"Az ember lényegében az, amit rejteget" - André Malraux

Juhhéé, máris rám került a sor életem első négyes gruppenében, azaz csoportos hogyvoltozásban. Ott hagytuk abba, hogy Renard vezetésével megjöttek a fecskék, javítják a fészket, pardon, nem, ez Gryllus Vilmos, szóval megjöttek a rohamrendőrök szétdúlni Bud műhelyét, hogy elkapják a körözött Nicket. (Pedig a körözött túró finomabb.)

A százados kiadja a parancsot a támadásra, Nickék az ablakon át lesik a készülődő csapatot, Bud nyüszítve parázik a háttérben. Trubel kész a küzdelemre, de Monroe nem annyira, gyorsan bejelenti, hogy Rosalee terhes. Pont most?, visít fel Bud, de aztán korrigálja magát és inkább gratulál. A híren Nick is meglepődik, és kész feladni magát, hogy megkímélje a társaságot, de a csajok egyhangúlag lebeszélik erről. Szerencsére érkezik a felmentő sereg Woo és Hank képében, letartóztatni jöttek Renardot Rachel Wood meggyilkolása miatt. Fegyverét elveszik és Hank felmenti a parancsnoklás alól, a támadásra kész egység tagjai csak pislognak, most mi vaaaan? Hankék megbilincselve a járőrkocsiba ültetik a főrendőrt és elhajtanak vele, a különleges egység vezetője viszont úgy dönt, behatolnak a műhelybe.

„Ez a világ talán egy másik bolygó pokla.” -  Aldous Huxley

A Grimm utolsó évadába kezdünk bele, sok meglepetéssel, izgalommal! Az olvasói tömeg kívánságára ugorjunk is neki! 

Az előző évad utolsó részében ott fejeztük be, hogy Renard megölte Bonaparte-t Diana irányítása alatt, majd Nick-kel találja szemben magát. A Grimm kicsit meglepődik a százados pálfordulásán, de azért köszöni szépen. Renard értetlenül áll azelőtt, hogy Nick-nek lyukas a felsője mégis él, miközben lejelentették, hogy megölték. A Grimm persze nem árulja el hogyan élte túl, de kíváncsi lenne arra miért ölte meg Renard a Fekete Karom vezetőjét. A százados maga se érti, eldobja a kardot, majd angolosan távozik.

„Az akaraterő mindenek felett…” - Friedrich Nietzsche

Nick és Hank vonul be a saját őrsükre, ahol a Grimm rögtön kiszúrja Renard-ot. Csak kicsit gondolkozik, majd bevonul a százados irodájába, ahol közli Meisner halálhírét, egy gyáva ölte meg. Renard nem akarja a holtak számát növelni, de Nick nem hagyja annyiban, bezárja az ajtót, majd rátámad a századosra. A kibontakozó, bútort ripityára törő verekedést a többiek akarják félbeszakítani, de megállítja őket a bezárt ajtó. Az átváltozott Renard végül kihajítja Nick-et az ablakon, majd utasítja az embereit, hogy csukják le. A cellánál gyors kupaktanácsot tartanak, Hank és Wu menjen a megbeszélt gyülekező helyre, nem kell, hogy ők is belekeveredjenek.

„Jobb állva meghalni, mint térden csúszva élni.” - Emiliano Zapata

A farkaslakban is a kampány eseményeit nézik, Monroe nem tudja elképzelni, hogy tehette ezt Adalind Nick-kel, és vajon mit érezhet most a férfi. A bázison közben Meisner elmondja, hogy a Fekete Karomnak azért kellenek a Grimmek, mert azok megfegyelmeznék az ellenszegülő keveréklényeket. A Karom módszeresen építkezik, megszereznek pár nagyhatalmi pozíciót, majd a saját embereiket építik be szépen lassan, alulról fölfelé. Eve is betoppan, kiszedett Zuri-ból egy nevet, még pedig Bonaparte nevét, vagyis ő a szervezet feje (az egyik alapítója). Hank telefonja csörren meg, a házához hívják őket.

„Nem szabad megbízni egymásban, csak úgy védekezhetünk az árulással szemben.” - Camino Real

Kezdődik az évadzárás, ezért már nincsenek megszokott napi ügyek, végre felgyorsulunk! Nick őrjöng, nem örül, hogy Adalind lelépett Kelly-vel, ezt nem akarja annyiban hagyni, a telefonjáért nyúl. Hank estéje ennél jobban alakul, Zuri teperi le, a férfi így nem veszi észre, hogy barátja keresi. Nick tehetetlen, elindul otthonról.

„Semmi sem annyira fájdalmas az emberi gondolkodás számára, mint a mélyreható, hirtelen változás.” – Frankenstein

Wu kórházba került a fejsérülése miatt, Nick és Hank érkezik látogatóba, kíváncsiak, hogy a szakállas csonttördelő miért őt vette célba. Wu nem emlékszik mi történt vele, miért sérült meg a feje. A fiúk hagyják is pihenni, kint a folyosón megbeszélik, hogy valami nem stimmel az őrmesterrel, figyelni kellene rá. Közben látjuk, hogy más is kíváncsi Wu-ra, le is jelenti valakinek, hogy a kórházban van.

„A rossz, mit ember tesz, túléli őt, a jó gyakorta sírba száll vele.” - Julius Caesar

Nagyon illuminált férfi száll be az autójába, hiszen mi mással jutna haza, szerencsére nem esik senkinek se baja, csak egy fának megy neki. Persze azon felül, hogy ittas, még be se kötötte magát, a szélvédőn keresztül kizuhan a kocsiból. Véres fejjel tér magához, ki is szagolja valaki. Sérültünk segítségért indul, de a helyi zűrös srácok magára hagyják, ájultan esik össze. Nem telik el sok idő, elvonszolják a híd alól. Kihalt helyen vagyunk, az emberrabló bocsánatot kér, majd jó párszor áthajt a furgonjával a részeg férfin, ezután átváltozva táplálkozni kezd belőle.

„A bosszút az indulat hajtja, míg a megtorlást az igazságérzet.” - Samuel Johnson

Kihalt híd környéke, szamuráj, szamuráj kard, egy szertartás, ezzel kezdődik ez a rész.

Nick Eve-t várja, hogy jelentsen az eseményekről, Eve rezzenéstelen arccal közli, hogy lefeküdt Rachel-lel (nem tudta, hogy intim viszonyban vannak), így szerzett meg infókat. Renard valóban nem tudta, mire készül a Fekete Karom, de most már benne van, a szervezet így akar bejutni a kormányba, magasabb helyekre. Eve egy kicsit Adalind ellen is hangolja Nick-et, ha visszatér a nő ereje, akkor könnyen előbújhat a régi énje is, fel kellene erre készülnie a férfinak, majd ezzel a végszóval távozik is.

„Ki ki saját magának ördöge és csinál a saját életéből poklot.” - Oscar Wilde

A fűszerüzlet alagsorában a kis csapat a merénylet előtti eseményeket nézik vissza, amikor is Rachel pontosan az orvgyilkosra néz fel. Lehet, hogy Renard akkor még nem tudott az összeesküvésről, de ma már biztosan mindent tud, szóval vigyázni kell azzal mit mondanak el neki! A beszélgetést Monroe csörgő telefonja zavarja meg, professzor ismerőse az, aki meg tudná nekik nézni a lepelt és a rajta lévő írást, le is egyeztetnek egy találkozót. A bolt csengettyűje szólal meg, Eve jött, aki azonnal közli is, hogy Renard-dá akar átváltozni, hogy így tudjon meg még több fontos információt az ügyükhöz. A többiekre azért van szüksége, hogy jelentsék merre van a százados, nehogy egy helyen legyenek egyszerre, majd értesíti őket mikor lesz az ügy aktuális!

„Csodálatos, milyen teljes az illúzió, hogy ahol a szépség, ott a jóság is.” - Lev Nikolayevich Tolstoy

Lányok szépítkeznek egy plázában, ekkor lép oda hozzájuk Malcolm Caulfield, hivatásos fényképész, Summer-ről szeretne tesztfotókat készíteni. Át is adja a névjegykártyáját, majd távozik, Summer barátnője rögtön le is csekkolja a férfit. Ugrás után a lány már meg is jelenik a stúdiónál fotózásra, a kezdeti félősséget leküzdve végül Summer belejön a pózolásba. A rengeteg vaku villanástól megfáradva tartanak egy kis szünetet, Malcolm vízzel kínálja Summer-t, majd folytatják is. Kis idő elteltével azonban a lány megszédül, díványra leülve el is ájul. Malcolm ezt várta, átváltozva Summer arcából kezd el kiszívni valamit.