A még az évadnyitó részben jól megmurdelt drága kollegina, Anne-Marie instant gyászolását mellőzve, na meg Louis drága feleségének az új, Dorn által kikönyörgött ügyészségi munkahelyét – igen mostantól ő fog szarrá perelni, vád alá helyezni, jogi uton sittre juttatni mindenkit, akit az ICC elkap – szóval ezeket a nem túl fontos részeket ejtve koncentráljunk inkább a heti ügyre, egy fanatikus Orwellbuzi mesterlövész patikamérlegen kimért ámokfutására.

Fő helyszínünk New York és a múltkor megpendített, elvarratlan szál: Genovese megpattanása. Amanda Andrews (Carrie-Ann Moss) és egy halom S.W.A.T.-os egy raktárban kommandóznak, mert egy lézerrel bevédett, vélhetőleg bombával tömött kamiont találtak. Na a lézer az egy nagy kamu, így Amanda egy maga megy oda és kinyitja a rakteret, és nem is robban az arcába a fél gyár, mivel 6 agyonvert fiatal lányt talál ”csak”. A kocsiba beszállva meglátja Genovese-t a tetőn és hívja is Hickmant lebaszólag, hogy miért nem szólt, hogy szabadlábon van a jó öreg nemezisük?!

Emlékszem még a pilotról is írtam, de a hosszabb anekdotázást mellőzve legyen elég annyi, hogy ez a nemzetközi CSI, de még annál is jobb. Bár az első évad negyedik részénél lemorzsolódtam – volt egyéb dolgom is uram bocsá’ – tartom magam az állításomhoz, hogy ez egy elég tisztességes nyomozós sorozat. Amik konkrétan mind szarok, kivéve eztet, ugye. És akkor most az aktuális részről.

Az első évad úgy zárult – derül ki az első pár perces felszopóból – hogy a nemzetközi Szupercsapatnak a nyakába ömlött a szarlavina: a kisfőnököt elrabolták, valami baleset is volt, sanszos, hogy az egyik csapattársuk meghalt/megsérült, de minimum összeégett vagy csak szimplán nincs meg, ja és az egyik gonosz, Genovese is megszökött. Innentől kezdve két szálon és helyszínen halad a sztori, a balesetet hagyjuk is, most fontosabb a kisfőnök, Louis előkerítése és a nagy gonosz Dimitrow lesittelése.