„A történelem az a rémálom, amiből igyekszem felébredni.” – Ulysses

Németország, Lipcse – Antikváriumban Felix, a tulaj fogadja egy Andrea nevezetű hölgy hívását, aki a férfi számára érdekes holmihoz jutott hozzá Prágában, bőrkötéses, kézzel készült, furcsa könyvekről van szó. Felix izgatott is lesz, már másnap Prágába utazik, ahol Mr. Nebojsa öröksége került árverésre örökösök híján. Andrea megmutatja az ősrégi utazóládát, amiben Grimm könyvek vannak, Felix közli, hogy ezt haza kell vinnie átnézésre!

„Néked nem szabad a vért megenned, a vér vízként hulljék a földre!” - Re'eh

Nick az alagútba indul újra, ki akarja végre nyitni az átjárót, Adalind persze a legrosszabbat vizionálja: mi lesz, ha kinyitja és víz van az ajtó mögött, megfullad a férfi? Nick ennek ellenére lemegy, kell nekik egy esetleges menekülési útvonal, ha fent bajba kerülnének.

A nagy leleplezés után már valószínűleg nem jön újabb csavar, hogy mondjuk végig Claire volt valójában, hogy szabotálja a saját kampányát mondjuk, szóval Liam a hunyó. Kapunk is a múltból egy gyors hogyvoltot képileg, ahogy végig megfigyelte és lehallgatta az összes diákot, bekamerázta a szobáikat, és valóságos bábjátékos volt. Sőt, amikor éppen egy bárból kellett összeszedni részegen, akkor sem volt valójában részeg, az is teljesen megrendezett volt. Még azt is ő intézte, hogy Alex hol kapjon a suli után lakást titokban, és ott saját kezűleg szerelte be a titkos falat. Aztán visszaugrunk a jelenbe, és kiderül, hogy csak vállon lőtte Miranda-t, hogy végignézhesse, ahogy mindent porig éget. Aztán ugrunk a múltba, diplomaosztóra készülnek. Shelby elintézteti Claytonnal, hogy Caleb örökre asztal mögé kerüljön, és ne terepre. Utolsó óra után pedig mind egy nagy ivászatra mennek. Liam pedig elkotyogja Alexnek, hogy Ryan Texas-ba megy. Ugrunk a jelenbe, Miranda még a gyanúsított, Nimah nem jön ki jól Simonnal. Liam visszatér, senki nem sejti még róla, hogy ő a Hang. Alexnek viszont nem áll össze teljesen, hogy miért Miranda, hiába próbálja Liam rávezetni.

Ádám ugyebár kitálalt Zsófinak arról, hogy csakis a jó cél érdekében, de meghúzta Gigit. Ennek következményeként a kanapén tölti az éjszakát, és a reggel sem indul rózsás szájízzel, ugyanis Zsófit még nem is az zavarja, hogy szex volt, hanem az, hogy Ádám nem szólt róla, csak jóval később. Zsófi őszintén tart tőle, hogy Ádám valóbaján szerelmes Gigibe, bármit is állít a srác. Ádám sétálni megy, és összefut a Zsaruval, hisz olyan kis város ez a Budapest. A Zsaru jól lebarmolja Ádámot a magánakcióért, ugyanis mivel ők ketten nyomoztak Hannával, a házból a csajok el lettek paterolva, már csak a hűlt helyüket találták, úgyhogy őt a balfékség miatt szépen leállították az ügyről. Ádám ezután némi lelkiismeret furdalással kiegészítve az egyéb nyomorát, Gigihez megy, hogy végleg lezárja a kapcsolatot. Erre isznak egy Gigi által felszolgált bort, amit Ádám a tervnek megfelelően lehajt, és szintén a tervnek megfelelően kiütődik tőle. A helyzetet kihasználván, Gigi fényképet készít az alvó Ádámról. Hűű, de kompromittáló, ha ruhában alszik valaki, atya világ!

Kicune a bőrváltók ellen – itt fejeztük be az előző részt, s itt nyitjuk a mostanit is. Az egyetlen hatalmas lassításnak tűnő harc végére a bőrváltók annak rendje s módja szerint falhoz szegezik Kirát, s közlik az ajánlatukat: megpróbálnak segíteni a lányon gonosz róka-én ügyben, de ha kudarcot vallanak, akkor megtartják a lányt csapattagnak – mindörökre. Főcím.

A földi táborban mindenki teszi a dolgát, miközben Dzsaaha kancellár szavai szállnak az őszi szélben, kihangosítva az egész táborban, és a közelgő Egység Napjának ünneplésére készül az égi népség. A legfontosabb bejelenteni való az, hogy a „fjúcsör függetlenség napját” a következő évben már mindenki a Földön töltheti. Finn nem ért egyet az Unity Day sztorival, de Szössz vigasztalja, hogy ez adja vissza az emberek hitét, és hinni kell. Az egész attól lesz igazán valódi, hogy Monty (akiről ne feledjük: az élelmezési osztályon nőtt fel a Bárkeszen) valami kerítésszaggató alkoholterméket állít elő földi alapanyagból. Az, hogy Octavia rendszeresen megszökik a táborból, már csak Finn figyelmét kelti fel.

Onoda tábornok egy jóllakott óvodás átszellemültségével meséli el, hogy miként verte ronggyá az amerikaiakat az egyik csatájában egy frontális rohammal, és láthatóan élvezi a helyzetet, annak ellenére, hogy a humorérzéke alulról súrolja a Sas-kabaré szellemességét. A bárban, ahol iszogat két prosti van vele, plusz Kido, akinek ez körülbelül olyan gyakran járt terep, mint Kövér Lászlónak a négynegyvennégy. A főfelügyelő feszeng, és ezt nem igen oldja az a tény, hogy az egyik fehér prostit a tábornok mellé ülteti, amíg a másikat foglalkoztatja. A nő megpróbál társalogni Drótszemüveg-szannal és még azt is megemlíti, hogy ha ez nem sikerül neki, akkor kereshet másik munkát. Végül Kido csak kiböki, hogy Japánban maradt a felesége és a két gyermeke, ami nem éppen a legjobb téma egy prostival való beszélgetésre, de azért kemény fából faragták, és faarccal leküldi a neki rendelt italt. Szerencsére nem kell sokáig senyvednie a hedonista felettesétől egy éjszakai lokálban, mert halaszthatatlan teendői elszólítják.

Freya, Hayley, Elijah és Marcel még mindig Rebekah megtalálásán ügyködik – Klaus egyéb „elfoglaltságra” hivatkozva távol van. Na, ja, papás-mamást játszik Aurorával, bár az arcát elnézve, nem tudnám eldönteni, hogy valós szenvedély, vagy inkább vak düh hajtja-e az elmebajos grófkisasszony karjaiba… Közben Freya vérmágiája kudarcot vall, valószínű, hogy hugi testét álcázták, méghozzá egy elég erős varázslattal – Elijah a marokkói boszira tippel, de ez most mindegy is, más módon kell megtalálniuk Bexet. Marcel felajánlja, hogy beszél a Strixszel, de az ősi inkább Davinát bízná rá, aki ugye aktiválhatja a spéci fegyvert. A főni nagy nehezen beleegyezik, és lép is – Hayley-nek meg viszket a tenyere, nagyon szívesen megölne már valakit. Elijah biztosítja, hogy sokakat meg fognak majd ölni, de háború előtt azért nem árt tisztázni, kik is a szövetségeseik.

Egy máglyahalálra ítélt férfival kezdjük az epizódot, ki van kötözve,  alá van már rakva a tűzifának való, ő pedig bocsánatot kér minden bűnéért, amit elkövetett valaki ellen. A gyilkosa pedig meggyújtotta a tüzet... Lucifer is a tűzzel játszik, igaz ő egy sokkal élvezetesebb formában teszi, egy vörös alsóneműt viselő dögös barna hölggyel játszik gyertyásat. Mindketten nagyon élvezik a dolgot, egészen addig, amíg a kedves Anyuka be nem toppan. Luci megviselt lelkét újabb trauma érte, hogy Anyu rajtakapta őket, a kedves hölgyike meg azt hiszi Anyusról, hogy ő lesz a harmadik a szendvicsükben, de nem. Hölgyikének ez már sok, szedi is a lenge cuccait és távozik. Luci az italhoz nyúl, kioktatja Anyust, hogy nagy szívességet tett neki, hogy nem küldte vissza a Pokolba és a nem átjáróház a lakása, hogy csak úgy betoppanjon és leszólítsa vendégeit. Anyu persze mentségül azt mondja, még hozzá kell szokni az emberi testéhez és a fura szokásokhoz, de megjavul. Már csak azért, mert Ámenkát is szeretné végre látni. Remek, majd ő viszi is vissza, de Luci azt furcsállja a legjobban, hogy a tesó még nem bukkant fel. Anyu bízik benne, hogy el fog jönni ő is, és tovább sopánkodik azon, hogy kedvenc fia az emberek között él és dolgozik. A melója itt is a büntetés, csak a helyszín változott meg, Anyus meg menjen plázázni ha nincs jobb dolga.

James merénylője, az ezüst fogú „Maláj” a parti iszapban végezte, másnap reggel a Winter vezette gyerek kompánia szemléli meg a tetemet. A félvér kisgóré utasítja a többieket, hogy az ezüst fogat szedjék ki a holttestből, mert arra ő tart igényt.

Hősünk sebe ezalatt az amcsi doki, Dumbarton kezei által kerül befoltozásra – érzéstelenítés nélkül. Az orvos megjegyzi, hogy James elég jól tűri a fájdalmat, talán ezt a képességét is Afrikában szedte fel? Mivel nem kap választ elmondja, hogy ügynöke ott volt a merényletnél, végignézte az egészet (igen, a gigakiharapást is), gondolom az ő jóvoltából került ide. Plusz függetlenül attól, hogy a doki múltkor kidobta hősünket, azért csak továbbította üzenetét a megfelelő fülekbe, és már tudja, vagy tudni véli mit akar az amcsiktól.