Mr. Kemény, de jófej kiképző vagyok seriff egy bányató partján arról oktat egy rakás rendőr tanoncot, hogy miért nem szokás könnygázgránátot lőni egy metamfetamin labornak használt lakókocsiba. Hát azért, hogy a felrobbanó járműből ne repkedjen lángoló hulla a járőrkocsi szélvédőjére. Persze egy vérbeli rendőr nem esik pánikba, hanem nyugodt(nak szánt) hangon közli diákjaival, hogy szükségük lesz egy poroltóra meg esetleg egy szakemberre, aki segít feldolgozni a traumát.
A Dr. Sweets néven ismeretes szakember eközben Brennan társaságában arra vár, hogy Booth is hajlandó legyen megjelenni a soros foglalkozáson. Ügynökünk meg is érkezik, és roppantul fel van dobódva, mert végre lezárta a Rico ügyet, amiről partnerének nem is kéne tudnia, de legalábbis nem kifecsegnie a dilidokinak, és ami majd új magasságokba lendíti a karrierjét. Ráadásul a születésnapja is közeleg, amit Hawaii-on fog tölteni. Az áradozást a Brennan által is csak hallomásból, míg Sweets által még csak úgy sem ismert Jared nevű testvér telefonhívása szakítja meg, a szeánszot pedig egy munka ügyben érkező rekeszti be. Így a doki már csak a csukott ajtónak fejezi be mondandóját.