Kora hajnalban Ray vert seregként betört orral és egy piásüveg társaságában üldögél alvó lánya mellett, ritka pocsékul néz ki. Bridget felébred, apu elnézést kér tőle az elmaradt vacsiért. Lelkiznek egy sort, hősünk részegségében a rég halott húgát látja, legalábbis remélem, hogy a pia teszi, nagyon nem hiányzik, hogy még hallucinálni is kezdjen.

Ray a lakásába megy és folytatja a regenerálódást/önpusztítást, attól függ honnan nézzük, külsőleg egy tál jeges vízzel, belsőleg whiskyvel kúrálja magát. Az arca kezd emberi formát ölteni, viszont már álló helyzetben is erősen kileng, le is roskad a kanapéra. Ő a tévét, (a halott) Bridget pedig őt bámulja, újabb mélyponthoz érkeztünk. Csodák csodájára valahogy beevickél az irodába, egészen konszolidáltan néz ki. Lena pakolászik és aggódik, nem érti, hogy a főnök miért nem fogadta el Finney állásajánlatát. Ray hümmög egyet, elege van abból, hogy állandóan parancsolgatnak neki. Lena leadja a kulcsokat és lelép, hősünk pedig folytatja a tévézést.

Mickey újra nekilát, hogy meggyőzze a kurvákat, dolgozzanak vele. Ezúttal épkézláb tervet prezentál, ő lesz az operátor, a beosztás és a weblap kezelője, Daryll sofőr és testőr, és itt van még ugye az eladásra váró kokain is. Egy napos próbaüzemet ajánl, Ginger közbenjárásával a lányok ennyibe belemennek.

Rayhez Bunchy érkezik, pénz kellene neki a mexikóiak meccseinek megszervezéséhez, ezek szerint nem gondolkodott túl sokat (és azt sem a fejével), már plakátja is van a nagyszabású eseményhez, ami remek hasznot fog hozni, természetesen. Ray körberöhögi, öcsikém, egy pénzmosoda nem azért van, hogy profitot termeljen. Hosszabb pénzügyi-számviteli fejtegetésekre nincs idő, jön a hír, hogy Terry megölt egy bandatagot. Egyelőre magánzárkában van, de ha onnan kieresztik, akkor neki annyi, tehát sürgősen intézkedni kell.

A parkolóban Finney titkára és ügyvédje várja hősünket, a nagyember aggódik, hogy az emberrablós sztoriban maradtak még elvarratlan szálak. Rayt ez nem érdekli, mint ahogy az állás sem, Andrew lelki nyugalma nem az ő asztala. Az öltönyösök egyelőre udvariasan figyelmeztetik hősünket, hogy a főnöküknek nem tanácsos ellentmondani.

A szexbiznisz működni látszik, semmi fennakadás, Mickey boldogan pörög. Daryll morog, a kurvák eladás helyett majd jól felszippantják az összes kokót, az uzsorás meg elviszi az ő szép kocsiját, nem lesz ez így jó, de apus kedvét most nem lehet elvenni, hárítja a negatív hullámokat. Beesik Audrey is, még mindig durrog, ennek a kislánynak nem kéne suliba járni?

Abby és a gyerekek fagyos hangulatban indítják a napot, Bridget anyu orra alá dugja a matek kettesét, alá kéne írni és jó lenne egy magántanár is. Conor szemrebbenés nélkül kiszolgálja magát anyja tárcájából (ebédpénz kell), és mindketten lelépnek. Abby ott marad letörten, csak a kutya maradt neki.

Valaki informálja Mickeyt börtönben történtekről, az öreg magánakcióba kezd, egyelőre kevés sikerrel, az ajtón se jut be. Ray is megérkezik, nagyot néz az apja kocsijában pocoló Audrey, és még nagyobbat az apja láttán. Össze is vesznek, Mickey ugyanis kokainnal akarja megkenni az őröket, hogy engedjék be. Apus erősködik, hogy ő akar és tud is segíteni, vannak még kapcsolatai. Aggodalma tényleg őszinte, de ettől a fia még elküldi a picsába. Elrebegi a nevét, neki kinyílik az ajtó, Mickey ott marad leforrázva, de kutya legyek, ha ennyitől leáll.

Odabent ritka szar a helyzet, ha Terry mondjuk egy feketét vert volna agyon az nem lenne nagy gond, de az árják nem állnak le, bosszút fognak állni a társukért. Ray mindenesetre beszélhet a bátyjával. Terry erősen nyit, de szarul nézel ki édes öcsém, mondja mindezt reszketve és derékig véresen. Ray visszavág, aranyosak. Egyébként Terry teljesen megtört, a betegsége egyre rosszabb, nem tud aludni, nincs már semmije és senkije (Frances sem ír, a terem se az övé), szinte várja, hogy kinyírják. Szeretlek, de rajtam te ne segíts, zárja a beszélgetést, a jelenet nagyon megindító.

Mickey persze folytatja a magánakcióját, először a menyét riasztja, majd az edzőteremben telefonálgat, valami bírót szeretné elérni, egyelőre sikertelenül. Abby is befut, de be sem avatja a fejleményekbe, csak annyi dolga van, hogy vigyázzon Audreyra amíg az öreg akciózik. (Úgysincs más dolga.) A nő hiába mérges, ennyiben maradnak, Mickey lelép.

Ray egy lépéssel előrébb jár, már a bíró, bizonyos Roger Wettick ajtaján kopogtat, ő küldte börtönbe Terryt. Hősünk arra kéri, hogy a betegsége miatt bocsássa szabadon a testvérét. Az öregúr tulajdonképpen megérő, tudja ő, hogy az egész rendszer a velejéig korrupt, de akkor sem segít. Terryt nem ártatlanul ítélték el, most még ráadásul embert is ölt, hogy önvédelem volt-e, azt majd a bíróság eldönti. Ray közbeveti, hogy a testvére addig el se jut, mert előbb megölik, de a bírót ez nem igazán érdekli. Hősünk végső kétségbeesésében megpróbálja megvesztegetni, Wettick erre megsértődik és pisztolyt rántva zavarja el a pénzével együtt. Az irodában a hisztis Abby várja, tudni akarja mi történt, segítene. Mégis mit és kinek, veti oda Ray, de azért felvilágosítja.

A prostiközpontban közben bonyolódik a helyzet, Daryllnek négyen is rágják a fülét, egyszerre kéne lennie nagyjából öt helyen. Ekkor fut be Bunchy, hogy pénzt kunyeráljon az apjától. Öccse megörül és azonnal munkára fogja, én viszem a csajokat, te tartsd a frontot, okostelefonod van, ugye? Az meg minek, néz utána a mit sem sejtő Bunch. Daryll bemutatja a máris félmeztelen Michellenek, frissíteni kell az oldalát, az ott a melle, azt kell fotózni, ügyes legyél. Szegény Bunchy köpni-nyelni nem tud, ez minimum érdekes lesz.

Egy iskolai előadóban régi ismerősünk, a frissen előléptetett Frank Barnes FBI ügynök tart előadást a diákoknak a rendőri munka szépségeiről. Váratlanul Ray bukkan fel és megkéri, segítsen kihozni Terryt a sittről. Franknek nem tetszik az ötlet, de hősünknek megvan a Sully halálának igazi történetét tartalmazó felvétel, ez azért eléggé meggyőző. A terv szerint az újraválasztásáért küzdő Wettick bírót kellene bevinni mondjuk csalásért, az se baj, ha amúgy tiszta, a kampányának akkor is lőttek. Frank rááll a dologra, cserébe a felvételt kéri, Ray megígéri, hogy ennek végeztével nem találkoznak többé.

Bunchyhoz Ginger érkezik, anyatej kellene de elég sürgősen, egy óra múlva itt a kuncsaft. A srác jobb ötlet híján a boltba megy tápszerért, egy ikreket tologató bögyös anyukától kér tanácsot, melyik hasonlít legjobban az igazira? Egyik sem, jön a válasz, ezt Ginger is megerősíti, a vendége biztosan kiszúrja, szóval a tejpor felejtős. Viszont ha már Bunchy úgyis a boltban van, felnőtt pelenkát vehetne, az anyatejet meg oldja meg valahogy. (Vonyítok.)

Újabb régi arcot köszönthetünk, Mickey ugyanis egykori felügyelőtisztje segítségével óhajtja megmenteni a fiát. Ronald nyafog, kicsi vagyok én ehhez, de az öreg kétségbe van esve, úgyhogy megszorongatja a nyakát, elviszel a bíróhoz, különben beköplek, hogy neked is közöd volt a rabláshoz. Így aztán útnak indulnak.

Mickey lakásában Bunchy az elkészült csöcsös képek feltöltésével bajlódik, vele szemben pedig a boltban felszedett anyuka feji egykedvűen az anyatejet a teljes harci díszben készülődő Ginger különleges ízlésű kuncsaftjának. Ez a csodás életkép fogadja az Audreyt hazaszállító Abbyt, aki ezen valamiért berág és lecseszi a sógort. Bunch se érti, ő csak besegít.

Terry végre kap némi orvosi ellátást, bár nem túl hálás érte. A zárkából távozó dokit váratlanul az egyik árja szúrja le, őrjöngve fenyegetőzik, valami hárman fogják le végül. Az őr eddig volt segítőkész, azonnal közli hősünkkel, hogy kiszáll a buliból, Terry magára maradt, ráadásul vissza is viszik a többiek közé.

A békésen kertészkedő Wetticket ezúttal Mickey látogatja meg, persze ő sem tudja meggyőzni, hiába mondja most már, hogy ő volt a rablás főszervezője és feladná magát, ezt korábban kellett volna megtennie. A bíró egyébként igen vérmes természetű, az öreg Donovanre sövényvágóval támad. Mickeynek több se kell, erőszakoskodni kezd, a dulakodást viszont Wettick egészsége nem bírja, a szívéhez kap, összeesik és meghal.

Befut Ray is, kétségbeesetten próbálja újraéleszteni a bírót, persze hiába. Mickey mentegetőzik, hogy erről ő nem tehet, hősünk magába roskad, közli vele, hogy alighanem most ölte meg még egy gyerekét. Ezzel otthagyja a picsába az egészet, csak a szintén jelen lévő Franknek veti oda, hogy takarítson el. Mickey még táncol körülötte egy sort, nincs még minden veszve, de a fia leszarja.

Abby hazaér, a gyerekek le se szarják, szokásos. (Kezd egyre feleslegesebbé válni a nő.) Jobb híján a kutyával foglalkozik, pontosabban kiadja a fiának, hogy vigye ki amíg elkészül a vacsorája (nem a gyerekeké). Conor az egyszerűség híve, kitárja az ajtót, végezze a dög egyedül a dolgát. Na vajon mit csinál egy frusztrált középkorú nő agyondédelgetett kóbor kutyusa? Menekül, hát persze, Abby bottal ütheti a nyomát, így végképp magára marad.

Ray a kocsijában iszik és Bridgetet haluzza, majd gondol egy merészet és tökrészegen beállít Finneyhez. Andrew leülteti és bár járni se nagyon tud egyenes vonalban, nem még beszélni, azért elmondja a baját és könnyeivel küszködve segítséget kér, de úgy, hogy én is majdnem elbőgöm magam. Terryt közben visszaviszik a régi zárkájába.

Ray és Finney az utóbbi kebelbarátjához, Verona kormányzóhoz igyekeznek, útközben Andrew bölcselkedik családról és egyebekről, igyekszik jobban megismerni leendő alkalmazottját. Épp ma van a választás estéje, a politikus nem boldog, hogy olyanokkal zaklatják, mint egy elítélt kegyelmi ügye, ráadásul pont azzal kampányolt, hogy erős kézzel visszafogja a bűnözést, most meg rabokat engedjen ki? Finney kezd nyűgös lenni, ő meg azt nem szereti, ha egynél többször kell kérnie valamit, kormányzónk tehát egyenes háttal meghajol a pénz(ember) előtt és természetesen teljesíti a kérést, még ma este. Finney újra mosolyog, biztosítja Veronat a támogatásáról, Rayt a barátságáról, részéről egy élmény volt az este. Hősünket persze várja még a titkár, az ügyvéd és a munkaszerződése, holnap reggel máris kezdhet. Ray megadóan aláír mindent. A kegyelemdöfést az odasettenkedő Paige viszi be: azt hittem elege van belőlünk, mondja vigyorogva.

Abby beadja a kulcsot, egyelőre Bridgetnek, némi készpénzzel együtt és a gyerekre bízza a házat meg az öccsét, a maga részéről lelép. Nem tudja hová és mennyi időre, de gondolkodnia kell, vagy mi, bár szerintem sűrű dolga felől ezt otthon is megtehetné, de mindegy.

A jól végzett műszak végén a legifjabb Donovan tesók pihengetnek, fáradtan, de elégedetten, Daryll például megtalálta az élethivatását. Mickey is megérkezik földig lógó orral, de egyelőre nem mondja el a srácoknak, hogy mi történt. Végül összeszedi magát annyira, hogy elmondja a fiúknak a sztorit, de mielőtt belekezdene, megjelennek a kurvák a napi bevétellel, minden csodásan ment, kokain eladva, kerestek egy halom pénzt. A nagy álmélkodás közepette csöng a telefon, Ray csak ennyit szól bele: kihoztam. Elképesztő (és rémisztő) az átváltozás, amit Mickey produkál, pár másodperc leforgása alatt változik át megtört öregemberből partiarccá. Máris hősnek állítja be magát, kihozta a fiát a börtönből (na jó, Ray is segített egy kicsit), bulit szervez szabaduló fia tiszteletére. Jon Voight zseniális.

A díszvendég mivoltáról mit sem sejtő bátyját Ray várja a börtön előtt egy üveg piával, ez valahogy inkább illik az alkalomhoz. Terry azért a rend kedvéért morog egy sort, hogy miért nem hagyták békén. Végül, mivel nem hülye, megkérdezi öccsétől, hogy mégis mibe került neki ez az egész. A világon semmibe, mondja Ray és mosolyog, én meg (vele együtt) már megint a könnyeimet nyelem.