elemző rögtönzött kupaktanácson Susan, Gaby és a Bree-t helyettesítő Mrs McClusky is egyértelműen hülyeségnek nyilvánítják. Gaby - hetek óta egyetlen normális megnyilvánulásaként - megpróbálja felhívni Lynette figyelmét Tomnak tett ígéretére, mely szerint mindenben támogatni fogja, de hamar lehurrogják. Mrs McClusky pedig csak arra hoz bizonyítékot, hogy az özönvíz előtt is minden nő olyan volt a Lila akác közben, mint mostanság. Lynette végül - rövid köntörfalazás után - önbizalmát vesztett férje szemébe vágja, hogy úgyis belebukik. És hiába van a statisztikák szerint igaza az asszonynak, Tomnak ez igencsak rosszul esik. Egy valaki lát csak fantáziát az ötletben, igaz ő sem a sikeres vállalkozás reményében. Nora, Tom balkézről született lányának anyja ugyanis egyből kifigyeli a helyzetben számára adódó nagy lehetőséget. És egyáltalán nem szégyelli az elszontyolodott Tommal beszélgetve, pillarezegtetés kíséretében kijátsszani az „Én bezzeg tudom,  mire vagy képes, és hiszek benned” kártyát.

Solisék egyre durvábban osztják egymást. Lassan én már nem is nézem. Hipermély vermek és orbitális belezuhanások követik egymást. Carlos nyit: a gyertyafényes, rózsával telehintett lakásba hazatérő Gaby nem reagál túl pozitívan a pezsgőre meg az eperre, aztán kiderül, hogy nem is baj, mert nem neki, hanem a kádban ejtőző szőkének készült. Gabrielleválaszul Phil Lopezt, Carlos régi riválisát, az Év Latinó Üzletembere verseny győztesét cipeli fel magához. A féltékeny férj elhűlve szemléli, ahogy az Üzletember fürdőköpenyben flangál a nappaliban, és majd szétdurran a feje, mire rájön, hogy az egész csak neki szóló színjáték, amiben a csődör szerepet játsszó Üzletember is csak díszlet. Mentségére legyen mondva, hogy erre a csődör is csak lassan jön rá. Carlos, a szegény helyett itt már Carlos, a hülye, ebben ismét annak bizonyítékát látja, hogy Gaby még mindig szereti. Megy is pitizni egy raklapnyi frissen sütött gofrival reggel, csak hogy beletehesse az arcát az évszázad legnagyobb maflásába: kicsiny felesége ugyanis, valahonnan mégis leakasztott egy izmos férfitestet az éjszaka, és úgy tűnik, ezúttal használta is.

Mike állapota nem sokat javult, sőt. Buster Keatonnél már jobban adja az unottat, igaz a Terminátornál még rosszabbul néz dühösen, amikor Susan elképesztő múltidéző színes-szagos-zenés előadásaival nyomasztja. Susie-nak ugyanis egy hét kevés volt arra, hogy rájöjjön, nem emlékeket kell elővakarni, hanem simán magába kell bolondítania a pasit újra. Azt viszont részben az új, kövér kórházi nővérnek köszönhetően levette végre, hogy Edie milyen pecsenyét sütöget. (És bocs, de korrigálnom kell magamat, az előző nővér nem Haitire, hanem Honoluluba távozott.) Szóval Susan végre gondolkozik, tervet kovácsol és lám! A szakállas telefontrükk segítségével eltávolítja Edie-t imádott Mike-ja közeléből, és erősen Clouseau felügyelőre hajazó szerelésben egyszerűen ellopja a kerekesszékes Mike-ot, hogy a Lila akác közben tologassa le s föl, hátha a hely szelleme felébreszt benne valami emléket. A hely szelleme azonban csak Susanben ébreszti fel a bénázási hajlamot, ami végül indirekt módon csak megbizserget valamit a gyógytornák félistenében.

Susan lánya, Julie egy ideje csak teng-leng a sorozatban. Nyilvánvaló, hogy emiatt költözött a szomszédba Edie zűrös családi háttérrel és kidolgozott felsőtesttel rendelkező  unokaöccse, Justin. Sajnos a  közhelyes „piszkálódással palástolom, hogy tetszik” dramaturgiát osztják rájuk. A jókislányt a rosszfiú először könnyfakasztó élettörténetével ráveszi egy ötösgyanús Othello-dolgozat megírására (Piszkálódásilag és shakespeare-ileg is úgy érzem helyénvaló ezt ide közbeszúrni.), aztán rosszfiú a jókislány barátnőjét becsábítja egy autóba csókolózásilag, később döbbenten konstatálja (velünk együtt) kézhezkapott kettesalá dolgozatát szorongatva, hogy jókislány se feltétlenül kezdő a másiknak való betartásban.

Ja! És még két említésre méltó apróság. Egy: a rendőrség a két résszel ezelőtt talált ismeretlen női hulla ujján egy telefonszámot fedez fel. Kettő: amikor felhívják, Mike Delfino hangpostája jelentkezik.