Az van, hogy ezt a hogyvoltot éppen Pumpás legnemesebb szerve szemszögéből (höhö) is meg lehetett volna írni, mert a farka, petyhüdt, lanka állapotban ugyan, de uralta az epizódot, hiszen a lehető legváratlanabb pillanatokban került elő, például a nyitójelenetben, amiben Pumpás meg a két megmaradt alkalmazott bige a Balatonon vízibiciklinek. Ez, mármint a vízibiciklizés számomra mindig is egy megfoghatatlan tevékenység volt a Balatonon, nekik sem megy egyszerűen az eleje, amikor Pumped még nem kapja elő a brét, mert a bokáig érő, gyerekekkel és öregasszonyokkal súlyosbított pocsolya sok mindenre alkalmas, csak sportokra nem. Mindegy, megpróbálják, és mivel Pumpás sérült, így nem is hajthatja a gépet, legalábbis erre hivatkozik, pedig olyat már láttam, hogy valaki sérült karral biciklizzen, pl. magamat.

Előre szólok, hogy ez egy elég eseménytelen adás volt. Mármint abból a szempontból ugyan  nem, hogy volt akció, rögtön két játék is, egy védettségi a rendes szigeten, egy egyenes ágon kiesős meg a Holtak szigetén, de taktikázás, cselszövés, csak az utolsó reklámblokk után szegmensre maradt. Mi meg általában abból főzünk. Azért megpróbáljuk kimaxulni, böcsület szavamra, ha kell átmegyek a szomszédba egy jó poénért vagy valami frappáns hasonlatért.

Mivel múltkor csakis és kizárólag Madisonék kalandozásával foglalkoztunk, ezért most úgy fair, hogy most a tanyán szotyizó brigád történéseire koncentrálunk. Troy azt hiszi, hogy ő Zsákos Frodó, és ez itten aA Gyűrűk ura, merthogy annyit, sétál, cammog és baktat a sivatagban. Talál valami lepusztult hangárt, abban egy löncshús konzervet meg egy gránátvetőt. Kiül a sziklára kihelyezett székbe, a pisztolyát nézegeti, látszik, hogy azon gondolkozik, hogy golyót kéne eresztenie tulajdon fejébe, de akkor meghall valami. Nem, nem a szél susogását. Feláll és belelő az égbe, erre a zombik elkezdenek hörögni, Troy meg vigyorogni, mintha cask egy Colgate-reklámból lépett volna ki.

Mandirigmán indítunk, Barbi enyimavilág testtartással bámul a messzeségbe, és arra gondol, hogyha ő meg Zoli nincsenek itt, akkor nem Adri esik ki, és ez a gondolat megmelengeti kicsiny szívét, mert azért milyen jó is az, amikor az ember azt hiszi, hogy ő rángatja a madzagokat az élet nevezetű marionettelőadáson. Következőnek Iliásznak kell mennie, állapítják meg, és ez éppen egybevág azzal, amit Szandi és Klau gondol ki mosogatás közben, és még arra is jut idő, hogy Klau megnyugtassa Szandi idegeit, hogy azért küldték haza Adrit, hogy őt védjék. 

Luxus (főnév)
1. Drága javak bőséges birtoklása; a legjobb és legdrágább anyagi, illetve szellemi javak ésszerű szükségletet jóval meghaladó felhalmozása, használata és élvezete, ami a legnagyobb kényelmet és élvezetet adja az embernek; fényűzés.
2. Túlzott költekezés; egy személy, közösség anyagi erejét túlhaladó kiadás.

Üvöltéssel és picsáskodással indulunk, amiből az előbbi kissé erőltettetnek, az utóbbi meg megjátszottnak tűnik, de ez a kisebbik baj, a nagyobbik, hogy fasz se tudja, mint látunk éppen, illetve de, elkényeztetett hülyenőket, akik a személyzet tagjait szolgának nézik, és úgy költik a pénzt, mintha nem lenne holnap. Aztán egyszer csak vége az évad fontosabb jeleneteit lelövő összefoglalónak, és belecsapunk a lecsóba a rövid karakerpromókkal, amik alá a szereplők úgy olvassák fel a szövegüket, mint én az iskolai ünnepségen Lenin elvtárs magvas gondolatait, és ugye Oscar bácsi nekem sem gyütt. A manapság a magyar tévéműsorokban elengedhetetlen drónfelvételek és az azokon át bemutatott budai villa képei után egy Babett nevű nővel kezdünk, akiről lehet, tudnom kéne, hogy kicsoda, de igazi kulturbarbárként fogalmam sincs, egy botoxtól lárvaszerű arcú, a mellkasára két fél gumilabdát applikáltató szőke nőről van szó, aki színésznő, ha minden igaz.

Hősünk tűzoltóállomás elé parkol full szabálytalanul, majd magára hagyja a gépjárművét, elbattyog a közeli padig és onnan figyeli szabálytalankodása következményeit. Teljesen összeszedetten viselkedik, ebből gondolom, hogy ez már nem a gyógyszerkómás este, hanem némileg előre ugrottunk az időben (tippre egy-két napot).

Miközben a tréler elvontatja a járművet, Ray a múltba réved: arra emlékezik, mikor feleségének meglepetés programot tervezett, ám odafelé úton megadta magát az autójuk a sivatag közepén. A kocsit elvonatták szervizbe, ők pedig bebattyogtak az út mellett lévő pihenőhelyre. A hely kisebb fajta oázis, korcsolya pálya is működik benne. Kapnak az alkalmon, és kanyarodnak egyet. Siklás közben mókáznak, ám ez csak addig tart, míg Abby rosszul nem lesz – a csutka hajból és a vézna arcból egyértelmű, hogy itt már eléggé előrehaladott az állapota. Lepihennek hát a pálya szélén, az asszony közben morcos állapotba kerül. Férje minden tiltakozása ellenére úgy dönt, nem folytatja tovább a kezeléseket, mert nem látja értelmét, meg mert jelenleg a kezelések jobban megviselik, mint maga a betegség.