Délután 9 óra van. Nálunk meg Szilveszter, mindenki azzal van elfoglalva, hogy beszerezze az elegendő pezsgő-virsli kombót estére (plusz reggelre egy levél Saridont), csak én pötyögök itt hűségesen ahelyett, hogy már reggel hétkor elkezdenék lerészegedni. No, de ha Jacknek dolga van, akkor nekünk is! Ott hagytuk abba, hogy Zombi köpött, mint a maci, innentől kezdve Sherry-t kell baszogatni, maga részéről áramtalanítást kért. Jack talált egy atombombának látszó tárgyat, Kim meg alámerült a bunkerban újdonsült barátjával, és remélem, szaporodnak és sokasodnak… csak más szavakkal.

Szóval Jack rohangál össze-vissza, tolmácsot keres Gyapjasnak. Most bezzeg nem tud tüzes vasat nyomni a lőtt sebbe, vagy valami hasonló… finomkodik itt. CTU. Sugár Berci már lassan úgy néz ki, mint egy mutáns. Egyik fejét Head & Shoulders-szel mostuk, a másikról meg csomókban jön le a séró. Éppen azon filózik, mi állítja meg a hajhullást (áruljuk el neki: a padló), mikor Jack telefonál. Sorolja neki, hogy mit csináljon, de nem nagyon van képben az öreg. „Jobb, ha felállsz és elkullogsz meghalni” –jegyzi meg Jack figyelmesen, de Berci maradni akar. Még kiderül, hogy minden bizonnyal a hetedik kommandós lőtte le a többi kirgyós csávót, szóval valami rosszban sántikál. Gyapjas közben hebeg valamit, de senki nem ért fuckisztániul. Na, tolmácsot gyorsan!

A fülemüle avagy csalogány szócska, amit Sonia Braga elsuttogott oly gyanúsan Vaughn fülébe a főszereplője ennek az epizódnak, legalábbis a címből erre gondolunk, de az is lehet, hogy szimplán csak egy ornitológus fog 43 percen keresztül természetfilmeket vetíteni. Nem fog, Washingtonnal nyitunk, ahol Vaughn a CIA épületében kószál, a fater emlékére emelt csillagot nézegetve. Álmodunk, még jó, az ember egy ilyen helyen nem áll neki két kézzel kikaparni a már említett csillagot, pedig Vaughn pont itt keresi a csalogányt/fülemülét/kitudjamit. A rémálomnak ott van vége, hogy a csillag lakója megunja a kapirgálást, és kinyúl, hogy megrázza Vaughnt, mint Krisztus a vargát. Vaughn csuromvizesen ébred Syd mellett, minden a legnagyobb rendben.

Szibéria, isten háta mögötti atomreaktor, az Alias-írók másik kedvelt helyszíne, ha titokzatos kísérletek folytatásáról van szó. Egy faszit beinjekcióznak valamivel, otthagyják egy teremben, amit jól rázárnak, aztán beindítják a reaktort, és két nagyon gyanús alak kezdi figyelni a csávót, hogy akkor most mit is fog csinálni. Az előttük levő pulton gombok, meg egy monitor, rajta felirat oroszul: csalogány/fülemüle, hoppácsak. A piros gomb megnyomása után az ekkorra már az életéért könyörgő csávó arca elkezd kajakra lerohadni, egy jobb B-kategóriás horrorra emlékeztet a dolog, kicsit nevettünk is. A tesztalany kibírja röhögés nélkül, viszont nagyon kiabál. A végén az orosz tesztfőnök megunja a dolgot, és egy zöld gombbal leállítja a kísérletet, emberünk odabent teljesen halott (vagy csak úgy tűnik), lehet ez volt a cél. Na, ezt tudja a csalogány/fülemüle, amibe a másik gyanús alak pénzt fektetett, fene az ízlését.

Túl sok meglepetést nem tartogat a cím, az első jelenet meg erre rá is tesz egy lapáttal: 1992-ben vagyunk Buenos Airesben, egy meglehetősen depis árvaházban (jó, ebben a műfajban nehéz vidámnak lenni), ott, ahol egy ember éppen gyereket rabolna, de nem tud, mert egy másik kiscsaj (KicsiSyd) közbelép, és megakadályozza a geciséget, ilyen rendes gyerek volt ez a Nágyja, bizony. Az árvaház vezetőjét az a Sonia Braga adja, akit a Zöldfülü című Eastwood-filmben annyira rühelltünk, mert nagyon gecinő volt. Most is gyanús, mert ahelyett, hogy rendőrt hívna a gyerekrablóra, behívja az irodájába, és leginkább az zavaja, hogy KicsiSyd elrohant/menekült.

Ugruk vissza a jelenbe, Nágyja fut a semmiben, és láthatóan nem van jól, ezt hazaérve Syd is észreveszi, de mire kiderülhetne, hogy mi a baj, Vaughn telefonoz, gyere, találkozzunk, fontos. Az hát, a fater naplóját nézegeti párás szemmel, ezt tényleg ő írta? A halála után? Aztakurva, az élőhalottak írni is tudnak? A lehetőségek végtelenek, de Vaughn azt is feltételezi, hogy valakik azt akarják, hogy ő azt higgye, a fater nem is halott. A naplóban vannak mindenféle titkos akciók, azokat kell összvetni a CIA adatbázissal, hátha.

Ellentmondásos epizódot láttunk, több sebből vérző, néhol kifejezetten röhejes forgatókönyvvel, idegesítő bakikkal, súlyos önellentmondásokkal, és én mégis azt mondom, hogy az egyik legdurvább, legizgalmasabb, tulajdonképpen az egyik legjobban sikerült epizódja volt a sorozatnak. És ez nem kis részben köszönhető a színészeknek is. Például a Maleket alakító Balikó kapott ugye egy közhelyes szerepet, a geci főgonoszt, éppenhogy nem macskát simogat, mint a James Bond filmekben szokás. Ennek dacára ennyire sötét lelkű, rohadék, mocsodék és jól eljátszott főgonoszt keveset láttam. Maleken nem röhög az ember, mint általában az idétlenül megformált sátáni figurákon, hanem szívből gyűlöli. És tegyük hozzá, a forgatókönyv sokszor teljes mértékben a színészek ellen dolgozik. Nehogymár elhiggyem, hogy Malek a két emberével bármit megcsinálhat. Akkor ezzel az erővel nem tíz évente lenne móri mészárlás, hanem hetente. Bocs. Ennyit bevezetőként.

Hodály. Erika lefekteti a gyereket. Kriszta és Béka őrködés címén évődnek egymással. És ezzel bele is csöppentünk ennek a résznek a legdurvább baromságába: a totál amatőr módon viselkedő "testőrök" bénázásaiba.

Malekék támadásra készülnek. Megbeszélést tart az embereivel. A kórház megtámadása ugrik, mert túl sokan vigyázzák, úgyhogy a terv az, hogy elrabolják Erikáékat, így Bordás kénytelen lesz értük jönni. Most mondjuk a hülyeségeket, vagy később? Na csepegtessük. Ugye, az mekkora baromság már, hogy Kolonics mindössze két emberrel őrizteti Bordás családját, ami ugye a legfőbb lehetséges célpontja Maleknak. Jó, jó, Kolonics azt hiszi, hogy semmilyen módon nem derülhet ki a rejtekhely, de hát valószínűnek tartom, hogy az ilyen akciókban nem úgy döntenek, hogy mit hisznek, és mit nem.

Este 8 óra. A Tévékettőn javában megy a Jóban Rosszban, de Jacket ez kurvára nem érdekli, mert feléjük nem is lehet fogni ezt a magyar csodát, meg amúgy se hinném, hogy érdekli, hogy Hujber Feri mi a faszt csinál a Csillagvirág Klinikán. Van neki ott elég baja. Most éppen a reptér felé tartanak és közben Toncsival telózik. Kisjányáról megy a duma. Mivel Kim bevetette magát a rengetegbe, így nekik kell megtalálni a nyomorultat. Váltunk Szőkére, de csak egy pillanatra látjuk, ahogy Darth Vadőrrel sétál az erdőben a kis kunyhója felé. Ugrunk Palmerhez. Gondolta, benéz Zombihoz, hogy mégis mi a pálya. Az öreg szemhéja gyakorlatilag a füléig csúszott Simons ügynök áldásos tevékenységének hatására. Kis noszogatásra beszélni kezd. Hetek óta tudtak a bombáról, ők engedték be az USA-ba. Palmer védelmi politikáját próbálták kicsit drasztikusabbra faragni, de ehhez nem biztos, hogy atomot kell robbantani az országban. Vissza Szőkéhez. Darth Vadőr éppen bezavarja zuhanyozni a csajt, mert kicsit megbüdösödött az erdőben.

CTU. Berci hívja Jacket. Van itt egy kis gond. A Kirgyókommandó is a bombára utazik, de nem lehet velük kapcsolatba lépni, szóval nincs tárgyalás. Meg amúgy is, Jack már kinyírta a csapat egyik felét még a gépnél, úgyhogy nem hinném, hogy szóba állnának vele.

Az előző, vicceskedős rész után következett egy olyan ütős 42 perc, ami minden bizonnyal visszahozta a sorozatban eddig kissé csalódott rajongók hitét, volt benne minden, amit a Losttól megszokhattunk, és még a flesbekk is kiváló volt - kérem szépen, egy apró megingástól eltekintve innentől kezdve az egész évad ilyen lesz. Mivel az epizód három történetszála jól elkülönül, mi is így fogjuk öszefoglalni őket, kezdjük a partinépséggel.

Szójer még mindig idegbeteg, mert a Hobbit meg Hörli lenyúlta a cuccát, az egyik arc például nem átallotta az újságjait nézegeti, csak úgy, engedély vagy ellenszolgáltatás nélkül. Szójerből jó újságárus lenne, az tuti. Hörli közben rálel a bukerből kirepült pingpongasztalra, és a sziget önjelölt Sas Józsefének szerepét betöltve újabb szórakoztató délutánt szervez - Szójer meg hozza a labdát.

Nem bajlódunk az előző rész felidézésével, legyen annyi elég, hogy Zakkant már nincs többé (Mehón-Vidám Fijjugg 3-0), a tesók+Kellerman+Sára a dokinő faterjától nyúlt kulcs segítségével akarnak megszerzni valamit, MiszerKim meg kihúzta a gyufát Kellermannál. A szivarklubban vagyunk, ahol a kulcs nyit valamit. Sára már-már kinyitná a fater titkos szerényét, de ekkor megjön egy rendőrautó, és menekülés lesz a dologból a konyhán át, de ezek a zsaruk csak jönnek, mint a talajvíz. Mire nagyon idegesek lehetnénk, ugrunk Mehónra.

Kedvenc idegbeteg ügynökünk Minneapolisban kajtatja Szukre Színót és lánya nyomát, de közben a szerencsétlen gyerekével is beszélget, akivel kvázi zsarolják - most kelene sajnálnunk, de nem fogjuk. Zakkant, nem felejtünk. Ismét Sáráék, immáron a kocsiban a két tettestárssal, és van egy terv (naná, hogy Májkültől): menjünk el a börtönigazgatóhoz (Póp), mert ő véletlenül pont ennek a klubnak a tagja, és majd ő segít. Ez naccerű kis terv, én Póp helyében simán fejbevágnám a gyökér Májkit egy szívlapáttal.

Bumm a fejbe, és kész a hetiügy: egy malibui villában kinyírtak egy kedves párt, egy közepesen jóképű macsót és egy szőke cicát, utóbbit egy tarkólövéssel, erősen kivégzésszerűen. Férj és feleség voltak a drágák, a ház viszont nem az övék, hanem egy bizonyos Harry Russóé. Stark arca elkomorul, amikor meghallja a nevet: régi kollégája a jóember, alattomos, mocskos magánnyomozó, akivel nem egyszer intéztette a piszkos ügyeit menő ügyvéd korában.

Jessica államügyészjónő első kérdése, hogy ki fogja kinek a tökét, meg tudod-e fingatni a fickót, Stark? Attól függ, ha nem tesz döglött macskát a szélvédőmre, mint egyszer az egyik nem kívánt tanúmnak, akkor van rá egy kis esély… Elhangzik még egy-két buzdító fenyegetés, mert választási időszak jön, és Jessica nem akar kiesni a pikszisből, aztán megkörnyékezi Stark gazdagficsúr beosztottját, Casey-t, hogy lesz szíves informálni őt, ha Stark gyanús dolgokba keveredne (amivel valószínűleg komoly lelki válságot okoz a fiúnak, bárcsak megmutattak volna belőle legalább egy hangyányit!), de ezen a vonalon kb. ennyi; szerintem a srác inkább csak dugja szép csöndben Madeleine-t, tök fölösleges bármi más szerepre.

Kolonics megtalálta a tuti búvóhelyet, ahol majd nem keresi senki Erikáékat. Mondjuk azt elfelejtette, hogy talán nem kéne mindenkinek megmutogatnia, hogy hol fekszik Bordás, mert akkor hiába a jó kis külvárosi vasúti hangár, vagy mi ez. A búvóhely kellemesen lepusztult, Erikáék majd egy lakókocsiban laknak kiselejtezett vasúti kocsik és mozdonyok között, amin persze mi röhögünk, mert Erika valahogy nem lett kedvencünk, de Erika nyilván nem hahotázik velünk.

Malek "valakinek" egy képet küld, még nem áruljuk el, hogy kinek, de már úgyis mindenki tudja.

Újra a hangár. Erika nem tud rendesen aludni, ezért Mike jól megdugja. Béka meg közben figyel, nehogy pont most törjön be Malek és csapata.

Két hét Házdoki nélkül nagyon kemény tud lenni, szerencsénk, hogy olyan epizóddal tért vissza a sorozat, ami után megnyalhatjuk mind a 10 ujjunkat, mert igazi House klasszikust kaptunk. A hetibeteg ezúttal egy autista kissrác, akinek a diagnosztizálását nagyban nehezíteni fogja, hogy kommunikációra a szó hagyományos értelmében képtelen, és egyetlen tünettel kerül kedvenc orvosi csapatunkhoz: ordít. Foreman szerint ilyen alapon a csaját is felvehetnék (aki persze imádta volna ezt hallani), House-t viszont érdekli a dolog, csak ő tudja, miért. A diagnózis már a kezdeti fázisban elakad, na nem azért, mert csak egyetlen, nagyon is érdektelen tünetük van, hanem azért, mert Greget teljesen kizökkenti, hogy Cuddy kicseréltette a szőnyeget az irodájában. Igen, azt, amelybe beleszáradt a vére a lövöldözés után. Márpedig vérfoltmentes szőnyeggel borított irodában dolgozni képtelenség, ezért már megy is ordítva Cuddyhoz, hogy megdöntse a személyes rekordját és már a munkaidő kezdete után 3 perccel verbális boxmeccsbe bonyolódjon a főnökasszonnyal.

A menetet Cuddy nyeri, a szőnyeg visszacseréléséről szó nem lehet, különben is miféle elmeháborodott kérés ez, és mivel House az irodájába be nem teszi a lábát addig, amíg vissza nem kapja a véres szőnyeget, dolgozhat a klinikán, Cuddyt sem kell félteni. A meccs java persze még hátra van, hiszen ez még csak a kezdete ennek a nagyon király epizódnak.