Messziről indulunk, a narrátor is szájbarágósan ismerteti a körülményeket, de még a főszereplő figurákat is. Ő itt Tickle, szereti az italt, ha éppen nem vedel, akkor tuti, hogy valahol másnaposan fetreng éppen. Tim, a főni elutazott, hogy legalizálja a szeszkót, csakhogy a befektetők nem kicsit baszták át a palánkon, szóval nincs más hátra feketézni kell továbbra is. Mennek neki a lepárlónak, de sasszem Tim kiszúrja, hogy egy ótvar nagy teniszcipő nyoma éktelenkedik a sárban. Itt bizony járt valaki, Tickle bazmeg! Holnap reggel pakolunk, ma nem is főzünk, húzunk a faszba el. Szerencsére nem adják fel a harcot, mert főzni nem is de szállítani azért fognak némi szeszt. Tim mondjuk utálja az efféle munkát, de ez van, ezt kell szeretni. Reggel mennének felszámolni a lepárló egységet, de a kocsi az nem akaródzik elindulni. Tim, ugye pont ért a rozsdás vasakhoz, úgyhogy kapunk is egy kis „hogyan szerelj macsetével karburátort” gyorstalpalót (lövésem nincs az autókhoz, még mielőtt…) na, de a kocsi nekilódul. Mennek, pakolnak, oszt szevasz.

Megy a matek, hogy a viharba vigyenek el A-ból B-be 800-1000 littyó szeszt, pláne úgy, hogy nehezítő körülménynek még a kedvenc furgon is megadta magát, mint annak a rendje. Közben le lett zsírozva, hogy valami tó melletti susnyásba vágva lesz elrejtve az irgalmatlan mennyiségű ital, de az autó megbuherálása sokkal fontosabb. Az izomautót még izmosabbá sikerült tennie Timnek, úgyhogy nincs az a jard, aki utolérné. Plusz találnak egy régi CB rádiót is, amit gyorsba össze is hegesztenek, arra az estre,ha telefonok megmurdelnének útközben, nehogy már ne tudjon egymással kommunikálni a két szaki. Ja, mert két külön kocsival fognak menni. Mennek az izmivel, meg egy másikkal. Tim hátramegy valahova, az isten tudja, hol kolbászolnak éppen, a lényeg, hogy Tim egy csomó roncs közül kiválasztja az egyetlen épkézláb autót, ami, hogy, hogy nem dettó olyan típus, mint amit a megyei zsekák is használnak. Ezt Tim $150-ért akasztotta – ANYÁD, HOGY VAN? – valami aukción. Tickleben megáll az ütő, amint megpillantja a járgányt, aztán leesik neki, hogy ááá ez csak Tim. A terv az, hogy feltűnő autóval mennek, hogy még véletlenül se baszakodjanak velük. Hmmm, remek.

Jön az ősz, hullnak a levelek, de ez nem egy Petőfi vers, szóval a lényeg, hogy mostantól elég szopóka nyalóka annak, aki sutyiban főz. A furcsaság, hogy a hatodik részre Tickle igazán paraszt tájszólást kapott, de hát nem én vagyok a gyártásvezető, vagy ki a bánat. Meg a nem halálos bordatörés is pillanatok alatt elmúlott emberünknél. Mégse hülyeség az a bizonyos whisky-kúra. Timék kicsit fáradnak, de ha meló van, akkor pénz is van, a suska meg gyógyír minden vidéki bajra. Tickle az elosztó embert várja, amíg Tim majd beleszakad a munkába.

Gyorsan megkapjuk a múltkori adás best of jeleneteit, benne a legékesebb gyöngyszemmel, amikor Tickle ótvar nagyot baszódik. Csillagvizsgáló Tickle nem panaszkodik, nem fáj neki semmije sem, mert úgy be van karmolva, hogy az égvilágon semmit sem érez, meg a férfiak amúgy sem sírnak. Kicsit azért leül a legközelebbi tuskóra, mert kb csak a létfontosságú szerveit fájlalja egy hangyányit. Timnek J.T. segítségére kell alapozni a továbbiakban, ami már első blikkre is deficites mutatványnak ígérkezik. Nem lesz ez így jó sehogy sem, de menni kell, csinálni kell, iparkodni, mert jön a lombhullás, álcázni kell a patinás építményt és meg kell duplázni a termést, hogy Tim legálisba tudja nyomatni a továbbiakban.

A beharangozó alapján ütős kis epizód elé nézünk, lesz itt barkács klub, újabb nagy igazságok, meg Tickle is baszódik egy jó nagyot. De ne igyunk előre a Moonshine whiskyből, az illegális szeszfőző vérére. Ez mostantól egy mondás, és kurvára levédetem.

Tickle ugye elmegy a furgonért, de van annyira jófej, vagy részeg, hogy ne szóljon vissza vókitókin Timnek, hogy minden kurvára fasza. Ahogy jön a furgonos ember, úgy is hasít el, áruval megpakolva, ki a dzsindzsásból, bele a naplementébe. A két szeszfőző szeszkazán végre fellélegezhet egy jó két decis, fogmosónak sem elég mini korty erejéig, csak hogy érezzék a munkájuk gyümölcsét, aztán mehet tovább a meló, mert van még ott szesz, ahonnan ez gyütt. Még 60 liter volt a lepárlóban, azt gyorsan lepalackozták és gondosan letakarták. Hatvan liter az annyi, mint … osztok, szorzok, kivonok, négyzetre emelek és … $1000 kereken. De ez a 60 littyó is olyan, hogy tyű. Az instagramos szűrővel felszerelt kamerába bele is mondja az igazságot Popcorn Sutton, hogy a whisky nem csak bebaszásra jó, bár arra leginkább, de minden nyavalyától megóvja az embert, vagy ha úgy van, akkor gyógyítja is aztat. Köhögésre whisky+méz+citrom+bors oszt szevasz. Fejfájás ellen whisky+kámfor egyveleggel kell kenegetni a halántékot. Nem hiába mondják, hogy kis mértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság.

Tim és Csillagvizsgáló Tickle végre beindította a lepárlót, de nyilván nem egy instant levesről beszélünk, hogy 5 perc alatt kész is vannak, oszt már csak inni, no meg palackozni kell, meg felmarkolni a stekszet, nem. De csipkedniük kell magukat, mert a kiváló minőségű whiskyért – Tickle mondja, és én neki mindent elhiszek – már tobzódik a habzó szájú alkesz csürhe. A beszállító is baszakszik, de a hab a tortán, hogy valaki, egy gyanúsan vadász kinézetű alak, pont Tim lepárlója körül ólálkodik. Lecsapják a gázt és húznak haza brainstormolni. Ebből ma sem lesz szesz.  Míg két pofára zabálják a vödrös, sült csirkét, addig a haditervet is sikeresen megálmodják, mely kiforrott formában így néz ki: megnézzük visszajön-e még, de ha visszajön az nem jó. Azt a leborult. Tickle is levonja a konzekvenciát, mint még soha senki. Van csirkénk. Van puskánk. Mi kell még?

A vészjósló cím után megkapjuk a múltkori rész összes fontos momentumát, így mi is gyorsan összegezzük az eddigieket. Kezdjük a törivel. Már a telepesek is főzték a szeszt, aztán hirtelen megadóztatták őket, aminek nem igen örültek ugyebár, ezért kitört a whisky lázadás, aminek az lett a vége, hogy az adó megmaradt, de ők továbbra is szartak rá nagy ívben. Tim harmadik generációs zugfőző, aki most a fiának próbálja átadni a mesterséget, De az csak csak serényen bólogat apu minden egyes szava után .Csillagvizsgáló Tickle, az örök haver és munkatárs ott segít ahol tud, de az állandósult érszegség eléggé hátráltatja ebben. Van nekünk egy Serifünk is, akit úgy hívnak Jesse Tate, aki eléggé zöldfülű, merthogy most lett kihelyezve ide, ezért nem vágja az erőviszonyokat, hogy mi merre hány méter, no.

A szeszfőzés rizikós egy szakma (basszak, vagy ne basszak ma), de ha úgy van, akkor piszkosul meggazdagodhat belőle az ember, a vidéki suttyók szintjén persze. Itt senkiből nem lett és nem is lesz pinabubus Hugh Hefner. 1700-as években már a telepesek is építettek szesz lepárlókat. Mi ez, ha nem tradíció? Júniustól októberig tart a szezon, mert a növényzet ilyenkor könnyedén elfedi az erdőben felépített illegális lepárlókat. Évi szinten több mint százmillió dollárt zsebelnek be a zugfőzők, amiből akár adózni is lehetne/kellene, de ők azt valahogy mindig elfelejtik. Na és akkor még egy kis tudomány. A „moonshine” elnevezés arra utal, hogy ezt a tevékenységet leginkább a holdvilág fényeinél szokás és elég nagy szopás is – öljetek meg ezért – gyakorolni, mert akkor a helyi yard sem annyira éber. A helyszín Virginia és azon belül is az Applachia hegység.