Gyorsan megkapjuk a múltkori adás best of jeleneteit, benne a legékesebb gyöngyszemmel, amikor Tickle ótvar nagyot baszódik. Csillagvizsgáló Tickle nem panaszkodik, nem fáj neki semmije sem, mert úgy be van karmolva, hogy az égvilágon semmit sem érez, meg a férfiak amúgy sem sírnak. Kicsit azért leül a legközelebbi tuskóra, mert kb csak a létfontosságú szerveit fájlalja egy hangyányit. Timnek J.T. segítségére kell alapozni a továbbiakban, ami már első blikkre is deficites mutatványnak ígérkezik. Nem lesz ez így jó sehogy sem, de menni kell, csinálni kell, iparkodni, mert jön a lombhullás, álcázni kell a patinás építményt és meg kell duplázni a termést, hogy Tim legálisba tudja nyomatni a továbbiakban.
Jesse a napi rutint, a semmittevést, munkával próbálja leplezni, de innen nézve csak a kocsit túráztatja, és arról áradozik a kamerába nyolc féle képpen, hogy ez lesz most a nagy fogás. Persze. Addig álljak fél lábon. A narrátor meg azzal riogat, hogy emberünk pont Tim lepárlójának irányába tart. Ühüm, hóóóóógyne. Csak egy 100-150 mérfölddel odébb. Szép dolog a költői túlzás, de azért na.
Tim egy régi koma segítségére szorul, merthogy kölcsibe kéne egy plusz üst. És ha már így alakult, akkor némi férfi erőt is kölcsönözne tőle, mert Ticklenek ’csak’ néhány bordája bánta a múltkori balul sikerült dupla leszúrt Ritbergert, és most még a fingás is fájdalmas tevékenység csórikámnak. De nem kell félni, mert már gyógyító whisky kúrával kezelgeti magát. Tim és a régi haver pikk-pakk helyére pattintják az új üstöt, a rézcsövet is levágják jól, meg a nemtom mi a baszt is beszintezik faszájosan. Tickle az emberi roncs visszatér segíteni, de már alapból totálon van, és már kicsit fröcsögősen ontja magából az igazságot. Kicsit beragad az autó a sárba, de ez legyen a legnagyobb dráma. Nem kell azt kivontatni, csak a padlólemezt kirúgva kell tövig nyomni a gázt.
Már csak egy nagyobb páracsőre van szüksége Timnek, és mázlijára az öreg haver Billnek, pont van egy elfekvőben. Tickle segítségével feldobják a platóra a cuccot, de gumipók az nincs, úgyhogy Tickle lemegy kutyába és a menetszéltől a haját lobogtatva utazik hátul és így óvja, tartja büszkén a páracsövet. Egy éles jobbosnál a faládába csomagolt cucc lebaszódik a főútra. Az alja is leszakadt, szopó ez már megint. Tim felméri a harci helyzetet. Na, mi vót? Tickle, mossa kezeit, Én fogtam azt a szart, Főni, de tudod ez egy 90 kg-os cumó ám. Szarni rá! Így viszont nyomás új ládát barkácsolni. Tickle és a kis pöcsköszörű J.T. simán összerántanak valamit. Ehhez mit szólsz, Tim? Nekem doboznak tűnik. Akkor fasza, mert pont az volt a cél, ugye. Leszállítják a titkos lepárlóhoz, ahol megint meghegesztik a meghegeszteni való rézcsöveket és nincs más hátra, mint az előre, meg a non-stop szeszfőzés mámorító öröme.
Jesse szagot fogott, úgy néz ki lesz valami akció végül. Mennek is a forró nyom után. Az éjjeli kommandózás az erdőben elég rizikós meló, de hallga csak, mintha folyó, vagy égő hangját hallanák. Égő az, én mondom. Ezek most főznek szeszt, barátom. Akció az semmi, csak a találgatás megy, meg az éjjellátó távcsővel való vagizás. Ha zsaru vagy, akkor annyira nem menő a retró, bár eszerint az old school zugfőzőket old school módszerekkel dívik elcsípni.
Timék egész éjjel főztek, jönnek is az áruér, Tickle felszórja a platóra, oszt gyia. De a szesz az tovább csordogál, úgyhogy nincs pihenő egy percre sem. A következő adásra több akcióval hitegetnek minket. Jesse talán dolgozni is fog valamit, Timék meg lehet, hogy rábasznak végül, úgy élesbe hátulról.
Facebook kommentek