Régi adósságot kezdünk el törleszteni, a sorozat 100. jubileumi része alkalmából ugyanis visszatér a hogyvolttal az Egyszer volt, hol nem volt. Utoljára ott hagytuk abba, hogy a csapat Sohaországba ment Henry után a második évad végén. Volt némi barangolás Pán Péter botanikus kerttel keresztezett birodalmában, majd a visszatérés után a testvéri féltékenységtől zöldülő Zelena részei következtek. Egy fél évad erejéig átruccant Arendelle-ből a királyi család, hogy utána visszatérjenek leforgatni a Jégvarázs 2-őt. A Sötétség királynői közben beavászkodtak a városba, és Rumpi mestertervének köszönhetően Sötét Úrnőt csináltak Emmából. Az elmúlt félévben pedig Camelotban és Storybrookban meccseltek a felek, amíg Hookot Emma meg nem ölte, hogy utána a városka hősei lemasírozzanak az alvilágba. Tömören ennyi, itt kapcsolódunk be a történetbe, ha szeretnétek hogyvoltot a hiányzó részekről, kommentben és közösségi oldalakon tessék kifejezni a népakaratot, és meg fogunk hajolni előtte. Kezdjünk bele!
Emma a sárga bogarában ébred fel, és gyanúsan szemléli a körülötte kissé furcsa világot. Neal ébred fel mellette, mint Bobby a Dallasban, de ez most kivételesen az alvilág, ahol a nosztalgia az egyik legfontosabb alapérzés. Baelfire mindenesetre figyelmezteti, hogy ha lehet, ne menjen tovább, mert ez nem egy retúrjegyes program, és nem úgy fognak alakulni a dolgok, ahogy azt Emma elképzeli. A Megmentő megkéri volt kedvesét, hogy segítsen megmenteni neki az újabbat, de az elmagyarázza neki, hogy az alvilág a befejezetlen ügyekkel bíró lelkek gyűjtőhelye, és ő nem tartozik közéjük. Megint megpróbálja lebeszélni, de nem sikerül, úgyhogy marad a puszi és az örök szerelem, majd lelép a bogárból.
