Ott tartottunk két hete, hogy hatalmas giccsparádé keretében előkerült az elveszettnek hitt Matyi és Will, valamint Vörös Ethel a szobalány a Bajszos Ezredesnek köszönhetően lapátra került, ráadásul gyereket is vár. 1918-ban járunk, a világháború célegyenesében, Amiens-i harcmező romjain patkányok mászkálnak, Matyiék egy végsőnek tűnő rohamra készülnek a föld alatt, még a föld felett elhangzik egy hazafias buzdítóbeszéd, aztán jöjjön aminek jönnie kell. Támadááááás!!! Rohanás, robbanás, repeszek, engem is kiráz a hideg, valahogy sohase szerettem a harcjeleneteket, ezért nézek Downton Abbey-t, na tessék. A Csatornán túl az otthonhagyott lányok, Méri és Dézi is összerezzen, csak ők nem tudják még mi az oka. Egy pillanatra visszakapcsolunk a frontra, a németek térdre kényszerülnek, William hősiesen magával rántja Matyit egy kráter mélyére, ott fekszenek egymáson véresen-mocskosan. Aztán Matyi hófehér arcából hirtelen az angol éjben ragyogó telihold lesz. Mi van???

Gyorsan elevenítsük fel, hol is tartottunk két héttel ezelőtt: a kastélyból nagy csaták és lemondások árán lábadozó lett, amelyet az inasból hadnaggyá avanzsált Thomas vezet. Ez a változás Lordék és a személyzet életét is alaposan felforgatja.

Már a háború utolsó évében járunk, a ház tele van olvasgató-levélíró katonával, a Crawley-lányok koncertszervezésbe a lábadozók szórakoztatására, ahol ők maguk is fellépnek majd egy dal erejéig. Persze Méri szokás szerint nem túl lelkes. Matyianyu berobban, de mire végigvenné a to-do-list-et, addigra a ház hölgyei már mindennel végeztek. Isobel fel is robban mindjárt tehetetlenségében. Vörös Ethel is szorgoskodik, továbbra is körülzsongja az ezredest portörlővel a kezében. Ezt sem Edith, sem Kulcsos nem nézi jó szemmel.

Ott maradtunk félbe két héttel ezelőtt, hogy Lordék úgy döntöttek, hogy Downtonból lábadozót alakítanak ki a kórházból kikerülő tiszteknek. Ennek megfelelően pakolászós képpel nyitunk, a családtagok és nővérek cipelik a kórházi ágyakat a díszes szobákba; Matyianyu lelkes, legszívesebben még a csillárokra is sebesülteket aggatna... Nagyi beviharzik, nem tetszik neki, hogy ellenlábasa felforgatja a kastélyt, méghogy mindenféle osztályokból való tiszteket fektessen egymás hegyére-hátára a könyvtárban. De nem csak ő, hanem Carson papa is nagyon rosszul viseli ezeket a kaszt-elsimításokat, akár háború és szükséghelyzet van, akár nem.

1917 áprilisában járunk, ismeretlen férfi rendezgeti idegesen a Lord ruháját, ő Lang, aki a katonaságból érkezett a családhoz Bates helyére. A postás gurul bringával a kastélyhoz a reggeli leveleket hozza, Will végre kézhez kapja a behívóját és Mrs Patmore is épp híreket kapott, de ő nem tűnik túl boldognak.

Jenki és Kakastaréj azon agyalnak, hogyan lehetne a frontról hazakerült Thomast áthozatni a helyi kórházba, talán sok követ kell megmozgatni hozzá, de meg kellene próbálni. Matyi persze még mindig a fronton van, igaz, hogy toborzás céljából ismét Angliába kell utazzon. Will nagyon készül már a katonáskodásra, a Lord nem túl boldog ennek hallatán, mert ezzel a második inasát is elveszíti, miközben ő még mindig otthon ül. Az szolgálóknál Lang pucolgat valamit elmélyülten, Molesley érkezik és már a szemén látszik, hogy legszívesebben kitúrná az új komornyikot, hogy a helyére kerüljön. Matyiék inas-komornyikját azonban elsősorban Annuska érdekli, akit mindenfajta könyvekkel áraszt el. Nem tudom egy szobalánynak mikor lenne ideje olvasgatni. Jenki a kórházban járva próbál tenni valamit azért, hogy Thomas érdekében, sajnos a Doki nem sokat tud segíteni ebben az ügyben.

In medias res, ahogy az ókori rómaiak mondták vala. Szokatlan nyitány a sorozatban, a földön hörgő-fekvő sáros katonákkal kezdünk; hol van a csillár-portalanító, csengetős képsor? Ez itt bizony nem Downton Abbey, hanem a somme-i harcmező 1916-ban. Még jó, hogy ismerős arcot látunk Matyi személyében, aki nem hazudtolja meg emberiességét és sebesült társát cipeli vissza a lövészárokba. Szerencsére most kapott néhány nap eltávot, amikor visszatérhet a ködös Albionba egy kedves lányt meglátogatni.

1914 júliusa van, már két év telt el azóta, hogy nyomon követjük a Downton Abbey lakóinak életét, gyorsan számba véve a következők történtek: a Titanic katasztrófája, örökösödési gondok, szívből jövő testvéri gyűlölet, egy halott török attasé, sok potenciális kérő és végül egy lánykérés.

A szokásos sertepertével kezdünk, Kulcsárné hajcsárkodik, a szobalányok törölgetik a csillárt - a család most ér vissza  a londoni kiruccanásról, illő lenne hogy rend várja őket. Lord és neje bevonul Edith és Sybil társaságában, Méri még a nagynénjénél maradt, a főbb téma itt is, ahogy máshol hogy szegény Ferenc Ferdinándot megölték Szerbiában. Persze a lokális hírek sem maradhatnak el, William gyásza anyja halála miatt, a kórház javára rendezett kerti parti megrendezésének feladata és Hamvaska sikere a Városban. Carson papát és Kulcsost mindezek mellett saját kis uradalmuk gondjai is foglalkoztatják, mi legyen az egyre rosszabbul látó szegény Mrs Patmore-ral, és Bates feltételes felmondásával.

Ami eddig volt: Mérit továbbra sem sikerült kiházasítani, ellenben Kulcsárné majdnem férjhez ment az előző részben. Halszem Nagyi és Matyianyu még nem ásta el a csatabárdot, de egy jóképű Politikus Sofőrrel gazdagodott a cselédség.

Méri szobájában indul az új reggel, a szobalányok sertepertélnek, miközben Daisy-t a kandallót pucolva is a hideg leli. Nekem is a halál hideg lehelete futkosna a hátamon, ha láttam volna, hogy ebből a szobából egy hullát cipeltek ki nemrég az éj leple alatt. Eközben a család komótosan reggelizik odalenn, miközben a Házura nénjének Rosamundnak levelét olvasgatja a Nagy Londonból. Átsuhanó felhőket látok a Lord homlokán. Sybil szinte sajnálja az egyedül élő rokont, míg Méri egyenesen irigykedik a hatalmas csillogással nehezített magányra. Ketteske nem is átallja odadöfni Mérinek, hogy bizony lehet hogy örökös magány lesz a nővére sorsa, ki tudja. De nem csak az apa, hanem Hamvaska is kap levelet, amivel azonnal Gwenhez megy, ugyanis egy állást pályázott meg a szobalánynak, s lám, interjúra invitálták! Továbbra is kitartóan buzdítja a szolgálót, hogy próbáljon meg állást váltani, hiszen változik a nők helyzete!

Továbbra is megoldatlan a Crawley-család örökösödése, azonban az elmúlt részben sikerült elriasztani Méri Újabb Potenciális Kérőjét és kinyíni a vendégségbe érkező török attasét. Csak idő kérdése, hogy kiderüljön, mi történt azon a izgalmasnak induló éjszakán és akkor aztán befellegzett a további kiházasítási törekvéseknek.

Vásár van a faluban, amelyre a szolgák és a család tagjai is ellátogatnak. Itt fut össze Méri Annuskával és arról beszélgetnek, hogy hogyan érzi magát Jenki a Pamuk-cipelés éjszakája óta. Méri úgy gondolja, hogy anyjának még a szívébe is bele van vésve az eset, kész szerencse, hogy neki magának nincs is szíve. Időközben új emberrel gazdagodik a család, a ház régi sofőrje nyugdíjba ment és teázót nyitott, így új autóvezető érkezik egyenesen Írországból. Bransonnak hívják a fiatalembert, akiről első körben kiderül, hogy szereti a sebességet  és hogy érdekli a politika és a történelem. A Lord csodálkozik a Politikus Sofőrön és azonnal felajánlja, hogy használja becses könyvtárát.

Az előző részben megismerkedtünk Matyival, az új Örökössel és annak anyjával, akiket a Crawley-család és a szolgálók is lekezelően fogadnak. Továbbra is tervek szövődnek a birtok megmentésére és Méri kiházasítására, de egyenlőre nem koronázza siker a fáradozásokat.

Bates baktat kifelé postáról, amikor találkozik az egyik szobalánnyal, Gwennel, aki gyanús levelezésben áll valakivel. Odahaza Annuska próbál kis helyet csinálni a szekrényen, de a szobatársa bőröndjével nem bír. Vajon miért ilyen dögnehéz? Kiderül Gwen gyors és gépírást tanul levelező szakon, de mind az írógépet, mint a tanulást titkolja a személyzet és a családja előtt is. Közben rájuk tör Ördögi Kakastaréj, alig tudnak a masina elé ugrani, hogy elrejtsék. Jenki Mérivel  beszélget a kertben a lány legújabb levelezőpartneréről, Mr Evelyn Napierről Lord Branksome fiáról (csak nekem teljesen új, hogy az Evelyn férfinév is lehet?). Az Újabb Potenciális Kérő épp erre jár vadászni, s meggyorsítandó az eseményeket, elszállásolják őket a kastélyban. Házúrnője úgyis jó barátságban van a fiatalember anyjával, így nem olyan feltűnő az invitáció. Hogy mennyire ki akarja a Jenki házasítani Mérit, abból is látszik, hogy a Kérő anyja már halott. Ez ám a szoros ismeretség.

Az előzmények:
A Crawley-család a Titanic kataszrófájában elveszti örököseit, így a birtok és a cím is egy távoli unokatestvérre száll majd a Házura halála után. A család nőtagjai minden követ megmozgatnak, hogy a lányok jövőjét bebiztosítsák. Ez azonban sem ügyvédi segítséggel, sem kiházasítással nem sikerül. Egyenlőre.

Örökös, Matthew Crawley és az anyja, Isobel kocsikázik be új lakhelyükre a Crawley-házba. Matyi a Házura meghívására költözött el Manchesterből, hogy közelebb legyen a birtokhoz, amelynek örökösévé vált. Matyi-anyu máris elemében érzi magát az új környezetben, míg fiát zavarja a körülöttük sertepertélő szokatlan mennyiségű szolgáló (na jó, összesen kettő: Molesley, a Gruber-hadnagy kinézetű inas illetve egy Ellen nevű szobalány, de ez is sok!). Az anyja azonban nem enged, tudja, hogy középosztály-beliségük miatt azt várják el tőlük, hogy csórik legyenek, no akkor már csak azért se! Matyi le is szögezi ezek után az elvárásokkal kapcsolatban, hogy a Lordék bizonyára hozzá akarják adni az egyik lányukat, ha már annyi van nekik. Ekkor toppan be csodálatos kalapban és lovaglófelszerelésben Méri, elkapva az utóbb elhangzott mondatokat. Ez több mint kínos. Nem is marad teára, csak átadja az estére szóló vacsorameghívást és kirobogva lóra pattan. Matyi utánasiet, menteni a menthetőt, de sikertelen. Az első benyomáson nem lehet javítani, ezt már Mr Darcy és Elizabeth Bennett óta tudjuk.