Ma megtudjuk, hogy a nevelt apákat nem lehet kirúgni, még ha leszerelték őket akkor se, továbbá, hogy ártatlan pofájú is lehet egy drogbáró, de rá is igaz a mondás, hogy addig jár a korsó a kútra, míg valami nem történik a vízhordó lányságával.
A múlt heti sokk után bájos kiránduló gyermekekkel és kitüntetett Fiv-0 csapattal kezdünk. Kedvenc ninjánk kissé megviselt orcával, de büszkén áll a kikötőben elcsípett jókora kokó szállítmány mögött. Még hallhatjuk a kormányzó büszke beszédét, hogy ezzel a sikerrel most jól odamondanak a dél-amerikai drog-kartelleknek, amikor az imént látott iskolabusz belefut egy piti balesetbe. Sofőr kiszáll, és egy ádáz latino csaj ukk-mukk-fukk (a továbbiakban umf) lelövi. Gyerekek tantónéninvel elrabolva. …és Főcím!
Nyitásként a Nagy Fehér áll talpig díszegyenben egy bizottság előtt. Nocsak, nocsak még sem lehet csak úgy, sőt umf behatolni Észak-Koreába, még oly nemes indokkal sem? Gondolom a szponzoráló katonaság szólt, hogy azért már még se ekkora hülyeséget! Summa summárum, a Nagy Fehért megdicsérik, majd érdemei elismerése mellett, elhajtják a fenébe, akarom mondani, nyugdíjazzák. Helyes. Irritált a pofája. McGarrett kiakad, de a jedi megnyugtatja, hogy mindig is akart nyitni egy kocsmát. Na, még egy közgazdász lesz a sorozatban? Remélem nem garnélát akar sütni ő is! Utálom a rákokat. …és telefon, esetre!
Dannó referál, 16 gyereket és a tantónénit vitték el. Ma Kono viszi a vigasztaló vonalat, és néz a szülők körmére, hogy kiderítse, miért épp ezeket a gyerekeket rabolták el. A fiúk és a sáska-lány kisütik, hogy a baleset megrendezett volt, és a busz ugyan bárhol lehet, de a mobilok csörgetése segíthet. Azonban a rablólány se hülye, begyűjti a kütyüket is kivágja az ablakon. Tantónéni egy telót megment.
Chin a megrendezett balesethez lopott autókat nyomozza le. Mázli, hogy az elrabló ujjnyomot hagyott a verdákon. További mázli, hogy az ujjnyom óvatlan tulaja óvadékért van kinn, így nyomkövetője is van. És így lop? Ennyire hülye autó-tolvajok is vannak? Tényleg?! A csapat - mínusz Kono a ki vigasztal és körömre néz – lőhatlan napozót ölt, és a verdanepper nyomába ered. Dannó kezeli a nyomkövető nyomát követő kütyüt. Kedvenc párosunknak elég csak beülniük a kocsiba, máris cívódnak. McGarrett részleteket követel Dannó vehemensen tiltakozik, hogy ő csak egy piros pöttyöt lát. McGarrett epés, hiába nem nyerte még vissza ninjás nyugalmát a koreai kaland után. Nyugalom nincs, de meglelik a verda-neppert, egy rakás ananász között, de nem sok hasznát látják, lévén, hogy holtan utazik a kemény gyümölcsökkel.
A csapat épp kezd tipródni a hogyan továbbon, amikor az ádáz-latino felhívja McGarrettet és közli, a kikötőben einstandolt kokó kell neki 2 órán belül, vagy elkezdi lelőni a gyerekeket. Hát, hogy finom legyek cseppecskét démonizálják a kartelleket, bár a nem régiben meggyilkolt mexikói polgármester asszony borzasztó halálára gondolva, nem nagyon kellett elengedniük a fantáziájukat.
A kormányzó persze a nem tárgyalunk terroristákkal maszlaggal jön, mire Dannó szelíden csak valami olyasmit mond, hogy épp azt magyarázzák neki kánonban, hogy nincs más választásuk. Még egy nyomocskájuk van, a kokó mellett elcsíptek egy, illetve négy neppert, és az életben maradottal lehetne üzletelni. A csávó szabódik, egy rettegő kisember, a hetvenhetedik senki a kartellben. Nagy nehezen kimasszírozzák belőle a drog-báró nevét, Hugo Castillo. Na, ez olyan mintha itt Kocsis Irmát keresnék.
Kifelé menet összefutnak a Nagy Fehérrel a börtön kapujában. McGarrett értetlen, mit keres itt, nem a leendő kocsmája ügyeit intézi? Wo Fat után nyomoz. Steve megenyhül a megölte az egyik emberedet kitételre, és áldását adja a felderítésre, és Hiro Noshimuri kikérdezésére. Aztán látjuk amint az öreg ex-jakuzás a fiával beszél, akit remélhetőleg látunk még a sorozatban, mert felette igen helyes pasi, és meleg hangon beszél apával, noha óvatosan helyteleníti a tetteit. Ide vele, ha nem a mamával él. Még javában merengünk a szép japcsin, amikor felbukkan a Nagy Fehér nagy fekete pisztollyal, és „elkíséri” az idősebb jakuzát valahová. Hogy ez nem bír a ráncos hátsóján nyugton ülni?!
Újabb szívbemarkoló apás-fiús sztorival hátráltatják a történetet, az egyik szülő bizonygatja a csapatnak, hogy életüket és vérüket, sőt zabot is, csak csináljanak valamit. Az Ádáz Latino szól közbe ismét, telefonon követeli a kokót de rögvest. McGarrett bizonyítékot követel, hogy a gyerekek élnek. Az Ádáz latino erre illusztrációként meglövi az egyik felnőtt kísérőt. A gyerekek sikítanak hallhatja, vagyis élnek… Na, ezt a nőt a ninja a végén bizton kinyírja. Készítik a kokót, de közben lassan leszűkítik hol is lehet a busz, így bepróbálkoznak egy röpke túsz-szabadítással is. A helyszín azonban már elhagyott, csak a busz üreslik a közepén. Ügyes a szennyadék, azt el kell ismerni. Vagyis, hogy dehogy üreslik. Egy jó helyszínelőnek fecseg. Ujjnyomok, üzenő cetli az ülés támlában… az egyik gyerek felismerte az egyik rablót, apával beszélgetett. A Keleti Parti és a Fővigasztaló, az apát kezdi keresni, de azt valaki elhívta telón a szülői aggódó kórusból. Hohó, ez használható nyom! Igen ám, de az idő vészesen fogy, és sem a sáska-lány (úgyis mint profilozó, ha-ha) sem a ninja nem derűlátók a rablók elmeállapotát tekintve. Oda kell adni a kokót. McGarrett viszi a csomagocskákat, amiket felnyomjelzőztek, a megbeszélt helyre. Sehol senki. Átpakolja és várnak.
Na, a kormányzó megnyugodhat, a sok kokó nem kerül vissza az utcára. A csapatnak derengeni kezd, hogy akit elkaptak, a kisember, a hetvenhetedik senki mégsem az akinek látszik. Lehet, hogy egy senki, de h nem a hetvenhetedik a kartellben, az biztos. Tenyérbe mászó lesz a csávó modora menten. Oké ezt megszívták gondolja a csapat, de, hogy jönnek ide a gyerekek? Konó szolgál magyarázattal. Az égre-földre keresett apuka adta fel a drogszállítmányt három napja. Őt akarják megbüntetni. A veszedelem árnya nagyra nő a kisiskolások felett. Kono és Chin tűvé teszik apuka mobiljának a híváslistáját, és mit tesz ég, ismeretlenek hívogatták ma, például délutánra a cementgyárba. Rohannak ők is.
Körbeveszik a két rablót. Chin szedi le az elsőt. McGarret szorítja sarokba az Ádáz Latinót, ám az kitör. A sáska lány a nyomában. Ádázka nem adja fel, és jókora pofonokkal hátráltatja a girheskét munkája végzésében. Helyes, ráfér a pofikájára, talán ennek hatására látunk rajta valami arcjátékot is. Amikor eldurvul az adok-kapok, és az Ádáz Latinó megszerzi a sáska-lány stukkerját, ninjánk közbe lép, és a legkevéssé sem vérző szívvel, májon-lépen lövi a szennyadékot.
Úgy kell neki, nyugodnánk meg, de hol vannak a gyerekek?! Mire az Ádáz kiszenved, már mi is halljuk, hogy a hatalmas sóder-kupac alól szól a busz dudája. A csapat és a megérkező rendőrök két kézzel és húsz körömmel, majd markolóval kezdik kiásni a járművet. Szerencsére még időben érkeznek. Pfú, ez durva volt. Kono összegez fáradtan. Mindenki életben van. És néha ez az, amit el lehet érni.
De még sem. A drogszállítmányt is bejelentő szülő úgy dönt, tanúskodik a tenyérbemászó képű drogfőnök ellen, így annak lefagy az arcáról a mosoly. Mire kijön a fegyházból, a kartellben már rég más lesz a főnök. Hiába, az élet kegyetlen, még egy drogbárónak is.
A részt a Nagy Fehérrel zárjuk a Tantalus úton. Van ilyen. Shelburneről szerez ninjánk értesüléseket, személyesen Hiro Noshimuritól, akit a kiképző csomagtartóban szállít. McGarrett majdnem megugorja a tripla axelt ezt látva, de tehetetlen a pótapával, mert meg még sem pofozhatja! Tehát némiképp lehiggadva megtudja, hogy Shelburne egy személy, akitől még Wo Fat is fél. A Nagy fehér ezek után visszaragasztja a jakuza szájára a ragtapaszt, és elporzik. Aztán hív valakit, hogy Steve túl közel jár, és valakit el kell vinni valahová. Mondtam én, hogy simlis az öreg! A nagy felfedezésre egy kis tojásgrogot igyunk, az kellőleg átmelegít, és ha valaki fogyókúrázik megspórolhatja a vacsorát is. Egészségünkre!
* 4 tojássárgája, 3 ek cukor, 1/4 l rum. A tojássárgáját és a cukrot egy tálban addig keverek, míg a cukor már nem karcolódik. 1/2 liter vizet a rummal felfőzök, óvatosan elkeverem a tojássárgamasszával, tűzálló poharakba öntöm és azonnal tálalom.
Facebook kommentek