Az RTL Klub nem sokat vacakolt, és a múlt heti évadzáró után belecsapott a második szezonba is. Ott fejeztük be, hogy Tommy neje lelépett a gyerekekkel, áthelyezték egy másik házba, mert Franco majdnem otthagyta a fogát miatta egy tűzben, és iszik, mint a kefekötő. Na, innen folytatjuk. Reggel van, T. Gavin tűzoltó kávét készít magának, azaz inkább tölt egy kis kávét a piájába. Nem lehet tudni, hogy akkor most mi is van, mert, megszólal a sziréna, és mindenki elindul menteni - Franco, a Probie (nem tudom hogy fordították), Lou és Sean is - akkor most nem helyezték át, vagy ez csak egy álom, mint szokott lenni?

Füst van és kemény helyzet, mert egy dagadt nőt kell kimenteni a tűzből, ilyenkor a szokásosnál jobban is lehet sajnálni a tűzoltókat. Egyszer csak beszakad a mennyezet, és maga alá temeti Tommyt - álom volt tehát, amiben feltűnik a seggéről fantáziáló neje, a terhes barátnője és persze a szokásos hullák is. No meg a gyerekek. Tommy szíve egyre lassabban ver, ha nem tudnánk, hogy ő a főszereplő, még izgulnánk is. Ébredés, szinte érezzük az áporodott piaszagot a lakásban, ami ránézésre sem a Gavin rezidencia. A másnaposság ellen állítólag segít, ha az ember jeges vízbe mártja a fejit sűrűn, de mi fososok vagyunk, és ezt nem mertük még kipróbálni. Marad a magzatpózban nyüszítés és a húsleves. Arról pedig végképp szó sem lehet, hogy egy falra erősített párnát üssünk szét, mint teszi ezt főhősünk. Főcím jön, alatta a The Von Bondies - C'mon, c'mon, című jó kis nótája.

Az előző részben oly sok minden nem történt, csapjunk rögvest a lecsóba! Teddel nyitunk, a Radioaktív Emberrel, aki a sivatagban bujdokol, egy kafa kis házban, laptoppal az asztalon, ami ugyan nem csatlakozik a netre, de mégis csetel valakivel. Újabb hírót lengetnek be nekünk, csaj, és olyan képessége van, hogy csak úgy tud netezni, az agyával. Ez nagyon király, ha lehet, akkor én egy ilyet kérek a láthatatlansággal kombinálva, és esetleg  jöhet Clairemackó regenerációs hogyishívjákja is. Ted annyira nincs lenyűgözve, de a csaj valami bigyula tervrajzát küldte el CSAK ÚGY, AGYBÓL, amin az a pisztoly látható, amivel belőtték a hírókat. WiFiLány a nyakát mutogatja (szép), és az a terve, hogy megkeresse a gazokat, Ted meg szétrobbantja őket. Jó terv.

Parkman közrendőr a zoknik között tárolja a gyémántokat, mert ott BIZTOS nem találja meg a neje, nohát. A neje terhes, és mosna, de gyűrűt lel, amit úgy reagál le, hogy micsináltál te szerencsétlen? Parkman hazudik egyet, a gyűrű szűk a terhes asszony ujjára. Vágunk, Montana állam havas stúdióhátterére, tessék kikockázni, nagyon gáz a díszlet. Mohinder és új barátja, Sylar mennek hírókat begyűjteni, itt pl. egy autószerelő nő van, akinek kurva jó a hallása.

Két epizóddal ezelőtt 42 klasszikus percet kaptunk Shondra Rhimes készítőtől, múlt héten egy elfogadható folytatást, most pedig egy nyálas ömlengést, egyszerűen képtelenek a készítők egy ígéretes történetszálat úgy lerendezni, vagy olyan mellékszálakkal megtámogatni, hogy az ember ne akarjon kockásat hányni a rész végére. Ott folytatjuk, ahol abbahagytuk az előző részben: a Szíves Ember új szíve megdobban, felemelőnek szánt muzsika hangjai szállnak az éterben, csak jó ennek az Izzie-nek, hiszen a műtét előtt Danny megkérte a kezét, és így, hogy van neki új szíve, minden jóra fordul majd.

A főnök nem hagyja annyiban az egész "vágjuk el a zsinórt, oszt majd lesz valahogy" dolgot, először közösen hallgatja meg a medikusokat és medikákat, majd egyenként, de nem sok értelme van a dolognak, mert mindegyik bevallja, hogy ő tette, és nem más, így nem haladunk előre ezzel a szállal sem. Azt, hogy az életben ez mennyire nem így lenne, hogy senki nem lenne hajlandó kockára tenni a karrierjét egy gyökér szőke hisztérika miatt, azt most nem részletezem, mert minek, ez egy ilyen sorozat, és kész.

Elérkezett ez a pillanat is, befejeződött a legjobb politikai témájú sorozat, és ha a Maffiózókat korszakalkotónak neveztük, akkor ugyanezt kell mondanunk az Elnök embereiről is, hiszen sem előtte, sem pedig utána nem készült olyan sorozat, ami ilyen alapos betekintést nyújtott volna az amerikai politikai élet kulisszái mögé. A Commander In Chief-ben volt lehetőség, de az első női amerikai elnök története meg sem közelítette az EE színvonalát, így nem is csoda, hogy mindössze egy évadot élt meg. Az Elnök embereit mi már tavaly elbúcsúztattuk, itt el lehet olvasni azt az írásunkat.

Hajnal van, a kamera lassan végigpásztáz egy pár washingtoni nevezetességen, aztán Santost látjuk, amint lazán felhúzott térddel kávézik az ablakban és nagyon el van gondolkodva (az új főnök máris a világ összes baját kész a vállára venni), aztán jön Josh, aki Donna mellett ébred, de legalább annyira gondterheltnek tűnik, ember, elnököt csináltál egy vidéki szenátorból, jócsajod van, mi bánt? CJ kávézik, és közben a rádióban Santos beiktatásáról beszélnek.

Isten az atyám, tényleg ezt a címet adták az utolsó előtti (múlt héten bemutatott) epizódnak, ezek a címadó szakmunkások nem viccelnek. 2x42 perc, ennyi van hátra a valaha volt legjobb politikai témájú sorozatból, ennek elégnek kell lennie a szálak elvarrására, olyan sok nem is lóg a levegőben - mert mondjuk szólhatna ez a rész Brunorol is, de nem fog, mert minek. CJ Dannynél aludt, yeah! És csók is van! Jó, tudtuk a 7x01 óta, hogy összejönnek, de akkor is. Két nagyon jó karakter, szimpatikus színészekkel, mi kell még? CJ elaludt, 6:45 van, és késésben van, ismerős a dolog, de nekem hálistennek nem kell a Gyurcsány-kabinetet igazgatnom. Danny kicsit baszlatja CJ-t, mert sokat melózik, nem kell komolyan venni, hiszen már csak két hét, és vége az egésznek - erre CJ a Fehér házba beérve döbben rá istenigazából, mert Charlie és Margaret elkezdte összepakolni a cuccát.

A kabinetfőnököt már várja egy újabb fejvadász, de már a lista végefelé tartunk, mondja Margaret, nem mintha CJ ettől annyival jobban érezné magát, és inkább lemondja az összes további interjút, ott van neki Danny, oszt kalap. Kate Harper is kapja az ajánlatokat, ő leginkább Will miatt hezitál asszem, és nem írta meg a transition memo-t, ami leginkább egy ilyen használati utasításféle az utódnak, és mindenkinek írnia kellene - már látom az epizód B-cselekményszálát magam előtt.