Egy kórházi szobában vagyunk ismét, ezen ugye meg se lepődünk, nem az első eset, hogy a nyitójelenetünk itt zajlik. Most ketten osztoznak a szobán, két idősebb hölgy. Éppen a helyi Jóban rosszban-t nézik, közben pedig esznek, mert tálcán előttük ott van a kaja, ami egy hot-dog. Amerika, egészségügy, no comment. Szóval az egyik nagyon magyaráz, hogy ez nem jó neki, itt nagyon fáj, hol a gyógyszer. De a másik nem nagyon kommunikál vele, hiába szólongatja, hogy mondjon ő is véleményt. Aztán a folyosóra váltunk, ahol Vanessa (Federico felesége) és egy másik nővér szedik össze a tálcákat, így érnek el a már látott szobáig. Vanessa a némához lép, megdorgálja, hogy már megint nem ette meg a kaját, mikor is a másik nővér észreveszi, hogy a második számú néni nem lélegzik, el is kezdi az újraélesztést. Vanessa is odapattan, de úgy tűnik, hogy vele is csak többen vannak, ugyanis az újraélesztés nem jár sikerrel:

A BBC volt olyan aranyos, és az évadzáró felvezetését a 40 évvel ezelőtti stílusban oldották meg, külön kiemelve, hogy színes sorozatról beszélünk, most kezdődik. Összefoglalóval indítunk, hogy mi minden baj érte Sam Tylert a második évadban: utálja a környéket (meg tudom érteni Liverpool jobb lett volna), nincsenek a hangok a tévén, rádión keresztül, a Hyde 2612-es mellékén hívták egyszer, majd maga a hívó is megérkezett, Frank Morgan. Nem sokkal később Morgan azt mondta Samnek, hogy hamarosan kimentik, és Sam hazamehet, de van egy fontos feladata, amit meg kell csinálnia. Ennyit a summary-ról, Sam rádión keresztül megtudja, hogy a hosszú kóma oka egy az agyában kifejlődött tumor, amit ki akarnak szedni, Dr. Morgan szerint sikerülhet is, ha Sam elég erős hozzá. Sam igencsak megzavarodott ettől, erre jön egy telefonhívás Morgantől, hogy eleget bohóckodtak már, most be kell fejezni a munkát, akkor Sam hazajöhet Morgannel együtt. A feladat: elpusztítani Gene Huntot, a korrupt és hozzá nem értő osztályával együtt.

A mai epizódban lesz egy kis visszatekintés, képet kapunk az eddig sokat emlegetett problémákról és Blair anyját is utálhatjuk, ha eddig nem tettük volna. Hálaadás a mai téma, ami nem lesz fenékig tejfel senkinek, sőt a lehető legrosszabbul sikerül, és nem viszonylag kevés a vidám momentuma.

Aiden megint érez valamit, ezért Melinda és Jim nyugis filmnézésének annyi. A gyereket valami felzavarta, és azt a tárgyat keresi a szülein, amivel kisebb korában el tudott aludni. Sajnos a tárgy elveszett, úgyhogy Melnek kell megnyugtatni és alvásra bírni Aident. Miközben Melinda gyereket altat, Eli Nathan Weiss-hez hivatalos. A fickónak szoftvercége és nagyon komoly vagyona van, amihez társul némi betegséglista is. Paranoiás, kényszeres és ki tudja még. Szóval Eli meghallgatja a gazdag ember nyavalyáit, megígéri a segítségét, majd egy nagyobb ellenszolgáltatást remélve elégedetten hazamegy.

Amint Eli elmegy, Nathan bezárkózik a pánikszobájába, és minden területet biztosít a hiper-szuper védelmi rendszerével. Kis idő elteltével az érzékelők riasztanak szinte minden helységben, amit a biztonsági szolgálat is észlel, és azonnal jelentkeznek is telefonon, valamint a jelzést továbbküldik a rendőrségre is. Hiába minden, a behatoló jelzés minden helységben megszólal, sőt, még a bezárt, jelszóval védett pánikszobában is. Mindemellett komótos léptek is hallhatók, amitől a paranoiás mágnás teljesen kiborul.

Betty egy bőröndbe pakol, majd ráül és a gyerekekért kiált. Don a konyhában Sallyvel beszélget aki egy Minnie egér jelmezre vágyik, amit Don leszól. Betty lejön, és morog, hogy a gyerekek nem segítenek. Don szól, majd ő lehozza, de Bettynek az a baja, hogy a gyerekek nem fogadnak szót. Kiderül, hogy egy hétre utaznak el, amitől Sally megijed, hogy lemarad a Halloweenról. Betty közli, hogy azt Philadelphiában is ünneplik, és az unokatestvérével fog együtt felvonulni. Sally Don nyakába ugrik, Betty pedig pénzt kér, aki azt javasolja, hogy vegyen ki a számlájáról. Betty még egyszer rákérdez: biztos nincs nálad pénz? Don egy picit meglepődik, majd egy puszit nyom az arcára, és jó utat kíván.

Juan érkezik Rómába, belovagol a palotába (!), csoda, hogy apja színe elé már gyalogszerrel járul. Amint belép a terembe, megtapsolják, amit nem tudok hova tenni, egyrészt, mert nem érdemli meg, másrészt még csak egy győztes csata sincs a háta mögött. Juan nem jött üres kézzel, Sándornak átnyújt egy kisebb dobozt, húga egy párduccal lesz gazdagabb, ami ketrecben van és él, és elég vadnak tűnik. Juannal együtt érkezett egy spanyol ember, bizonyos Hernando de Caballos, aki ezek szerint igazi hódítóként már járt az új világban és Granadában a mórok ellen harcolt. Sándor izgatottan bontja ki ajándékát, majd csalódottan veszi tudomásul, hogy egy doboz szart kapott. Juan kijavítja, nem szar az, hanem cigarro, nem értem, miért nem lehetett szivarra lefordítani, (vagy ha tényleg spanyolok, akkor muy bien, Juanito). Közben Lucreziának majdnem leharapja a kezét a párduc, Juan arcáról nem is lehet letörölni az elégedett vigyort.

Ma haule neveléssel és kelta zenével kezdünk. Megtudhatjuk, hogy a szigeteken is vannak ősi sziklarajzok, valamint, hogy Dannó szerint a helyes gyereknevelés kizárja a hegyi túrákat apával kettesben, de támogatja a manikürt. Mielőtt végleg elmenne a kedvünk, kedvenc párosunk hullába botlik, majd rá is esik. Főcím!

Castle a megszokottól eltérően nem otthon várja a telefont az újabb hulla hírével, hanem a bankban Marthaval, akivel nem nagyon akarnak foglalkozni a fia adóstárssá válása nélkül, amit viszont ő nem akar elfogadni. Kérdés, akkor minek vitte magával. Castle hamar meg is unja, pedig nem is harisnyát vásárolnak, fel is hívja Kate-et, hogy mentse már meg, hát nem igaz, hogy nem halt meg senki az éjjel. Senki, hát ez szörnyű. Hogy ne unjuk azért halálra magunkat ezen a részen sem, Castle felfedezi, hogy jé, épp két bankrabló sétált be két percen belül. Mindketten szájmaszkot és műtősruhát viselnek, egy férfi egy nő, mindketten cipelnek valamit a kabátjuk alatt. Beckett nevetgél, ennyire nem unatkozhatsz, hogy képes vagy kitalálni magadnak egy bankrablást. Nem csalás nem ámítás, besétál a harmadik, aki szintén faszi és műtősruhás-szájmaszkos, csak nála már gépfegyver is van. A telefonokat mindenki csúsztassa oda, mindenki, csak Castle nem, aki elbújt Martha-val egy íróasztal mögé.

Folyamatosan tudósít, Beckett meg már elindított feléjük egy kommandós századot. A nő pakolja a táskába a pénzt, az egyik fickó pedig az igazgatótól megszerzett kulccsal elindult a bank hátulja felé. Hárman vannak, mondja Castle, míg a negyedik a fejéhez nem fogja a pisztolyát. Átveszi a telefont, Beckett felajánlja nekik a gyors menekülés esélyét, amivel természetesen nem élnek. Castle és Martha is csatlakozik a többi hason fekvőhöz. A bankrablók a szerkójukhoz igazodva nevet is választottak maguknak, a nő például Quinn doktornő, azt anyám hogy szereti. Megérkezik a csapat, Beckett is befut, de a parancsnok az infók meghallgatása után finoman megkéri, hogy ugyan hagyja már őket békében dolgozni, mihelyt meghal valaki, egyből hívni fogják. Odabent hason fekvésből törökülésbe váltottak, ha valaki megmozdul, lelövik, viszonylag egyszerű szabálynak tűnik. Odakint viszont máris bonyolódik a helyzet, a bankrabló kizárólag a bűnre csábító hangú Beckettel hajlandó beszélni, Peterson kapitány roppantul boldog. Meg Beckett is, hiszen nincs túl sok túsztárgyaló tapasztalata.

Hát íme a mi szeretett köztévénk legújabb üdvöskéje, a Bosszú, az olimpia alatt naponta tizenötször látott promót gondolom már mindenki tudja fejből, úgyhogy vágjunk is bele. Kezdésnek Konfuciusz figyelmeztet minket, vagy inkább a főszereplőnket, hogy a saját temetéséről is gondoskodjék, ha bosszúra készül. A vészjósló bölcsesség után már tényleg elkezdődik a történet, egy lány beszél a saját bosszúfelfogásáról miközben az éjszakai tengert nézzük, és egy lövést hallunk a háttérből, majd egy férfi eléggé holtan esik össze a parton. A háttérben tűzijáték, és kiderül, hogy Southamptonben vagyunk (értsd: itt mindenki kőgazdag). A tűzijáték hangjai újabb lövések zaját nyomják el, szegény fickó a parton már nagyon halott lehet. A part mellett sátras mulatság, a torta tanulsága szerint Emily és Daniel eljegyzését ünneplik a kedves egybegyűltek. Meg is pillantjuk végre Emilyt, akin Daniel hollétét kérik számon. Emily éppen lesöprögeti a kezéről a homokot, Daniel pedig állítólag a parton van. Tartok tőle, ő lesz a halott fiú.

A parti nagyon elegáns, minden nő vörösben, minden férfi fehérben. Kivéve egy férfit, aki felborítva a rendet vörös zakóban van, Nolan-nek hívják, és Emily szerint nem kéne ott lennie. Közben a parton egy sötét ruhás férfi a sötétben odébb vonszolja szegény halottunkat. Közben egy vidám párocska a buliról úgy dönt, hogy a parton fejezi be az estét, de ruhátlan tengerbe szaladgálásukkal megzavarják a hullát vonszoló fickót, aki egy fűcsomó mögött keres menedéket. A partin éppen Daniel anyja mond tósztot az ifjú párra, bár Daniel hiánya a köszöntésnél kissé zavaró. Emily telefonon próbálja utolérni, ami a halott fickó zsebében csörög, viszont így a parton bulizó párocska meghallja a fűcsomó mögött rejtőző sötét fickót. Az anyós jelölt szépeket mond Emilyről, az emberek körben állnak és tapsolnak, Daniel hiánya viszont egyre zavaróbb. A párocska a parton megtalálja a fegyvert, meg a vérbe fagyott Danielt, és ezzel nagyjából vége is a partinak.

Főzőcskébe és családfa-feltérképezésbe csöppenünk a főcím után. A King család konyhájában - Janet és Alec esküvői képét nézegetve -  Felicity egyetlen levegővétellel egy csomó, számunkra is új információval gazdagítja Sarah-t. Abigel néni Janet húga, a legfőbb ismertetőjele, hogy - Felicity szerint - tiszta, rendes háza van, érdemes megnézni. A lány édesanyját szíven üti a mondat, így morogva hozzáteszi, hát persze, mert csak maga után kell takarítania. Náluk is más lenne a helyzet, ha a sok gyereket nem kellene a létszámhoz hozzászámolni. Felicity újabb megjegyzése gerjeszti a következő hullámot: burkoltan utal rá, hogy a képek alapján édesanyja jól megöregedett, no de Abigel néni még mindig milyen fiatalos manapság is. Janet ezért is a gyerekszülést és nevelést teszi felelőssé, ezek szerint a fiatalság és a tisztaság forrása a gyermektelenség, hmmm, érdemes átgondolni.