Hajdihó dalolók, már csak négyen vagytok, és ennek a remek kis négyes számnak - amit régen még a pí értékeként törvénybe iktattak egy rövid időre, amíg az első konstrukciók össze nem dőltek miatta – a geometria oltárán mutat be áldozatot a nyitány, énekeseink egy kockában playbackelnek, milyen szerencse, hogy nem 3,14-en maradtak a döntőben, mert akkor legurulnának a színpadról. Szóval bejön a matek, a kockánál minden él egyenlő hosszú, gondolom ez a döntőbe került emberek egyenlőségét hivatott kommunikálni. Az élhosszúság olyan 2,25m, tehát egy 11,4 m3 légköbméteres, oldalak nélküli kocka adja a stilisztikai gömböt, WTF, amiből ki-be lépkedhetnek. Ha a hasáb élhosszait az eddigi teljesítmény alapján torzítanánk, akkor Lacit egy 4,2 méteres léccel, Gabit egy 4 méteres léccel, Petert egy 3,3 méteres léccel és Adélt egy 2,6 méteres léccel szimbolizálhatnánk, de mindenki szemének kényelmesebb a kocka. Vannak kisebb kockák is, azokra ülnek, és tologatják őket, életem első találkozása ez a kubista kerekesszékkel. Művészet versus matek versus esélyegyenlőség – annyira erősen kifejező, hogy szerintem a döntőben vagyunk. Ja, még az ingek is kockásak. Dehogyis. Négyzethálósak.
