Elérkeztünk az évad- és sorozatzáró epizódhoz, kezdjünk is bele! Nóri meghozta a végső döntés, ő bizony el akar jutni a gyerekeihez, már mondja is a búcsúzó szöveget a kamera előtt. Saját akaratából van itt, megmutatja az aznapi újságot és ennyi. A két doktornő összeveszik, a szkeptikusabb egyáltalán nem hisz Nórinak, túlságosan is fapofával búcsúzott, lehet hazudik. Nem hazudik, a két doktornak gyakorlatilag muszáj volt megengednie, hogy használja a gépet, hisz addig követte őket, amíg meg nem engedték neki, szóval befoghatják. Akkor mondja el a gyerekei nevét is a szövegben és jó lesz. Legyen, Nóri először duzzogva, majd a végére elcsukló hangon közli, hogy lényegében a gyerekei után akar menni. A videózás után Nórinak még várnia kell egy kicsit, közben eltolnak előttük egy emberforma „negatívot”. Egy óriási széntáblaféle, benne egy emberalakú lyukkal. Ezt Matt is látja, a doktornő szerint ez a kövület, ami az eljárás után megmarad. Nóri biztosítja őt, hogy megtarthatja a sajátját.

Még a boldog nyugalom napjaiban járunk, Nóri és Kevin fürdőznek egyet, és a temetésükről beszélgetnek. Nóri hamvasztást akar, Kevin azt szeretné, ha kitömnék. Igen, mint a lelőtt vadakat, így Nóri még a szobába is kiteheti. Legyen, de szakállat fog ráragasztani! Vagyis Nóri szeretné, ha szakállat növesztene? Közben Lily sírni kezd, de a párocska inkább egymással foglalkozik. Mindezt az emléket Kevin akkor idézi fel, amikor a tóba fojtják. Ugorjunk megint vissza az időben, az elaltatott társaságból Garvey papa ébred elsőnek, kint már tombol a vihar, ő meg azért tombol, mert Kevin visszatért, de az átkozott Laurie lebeszélte őt a világ megmentéséről! Michael szerencsére kinéz az ablakon, és látja, hogy Kevin lova kint áll, Papa már rohan is, és kihúzza Kevint a vízből. Szegény még meg se fulladhat rendesen, máris megakadályozzák, hogy elvégezze a feladatát. Papa azt hitte, hogy együtt fogják csinálni, de Kevin nem kér a felhajtásból, tudja mit kell Evie-nek mondania, tudja kik Grace gyerekei és mit kell megkérdeznie, megtalálja Christopher Sundayt, akitől megtanulja a dalt is. Igen, ennyi lenne, igen. Akkor eresszék vissza!

Egy kedves fiatal hölgy beszél arról, hogy mennyire nehezen sikerült teherbe esnie. Megvolt a lombik is, de semmi. A férjével már elkötelezték magukat az örökbefogadás mellett, majd egyszer csak megtörtént a csoda, a hölgy teherbe esett. Kisfiú, Sam lett a neve. A születése után fél évvel a hölgynek el kellett mennie a mosodába, vitte magával a gyereket is, akit a kocsiban hagyott. Fél pillanatra elfordult, majd a gyerek eltűnt. A sorozatnyitó legelső epizód pontosan ezzel kezdődött: az eltűnt kisbabával. És ismét a múltban járunk, a hölgy az akkor még terapeuta Laurie-nak meséli mi is történt, mikor eltűnt a világ 2%-a, beleértve a gyermekét. A hölgy sokáig a parkolóban ült és várta, hogy visszatérjen, sőt a világ még most is arra vár, hogy visszatérjenek azok, akik Eltávoztak. A férjével ellentétben ő nem tud tovább lépni ilyen könnyen. A kis hölgy nem is sejti, hogy Laurie azért vág fura képeket, és nem is tud semmit se mondani szegénynek, mert ő azt látta, ahogy a saját magzata tűnik el…

Egy tengeralattjárón kezdünk, ahol egy tiszt az iPodját a kihangosítóra teszi, az egész hajón hallani a vidám francia zenét. Majd levetkőzik meztelenre és várakozik. A felettese érkezett meg, kikapcsolná a muzsikát, de a meztelen csóka leüti őt és elveszi tőle a kulcsát. Meztelenül végigrohan a folyosón, nyomában az üldözőivel, de ő a gyorsabb, sikerült bezárkózni a reaktorterembe. A kulcsokat bedugja a megfelelő helyre, nincsenek kartávolságra, de mérlegpózba áll, egyik kulcsot a kezével, másik kulcsot a lábujjaival forgatja el, megvan a kioldószerkezet, elmond egy gyors imát és BUMM! A franciák nagy bajban lesznek, és ez az a bizonyos robbantás, amiről az előző epizódban beszéltek.

Eljött a nagy nap, indulunk Melbournbe, a reptéri ellenőrzéskor se Nóri, se Kevin nem ússza meg a bonyodalmakat. Kevin nem regisztrálta magát előre az utazáshoz, így a hosszabb sorba kell állnia az ellenőrzéskor, Nóri pedig a fémkeresőnél akad fent, az órája volt a ludas. Egy másik utas azonban még a kapuig sem jut el, túlságosan pánikol egy vélt atomtámadás miatt, az őröknek kell elvezetniük. Kevin szerencsésen átjutott az ellenőrzésén, és alig pár méterrel van lemaradva Nóri mögött, aki mintha meg se látná a körülötte lévőket, olyan céltudatos. Kevin utánakiált, Nóri végre hajlandó őt észrevenni, biztos csempészik valamit, azért ilyen vele, mi? Aha, 20 ezer dolcsi van a testére ragasztva, Kevin köpni-nyelni nem tud. A mosdóban Nóri levetkőzik, a pénzt szigszalaggal ragasztotta magára, 10 ezernél többet nem lehet kivinni az USA-ból, nem akart lebukni a vámon. Kevin elhozta volna a felét, de ez az ötlet Nórinak az eszébe sem jutott. És ha már így nekivetkőztek a fiatalok, a mosdóban lenyomnak egy menetet.

Garvey papával kezdünk, a legnagyobb városi felfordulás közepette ő csak álldogál, pedig kocsik mentek egymásnak, emberek sikoltoznak. Ám lehet, ez csak egy emlékkép, ugyanis a drága Papa Ausztrália regényes tájain autózik, és egy régi hangfelvételt hallgat. A gyerek Kevin egyik „riportját” hallgatja, ami a kacsákról szól, szegény srác azt hiszi, meghaltak, mert túl sokáig nem jöttek fel a víz alól, de szerencsére minden rendben a madarakkal, és ezt a Papa is tudta, csak a fiának is meg kellett tanulnia ezt a kis leckét. A jelenünkben viszont Papa már egy őslakos törzset figyel tisztes távolból, a törzs valamilyen szertartást végez épp, a magnójával pedig felveszi az éneküket. Késő este visszatér ehhez a táborhelyhez, és ő is elkezdi a saját szertartását: ágyékkötőt vesz magára, bekeni a testét fehér festékkel, majd énekelni és táncolni kezd az őslakosokhoz hasonlóan. Hamarosan érkezik két rendőr, köpni-nyelni nem tudnak, mikor Garvey papa megmondja nekik, hogy épp az apokalipszist kívánja megelőzni.

Éjszaka kezdünk, a jardeni sátortábort látjuk a Fő utcán, az oszlopon a Hippi szemléli a terepet, majd egyszer csak lezuhan onnan. Nóri hangját halljuk, egy hölgyet kérdez ki, aki a Hippi felesége volt. Ugyanazokat a kérdéseket teszi fel neki is, mint azoknak, akiknek Eltávozott van a családjukban, de még valamire kíváncsi, miért volt odafent a férje? Az asszony rábízza Nórira a választ, aki szerint valamit fel akart  dolgozni. Ugyan, a nő szerint csak szenvedni akart, azután mászott fel, hogy letartóztatták őket, miután meg akarta feszíttetni magát a pasas, a nő még pont a rendőrök érkezése előtt verte bele az első szöget. Most pedig eltávozott, látta őt elmenni. Elnyerte a jutalmát a szenvedésért, olyan fényes volt, mint egy villanykörte, majd elhalványult. Nem ő volt az egyetlen, aki látta ezt. És igen, jön a többi szemtanú, elsőnek egy spanyol anyanyelvű anya-fia páros, a nő szerint újabb Eltávozás lesz okt. 14-én. Majd sorban a többiek, mind láttak valamit a Hippi eltávozásából. A spanyolok valami prédikátort emlegetnek, aki sokat volt a Hippi feleségével.

Elkezdjük a sorozat befejező évadát, 8 epizód múlva meglátjuk mi lesz a sorsa a kedvenc családunknak. Ugorjunk vissza néhány száz évet az időben, és nézzük meg, ahogy telepesek létrehozzák a kis közösségüket valahol. Közben egy kedves női hang tudósít, hogy senki, csak az Úr tudja, mikor jön el a világvége. Az Elragadtatásról is beszél, valaki marad, valaki majd elmegy, de fel kell rá készülni. Közben megmutatnak egy dátumot, 1841. január 21-én valami történni fog a telepeseinkkel. Egy családot követünk, apa, anya és az egy szem fiúgyermek. Egyik éjjel fehér ruhában figyelik a csillagokat, mintha várnának valamire. Később a templomban az atya egy újabb dátumot mutat meg, miután egy galambpostából megkapta az új híreket.  1844. április 16. Azt hiszem valóban  az Elragadtatást várják. Az asszony mindenesetre optimistább, mint a férje. A megadott dátumon újra megismétlik a fehérruhás csillagbámulást és imádkozást. Nem történt semmi, a templomban egyre kevesebb az ember, jön egy újabb galambocska, az atya komor, de a dátum 1844. aug. 6. Sajnos a férj már nem hisz benne és a gyerekkel együtt otthagyja a még mindig reménykedő asszonyt. Elérkezett az újabb éjszaka, az asszony egyedül várakozik, ezúttal szakadó esőben. Reggel a közösség hangos nevetése közepette térhet haza. Ő az egyedüli, aki még mindig hisz az Elragadtatásban, a férje és a fia már lemondtak erről.  Bár ezután az éjszaka után talán az ő hite is megingott. Fáradtan, talán mérgesen, talán csalódottan, de egyenesen a templomba megy, ahol már több fehérruhás alak fekszik a padlón, talán holtan. Ő is lefekszik melléjük...

Elérkeztünk az évadzáróhoz, Jarden, készülj a legrosszabbra! Ugorjunk megint vissza az időben, John születésnapjának estéjére. A két család már búcsúzkodik, Evie átadta az ajándékát és megy a barinőivel szórakozni, vagy legalábbis ezt hittük még naiv nézőként. Most a kiscsajokkal megyünk tovább, a kocsiban szól a zene, a lányok némán utaznak, a BM filozófiát már rég megtanulták, Evie ki is kapcsolja a rádiós rapet, egyik barinő kissé csalódott is emiatt, de úgy látszik Evie a főnök. A másik elkezd sírdogálni, Evie szótlanul ugyan, de fegyelmező pillantásokat vet rá. A BM elvei szerint papíron üzeni neki, hogy ne sírjon. Emlékszünk a legelső epizódra, a lányok ugyanígy csöndben kocsikáztak hazafelé a tótól, akkor még ki gondolta volna… Megérkeztek a tóhoz, elrendezik a kocsit, hogy úgy tűnjön mintha „váratlanul eltávoztak" volna, és kiveszik a csomagtartóból a hátizsákjukat. Evie-nek megakad a pillantása Kevinen, ő épp ekkor készül a tóba ölni magát, hogy megszabaduljon Pattitól. Pár pillanat bámulás után Kevin a tóba ugrik, Evie pedig hátat fordít és elindul a barinőkkel a BM farmra. Ekkor megrázkódik a föld, majd a tó közepén lesz egy óriási repedés, amiben a tavacska eltűnik. 

Ismét visszarepülünk az időben, mégpedig a jelenlegi Főnémát ismerjük meg egy picit jobban. Egy mosdóban kezdünk, olyan mintha valaki felszippantana valamit. Meg az, nagyokat szipog, és sokkal lazábbnak tűnik, nem is tudom miért... Miután végzett, megnézzük hol van, ő és az édesanyja egy étteremben ebédelnek, és lelkesen dumcsizgatnak az esküvőjéről, mikor lesz, ki fizeti, stb. Fontos kérdések, és anyuka legalább olyan makacs mint a lánya. A pénzen egy kicsit összevitáznak, Meg már így is tartozik neki egy csizma árával, amit még tavasszal vett az anyja. Közben kihozzák az előételt, amit Anyuka azon mód visszaküld, mert dió nélkül kérte a salátáját. Meg ezalatt ír is egy csekket, a dátum okt. 13-a lenne, de ez szerencsétlen szám, így anyus kérésére 14-ére dátumozza a papírt. Anyusnak lenne még egy sztorija, de Meg még kimegy mosdóba, utána mesélhet. Ez azonban csak ürügy volt, hogy egy kis kokaint szippantson a drága. Ha ezt úrinő anyuka tudná… Miután visszatér, az anyukája már semmit se tud neki elmesélni: az egyik pincér épp újraéleszti őt. A többit pedig már tudjuk, másnap okt. 14., amikor néhány millió ember váratlanul eltűnik, majd később Meg csatlakozik a Némákhoz…