Bumm a fejbe, és kész a hetiügy: egy malibui villában kinyírtak egy kedves párt, egy közepesen jóképű macsót és egy szőke cicát, utóbbit egy tarkólövéssel, erősen kivégzésszerűen. Férj és feleség voltak a drágák, a ház viszont nem az övék, hanem egy bizonyos Harry Russóé. Stark arca elkomorul, amikor meghallja a nevet: régi kollégája a jóember, alattomos, mocskos magánnyomozó, akivel nem egyszer intéztette a piszkos ügyeit menő ügyvéd korában.

Jessica államügyészjónő első kérdése, hogy ki fogja kinek a tökét, meg tudod-e fingatni a fickót, Stark? Attól függ, ha nem tesz döglött macskát a szélvédőmre, mint egyszer az egyik nem kívánt tanúmnak, akkor van rá egy kis esély… Elhangzik még egy-két buzdító fenyegetés, mert választási időszak jön, és Jessica nem akar kiesni a pikszisből, aztán megkörnyékezi Stark gazdagficsúr beosztottját, Casey-t, hogy lesz szíves informálni őt, ha Stark gyanús dolgokba keveredne (amivel valószínűleg komoly lelki válságot okoz a fiúnak, bárcsak megmutattak volna belőle legalább egy hangyányit!), de ezen a vonalon kb. ennyi; szerintem a srác inkább csak dugja szép csöndben Madeleine-t, tök fölösleges bármi más szerepre.

Stark elzarándokol egy törzshelynek tűnő bárba, és leül egy rosszarcú fickó mellé: szevasz, Russo, beszélnünk kell. Kell hozzá ügyvéd? Attól függ, öltél meg ma valakit? A többi már rutin, bár hasonló stílusban: Russo nem ismerte a párocskát, a házát egy ügynökség adta ki nekik, és minden kérdésre tagadólag válaszol. Stark persze jobban ismeri ennél, no meg nemhiába castingoltak ilyen rosszarcú fickót a szerepre: jön még egy-két bukfenc a történetben, aztán Jessica befenyíti Russót, hogy mindent kitereget a piszkos ügyeiről és az ügyfeleiről, amit csak az évek alatt összeszedtek róla az ügyészek, hacsak nem köp; erre már megered a nyelve.

Ami a bukfenceket illeti: Starkék eljutnak Teylor Garrett filmproducerhez, aki jó eséllyel dugta a szöszkét, mert a csaj munkahelyén is látták, meg a malibui ház közelében. A fickó persze mindent tagad, de hamar kiderül, hogy van egy .45-ös kaliberű 6000 dolláros pisztolya, amit egy ideje „nem talál”. Mivel épp egy .45-öst használt a gyilkos, ez már elég egy azonnali letartóztatáshoz, a jachtján pedig, ahol elkapják, megtalálják a szöszke mobilját, amiről a csaj a halála előtt a 911-et hívta, erről megvan a felvétel a központban; tehát a fazon járt a tetthelyen a gyilkosság után, és valamiért zsebre tette, meg ő maga nem telefonált… a vak is látja, ebből halálbüntetés lesz, testvér.

Közben van két mellékszál, az egyik Julie Stark és ifjú barátja, aki miatt Julie képtelen a tanulásra koncentrálni (ugye milyen izgalmas?), illetve Casey egy igazi bombázó oldalán indul az apja partijára, amit Madeleine kissé zokon vesz, és utána azzal húzzák egymást, hogy egyiküknek sem jelentett semmit a múltkori éjszaka amúgy. Egy vicces eredménye azért van a dolognak, láthatjuk a „megtéplek te picsa!” kifejezést Madeleine Poe arcán:

Újabb bukfenc: kiderül, hogy a jacht, ahol Garrettet elfogták, egyben a lakhelye volt, és a rendőrségnek nem volt letartóztatási parancsa – azt hitték, szökni készül a hajóval, mely esetben nem is kéne a papír, csak hát a lakhellyel szökni, izé, nos, még akkor is kell. Micsoda hülyeség ez, nem? Csaey sem érti, de elviszi a balhét Madeleine helyett, hisz dugni akar, és ez jó módszernek látszik elfeledtetni az apja partiján esett affért. Bónusz: az illegális eljárás miatt a bíróság letilt minden, a jachtról begyűjtött bizonyítékot, tehát a mobilt is, így szó szerint semmi sincs Garrett ellen, szabadon elsétálhat hamarosan. És itt jön a képbe Russo, meg Jessica és az ő fenyegetései, amikhez nagyon ért. Meg szép, mikor dühös.

Csakhogy Russo hiába köp, sőt, hiába tanúskodik, ugyanis hamisan tanúzik, az ügyvéd lebuktatja, a vád összeomlik: az egyetlen tanú megbízhatatlan és hazug, már csak az a kérdés, Russónak ez miért jó? Hát azért, mert maximum egy évet kaphat a hamis tanúzásért, utána meg kisétál mint az a magánnyomozó, aki még a börtönt is vállalta az ügyfeléért. Jó az üzletnek, na. Csakhogy Stark sem puhapöcsű: Garrett láthatóan nagyon megijedt, amikor Russo vallani kezdett, szóval lehet, hogy ő nem volt beavatva a hamis tanúzás-tervbe, és ezt talán ki lehetne használni!

Gyorsan összerántanak egy szituációt, ami módot ad rá, hogy megfenyegesse Russót: nézd, az ügyfeled épp most írja alá a vallomását az üvegfal mögött (valójában Jessica javaslatára épp tai kaják rendelési listáit nézegeti), de ha mondasz bármit, akármit, ami segít elítélni, akkor téged kihagyunk a buliból, rendben? Russo meg hezitál, hezitál, de végül inkább megint köp, főleg, mert Stark megígéri neki, nem mondja el senkinek, hogy tőle az infó, szóval: megmondja, Garrett hova dobta a gyilkos fegyvert. És voilá: ott hever a fűben nem messze a parton. Mr. Producer, mondja csak, hogy volt képes elhibázni a Csendes-óceánt?

Végjáték: Madeleine közli Casey-vel, hogy köszi a segítséget, kicsike, de ettől még nem dugunk megint (na persze, vigyorog Casey meg a néző); Casey közli Jessicával, hogy Stark tiszta, mint a ma született bárány, de ha mocskos lenne, akkor is ezt mondaná rá; Russo meg tai kaját visz ajándékba Starknak, hisz mostanra rájött, hogy átverték, de nem bánja különösebben, végül is Stark meg ő mégiscsak haverok ugye.

Maradjanak velünk, legközelebb már biztos dugunk: vagy Madeleine, vagy Julie, meglássuk!