Nem lehet kiheverni azt, ami múlt szombaton történt. Az X-faktor 3. szériája elveszítette utolsó igazi őstehetségét is, egyetlen kérdés már csak az, hogy kinek lehet még drukkolni egy olyan műsorban, ahol a Király fia után Magyarország legjobb hangú kidobóembere is távozott? Na de térjünk vissza szépen az elejére, ahogy illik. Érkezik az Elvis Presley-sre fazonírozott DevilNóri idétlen csizmában, zsebében egy kisebb abrosz méretének megfelelő díszzsebkendővel, és szólítja a mentorokat. Olyan magvas gondolatok hangzanak el, hogy Mikinek a párbaj a rémálma, meg hogy Ferónak most két kedvence is van, de nem árulja el, kik azok. Nórikát meg mintha takarékra kapcsolták volna, már csak tőszavakban kommunikál,, úgy mint: „szavazz! sms! fizess!", hát igen, ez már az a szint, amikor tőszavakból is.

Adjunk egy kis lendületet a műsornak így rögtön az elején, ma OláhDzsível kezdünk, ezt persze csak azért merték meglépni, mert ma lesz még egy produkciója. Sőt, a műsornak ezen a pontján már lesz, aki négyszer fog énekelni, ha szerencsénk lesz, Stone lesz az. Vissza Gergőhöz, jön a Corvinba GPS segítségével, és hogyhogynem pont előkerül az ő régi bandája is valahonnan, az az együttes, ahol nem ő volt az énekes, csak gitározott! Botrány. Jön a produkció, Bruno Mars/Cee-Lo: The Other Side-ot hozott, és sajnos most jutott el arra a pontra, hogy lapos. Valahogy az egész előadás olyan, mintha már láttuk volna, a színpadkép, a koreográfia, a stílus, és Gergő sem átütő most, de lesz ma még egy produkciója, lehet javítani, és kell is. Zsűri leginkább azért húzza a száját, hogy úgy tűnt, mintha OláhDzsí sem érezte volna jól magát, ezért volt erőtlen. Nóri meg azzal nyaggatja, mégis milyen az az együttes, ahol nem ő a frontember? Hát olyan, ahol éppen gitáros poszton volt üresedés, és ha már úgyis játszott gitáron, beszállt.

Lezárult egy korszak a magyar X-faktor történetében, a harmadik széria már sosem lesz ugyanaz, ami eddig volt. Kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy ezentúl más aspektusait kell felfedeznünk a műsornak, amin szórakozni tudunk, mert Junior hangokkal vívott sziszifuszi küzdelme véget ért. (Igen, elspoilereztem a végét, de aki ezt ma még nem tudta, és én lőttem le neki, annak ígérem, hogy küldök a kő alá egy ördögnóris képeslapot és egy Zámbó Krisztián legnagyobb slágerei válogatáskazettát fájdalomdíj gyanánt.) Mielőtt azonban elárulnám, hogyan történt az X-faktor 3 emblematikus figurájának kiesése, lássuk hogy indult ez a frenetikus 7. döntő. Nórika rögtön pontot tesz az egy hete tartó dilemmára, miszerint bevállalja-e a műsor idén is a duett tematikát egy –fogalmazzunk így- erősen vegyes képességű hatossal. Hát már hogyne vállalná be, tökösek a szerkesztők, úgyhogy jönnek a duettek, de előtte még egyéni produkciók is, ami azt jelenti, hogy ma mindenkit minimum kétszer fogunk hallani, öveket becsatolni, ez kemény menet lesz.

Jönnek a mentorok, Ferót DevilNóri kapásból betalálja, elvesztetted az utolsó csapatodat is, leszarod-e innentől a műsort? Naná, hogy nem, most majd bosszút állok ezeken a rohadékokon, akik kitették őket, fenyít a Rocklegenda. Én csak azt csodálom, hogy nem ijedt meg Keresztanyu arcfestésétől, azt hiszem, bizonyos civilizálatlan törzsek vadászai és harcosai alkalmaznak hasonló sminket, amikor bestiális tömegmészárlásra készülnek. Ő is megszólal, de csak félgőzzel dicséri a versenyzőit, hogy ne legyen már a dolog annyira ciki, tehát mindkettő készült párbajdallal, értettük.

Szinte hihetetlen, de közelítünk a verseny feléhez, ma Nórika minden adandó alkalommal emlékeztet minket, hogy már csak hatan lesznek a műsor végére! Ez a remek hír máris javít a kedélyállapotomon, látszik a fény az alagút végén. Bejátszásokkal nyitunk, Miki kicsit váratlan őszinteséggel azt mondja, hogy a lányaitól még nem született meg AZ a nagy pillanat, ami feledhetetlenné tenné őket a műsorban. Ezzel amúgy nincsenek egyedül a csajok - ezt már csak én teszem hozzá-, de nem nyújthat mindenki hétről hétre olyan emlékezeteset, mint KisJimmy vagy Stone. Ezek után VastagCsé gigantikus egója tölti be az X-faktor színpadát, ez meglepő, máris extra/playback produkcióval támadunk? Mi marad akkor a végére? Örömmel látom, hogy sikerült előásni a gardrób mélyéről az első szériában olyan nagy sikerrel alkalmazott elnyűhetetlen szartaposó csizmát, bár nem biztos, hogy pont Csaba méretében, mert elég furcsa pózokba vágja magát benne folyamatosan.

Eközben Nórikát rakják össze a backstage-ben, majd azt is látjuk, ahogy légzőgyakorlatokat végez a ledfal mögött, mennyi újítás! Mentorok ma lazában nyomják, Ildi oroszlánsörénnyel, Devilen szaténruha feszül, nyakában 20 kiló fuksz van, és máris tetemre hívja Keresztanyut: hogy lehet, hogy még itt van Stone? Két párbaj után? Jól kezdődik. Párbaj témán elrugóznak még egy kicsit, Miki azért nem felejti el megemlíteni, hogy az sem olyan nagy tragédia, ha ezen a ponton párbajozik valaki. Abból még könnyűszerrel lehet X-faktort nyerni, ahogy tette ezt az ő mentoráltja tavaly, erre el is hallgatnak a többiek, ahogy kell.

Csak halad ez a műsor, fogyatkoznak szépen a tehetségek. Geszti be is jelenti már az elején a miheztartás végett, hogy neki még minden embere megvan, ennél királyabb dolga már nem is lehetne az idei szériában. Betipeg Nórika is sűrű levegővételek közepette piros ruciban, és nyomja az obligát szöveget, hogy szavazzunk ész nélkül, különben olyan művészek esnek ki a szemünk láttára, mint a haknihős Stone vagy neadjisten Magyarország büszkesége, Jimmy Junior. Azzal rémisztget még, hogy a mai sztárfellépő Muri Enikő lesz, úgy látszik az RTL nem akarja, hogy a nézők megvárják az eredményhirdetést, legalábbis elég veszélyes játékot űznek. Mentorok bazsalyogva bevonulnak, Ildin a világ legrondább nadrágja van, Feró meg olyanokat mond, hogy Keresztanyu őt fogja kényeztetni az adás ideje alatt. Szólítja is Devil szinte pánikszerűen az első fellépőt, a kurvaanyázás miatt már úgyis kinéz nekik egy fél napos adásszünet, nem kéne a tűzzel tovább játszadozni.

Szabó Dávid kezd, kisfilm kedvéért kezébe nyomják a Csudálatos Táblagépet és bezavarják a színházba, ahol a barát- és kolleganők biztosítják róla, hogy szavazásra költik a fél fizetésüket, elég baj ez nekünk. Lássuk a produkciót, a hangsúly most a táncon van, ami nem feltétlenül rossz döntés, lehet, hogy Geszti is belátta, hogy az éneklést kár erőltetni. Táncosfiúk meg ál-vokalistalányok veszik körül (utóbbira nem létezik értelmes magyarázat), majd amikor már a sokadik hamis hang miatt fintorognánk, Dávid dob gyorsan egy hátraszaltót (segítséggel), hogy elterelje picit a figyelmünket. Értékelünk, ma Feró a legviccesebb, mert magára erőltetett egy jóságos nagypapa pózt, akinek minden unokája egyformán kedves, és minden adandó alkalommal cukorkát csempész a zsebükbe, és egyiktől sem sajnálja a dicsérő szavakat. Most még odáig is elmegy, hogy ő ezennel küld egy szavazatot Dávidra, Like lányok meg pukkadjanak meg az öltözőben. Mivel most senki nem vitte túlzásba a kritizálást (ezt úgy kell érteni, hogy mélyen elhallgatták a szomorú igazságot, hogy tiszta hangot megint csak nyomokban tartalmazott az előadás), Dávid egy természetesnek szánt üvöltéssel távozik.

Ha már nem tudnánk, hogy hányadik döntőnél tartunk, azt abból le lehet mérni, hogy hány csapata van még Ferónak. Már csak a Like csajok maradtak, de a Rocklegenda nyugodt, mert eddig mindig eljutott a végéig, és szerencsére van még pálinka bőven a büfében. Érkezik már DevilNóri is, akire ma sikerült a szokásosnál is előnytelenebb ruhát adni, de nem baj, mert most már jöhetnek a kismamaruhák, nincs több titkolózás, ez majd új lendületet ad a stylingnak. Különben meg menjek a francba én is, sixx is, meg az egész Internet, sőt TI is, mert ebben az ocsmány szar időben csak a bajunk van mindennel. Csak ez az oka, hogy nem tudjuk magunkat felhőtlenül átadni annak az élvezetnek, hogy KisJimmy minden héten világrekord megdöntésére tesz kísérletet az egy dalba bezsúfolható hamis hangok tekintetében, vagy annak, hogy a mezőny 80%-ának a nevére már a műsor vége után 2 nappal nem fogunk emlékezni.

De lássuk, miből élünk, ma Stone az első, akinek szórakoztatnia kell a nagyérdeműt, ráadásul „az élet szép" témában, hogy ne sírjon picsogjon már mindenki, akinek nincs jobb dolga szombaton, most ilyen pozitív tematikát kaptunk. Kisfilmben az ötvenes rocker a szülői házba látogat bablevest enni, meg családi fotóalbumot nézegetni, az a szép az X-faktorban, hogy a cukifaktort meg lehet próbálni ráhúzni bármelyik versenyzőre. Színpadon piros nadrágban és korall ingben áll, tehát a produkció vizuálisan már rettentően erős, és a dalválasztás is telitalálat, hiszen már nem emlékszem rá, mi volt az, így tökéletesen illeszkedik az eddigi repertoárjába. Beküldenek még mellé egy táncoslányt (?) is, aki térül-fordul, pucsít, vág egy pofát, azután kimegy. Zseniális, hiszen biztosan volt valami mögöttes művészi üzenete a dolognak, amit most fejtegethetünk kedvünkre. Értékelünk, Miki profi diplomáciai érzékkel dicsér, Keresztanyu persze lehet, hogy töltött pisztolyt tart a lábai közé az asztal alatt, de mivel ezt nem látjuk, így semmiben nem lehetünk biztosak. Többiek is dicsérnek, hiszen ma ez a lényeg, az élet szép, érezzük jól magunkat, én tökéletesen tudok azonosulni ezzel.

A tévében jelenleg látható legjobb paródiaműsor, az X-Faktor újabb élő adása ismát felhőtlen szórakozást ígér, ki ne hagyja senki, aki szeret röhögni más nyomorúságán. Vajon hány hangot talál el Jmmy fia Krisztián? Hányszor mondják azt a minősíthetetlen foskazán produkciókra a mentorok, hogy döbbenetesen zseniális? Fog sírni a Lass Keresztes Bea Ildikó nevű szupermonszta? Kommenteljünk együtt!

Egy hét közel sem volt rá elég, hogy kiheverjük a múltkori megrázkódtatásokat, az X-faktor máris támad a következő döntővel, amire DevilNóri James Bond főcímdal estet ígért, erre kíváncsi leszek. Ami Nórikát illeti, már ugrik is a színpadra műsort vezetni, egy kis risza, egy híd, egy cigánykerék, hátraszaltó, tüzes karika, magyar vándor, tripla axel, hunyorítsunk erősen, akkor nem szúrjuk ki rögtön a dublőrt. Ráadásul egy olyan extra produkcióval fenyegetőzik, ami az ő antréján is túltesz, a magyar 007-es teszi tiszteletét. És ez valami miatt akkora dobásnak van szánva, hogy mostantól fél percenként be kell mondani pontosan ugyanazokkal a szavakkal és sejtelmeskedő hangsúllyal, előre félek. Jönnek a mentorok is, a három fiút próbálták a lehetőségekhez képest elegánsra fazonírozni meg rájuk parancsoltak, hogy nézzenek szigorúan, miközben Keresztanyu énekel nekik bevonulós zenét, a Skyfallt, és igen, van még Magyarországon előadó, akire lehet Adele dalt bízni, minden szarkazmustól mentesen mondom, hogy baromi jól szól.

Ezek után inkább felejtsük is el a semmitmondó közhelyeket, amiket Nórikával váltanak, és jöjjön az első versenyzőnk, a Király fia, erős lesz ez így kezdésnek. Műsor előtt megfogalmazódott bennem, hogy nemlétező tökön szúrom magam, ha Junior kisfilmje a heti vezető bulvárcikként aposztrofált betörésről fog szólni, és de jó, hogy nincs tököm, mert arról szól. KisJimmy arca torzul a feldúlt, aranylemeztől és töltött káposztától megfosztott ház láttán, majd drámai hangon belemondja a kamerába, hogy menjünk innen, mert nem bírom, na ezt az érzést speciel átérzem. Lássuk a produkciót, Goldeneye lesz, és egy pillanatra azt hittem, Daniel Craig áll a színpadon, és próbálkozik énekléssel. Lehet, hogy érdemes lenne tenni erre is egy kísérletet, annál sokkal rosszabb nem lehet, mint amit az a Zámbó Krisztián nyújt, akit már lassan semmi nem ment a mémmé válástól, tessék hallgatni, és okulni. Mentorokat a múlt heti össznépi ajnározás után mintha átprogramozták volna, mert Miki és Geszti is most kíméletlenül kritizál, erőtlen volt, gyenge és unalmas, és lehet, hogy fejlődsz fiam, de nem a megfelelő irányba, ezek a sarkalatos pontok.

Nem fogok hazudni, döbbenettel vegyes iszonyattal néztem végig a mostani X-faktor döntőt, és azt hiszem, ezzel nem voltam egyedül. Az idén már kendőzetlenül bulvárműsor státuszban tetszelgő produkciót most sikerült egy olyan szintre levinni, amire már szavakat sem könnyű találni. Megpróbálkozom vele, de nézzétek el, ha egy ponton kifogyok majd a „borzalmas" szó szinonimáiból. Bázisugrással kezdünk, mert az most nagyon felkapott téma, és azt is megtudjuk, hogy Baumgartnernek nagyon sűrű lehetett odafönt a levegő, mert mire földet ért, Ördög Nórává transzformálódott át, legalábbis valami ilyesmit akar üzenni a kis frappáns előzetes, és Nórika máris valami szkafander jellegű öltözetben vonaglik az X-faktor színpadán. Bevonulnak a mentorok, és Nóri Mikit máris betalálja, milyen érzés, hogy már megint a te versenyződ esett ki elsőnek? Elég szar, de ha a vége is olyan lesz, mint tavaly, akkor valahogy túlélem, hangzik a válasz, ami az egész este legjobb megnyilvánulása volt mentor oldalon.

Essünk túl először is Lass Beán, a rajongótábor biztosan nagyon fogja ezt értékelni. Kisfilmben totál kirittyentve ül az X-faktor házban, Csudálatos Táblagéppel az ölében, átlagos csütörtök este. Jön Keresztanyu, és értem már, mire a díszmagyar, mennek a csajok az éjszakába, hogy lehessen Beáról minél több mosolygós és lehetőség szerint felszabadult felvételt készíteni. Jön a produkció, Pink: Get The Party Started-jének Shirley Bassey-féle feldolgozása, ez elcseszett egy ötlet volt, baromira nem illik hozzá. Feszeng is valahogy az egésztől, úgy tűnik, hogy nem fekszik neki sem a hangnem, sem a madárfészek frizura, de ha már ráparancsoltak, kibírja valahogy azt a három percet. Értékelünk, és mentorok belekezdenek abba a ma estére magukra erőltetett magatartásba, hogy egy emberként dicsőítenek mindent, amit eléjük raknak a versenyzők. Geszti ebben nem talált hibát, Ildi a felszabadultságot meg a bulihangulatot emlegeti, és felsorol random 10 totál eltérő zenei figurát, hogy Bea azokat mind egyesíti magában. Nórika is beszambázik végszóra, most már valami bézs csipkecsodában, Lass Bea meg játssza az agyát, de annyira, hogy most lett nekem is kimondottan ellenszenves, pedig én eddig elviseltem.

Elkezdődött ez is, X-faktor élő adások, egyenes kiesés, dráma, könnyfolyam és persze bulváretetés egyenes adásban, most pár hétig ez lesz a program. Előzetesként bevágnak pár jól megválasztott mondatot a mentoroktól, meg Ildit smink nélkül, ez utóbbit nem gondolták át eléggé. Közös playbackeléssel dallal nyitunk, David Guetta Without You-ja lesz az áldozat, az egész leginkább arra jó, hogy megállapíthassuk, milyen ámokfutást végzett a stylist csapat a versenyzőkön. Egy óvatlan pillanatban DevilNóri is betáncol közéjük, így nyitja az első élő show-t, amúgy jó a haja, és a ruha sem übergáz, de ne kiabáljuk el, ez még csak az első adás. Kiderül, hogy olimpikonokkal és paralimpikonokkal töltötték meg a stúdiót, és vagy én vagyok vak, vagy egyetlen ismerős arcot nem bírt befogni az operatőr, minden esetre ezt kénytelen vagyok elhinni Nórinak. Behívja még a mentorokat, Ildi arannyal futtatott kisestélyiben, Feró meg idétlen nyakkendő/sál hibridben követ el merényletet a közízlés ellen, és már kezdjük is a versenyt.

Elsőként a PJZ-n esünk túl, kisfilmek tematikája ma eléggé egységes, családi- és háttértörténetek, ez nem túl érdekes egyetlen esetben sem. Srácok itt főleg arról beszélnek, hogy milyen szoros köztük a barátság (Facebookon indult, erre még emlékszünk), és a „tesó" szó átlag háromszor hangzik el tőmondatonként. Black Eyed Peas-t hoztak, Feró ezek szerint nem adott esélyt a fiúk saját szerzeményeinek kiélezett versenyszituációban. Az igazán rémisztő eleme a számnak a bohócsmink-izzasztókabát kombó, amit azóta is sikertelenül próbálok értelmezni, és akkor még nem beszéltem az elhadart rap szövegről, amiről képtelenség volt megállapítani, milyen nyelven folyt. Mentorok is ezt nehezményezik, de amúgy láthatóan még mindig az első élő adás okozta sokkos állapotban leledzenek, mert alig bírnak épkézláb kritikát megfogalmazni. Olyan fajsúlyú vélemények hangzanak el, hogy ilyen az X-faktor színpadán még nem volt, meg nagyon jött az energia. Lesz ez még jobb is, csak kéne valami jó kis katalizátor, hogy elinduljon az az igazi teátrális hajtépés, amiért annyira szeretjük őket.

Múlt héten megtudtuk, melyik mentort melyik csoporttal verte meg a szerkesztőség, ezen a héten pedig kiderült, kik azok, akiket visznek tovább az élőadásokba az egyenes kieséses szakaszba. A műsor hagyományai szerint most 4 helyszínen lehet a Táblagépeket és a Spar italokat gyönyörű kompozíciókba rendezni, és vágóképnek annyiszor felhasználni, ahányszor nem szégyellik, miközben a mentorok kiszelektálják majd csapataik felét. Először is a fiúkat hajókáztatják el Dunakeszire Gesztihez, majd a lányokat dobják ki a Balaton partra Mikihez. Kapunk még egy beharangozó montázst is, amiért jár a faszkorbács, mert konkrétan elspoilerezi a végeredményt. Két évad után már nagyon jól ismerjük ezt a manipulatív szerkesztést, akinek a sírós fejét bevágják egy olyan mondat után, hogy „neked sajnos nem sikerült", az benne van a tutiban.

Próbáljunk meg erről most megfeledkezni, hogy még lehessen egy picit izgulni legalább, érkeznek már a vidám fiúk, pezsgőznek és táblagépeznek a hajón, majd jó kis kertipartit rendeznek, ahol az összes eléjük rakott Spar Budget italt elfogyasztják, szóval megy a dőzsölés ezerrel. Hagyományok szerint ezen a ponton kiutalnak a mentorok mellé egy-egy nagyon okos embert, aki a fülükbe suttog majd, hogy ezt semmiképpen ne válogasd be, ezt meg igen, ez általában azért kell, hogy a mentor ezzel tökéletesen ellentétesen dönthessen. Geszti a hivatásos megmondóemberként beharangozott Tiszttartó Tituszt hozza magával. Megmutatják még a lányokat is, amint szépen sorban, és miniszoknyában Miki előtt feszítenek egyenes háttal, pont úgy néz ki a jelenet, mint egy nagyon elcseszett Éden Hotel párválasztó ceremónia. Miki csak a miheztartás végett emlékeztet mindenkit, hogy a tavalyi nyertest ő protezsálta, és mivel győztes csapaton nem változtat, ezért már szólítja is Tóth Gabit, aki az alkalom kedvéért bugyirózsaszín hajzattal érkezik, leginkább úgy néz ki, mint akinek a fején elnyomtak egy gigantikus rágógumit.