A kémek élete nehéz. Persze ezt az ember elsőre nem így fogalmazná meg, mikor hősünket, a mindig nett Michael Westent először meglátjuk egy egzotikus ország nyüzsgő piacterén álldogálva drága öltönyében és napszemüvegben. Még az érte érkező fekete Mercedes limuzin sem adna okot gyanakvásra, de a hátsó ülésen szorongás két állig felfegyverzett marcona zsoldos között már biztosan. Az autóút végén viszont egy kellemes hotelszoba vár, egy kellemetlen külsejű úriemberrel - ő Borisz, aki nagyon szeretne hadúr lenni, ahogy azt a sorozatban állandó kimerevítéses-feliratozásos technikával a tudtunkra is adják.

A rengeteg őszintétlen nevetéssel fűszerezett találka célja, hogy főhősünk egy jelentősebb összeggel támogassa Boriszt, aki ezért cserébe nem robbantana fel néhány olajfinomítót. Michael már neki is áll a telebankolásnak, ám az ügyintéző csak annyit mond: Ennyi volt. Kémünket feketelistára tették, nincs biznisz. Egy kényszeredett kacaj után Michael már fekszik is, miközben a szoba összes testőre felváltva rugdalja. Borisznak persze a pénz fontosabb, mint egy összetört kém, ezért miután főhősünk azt hazudja, hogy a pénz nála van, mivel el akarta lopni, hát beleegyezik, hogy adja oda, mielőtt megölik. El is indulnak, Michael persze tovább blöfföl, rosszullétre hivatkozva kiviteti magát a szálloda mosdójába, ott hirtelen összekapja magát, és szétkapja a két őrt. Egy lopott motorral a reptérig száguld, majd felrakják egy gépre, ahol végre biztonságban elájulhat.

Néhány nap eszméletlenül fekvés következik egy ócska hotelszobában, az ébresztő pedig egy borzasztó ír akcentussal beszélő hölgy, Fiona (ex-barátnő) rúgása. Mint kiderül, Michael tárcájában még mindig ő volt bejegyezve, mint vész esetén hívandó, és a szobalány úgy gondolta, vész van. Főhősünk kap még egy-két rossz hírt: szülővárosába, Miamibe dobták le, és Fiona igazi tündérhez méltóan már fel is hívta az anyukáját a jó hírrel. Ó, és persze két FBI-os már figyeli is a hotelt.

Kémünk nekiáll összeszedni magát, de kiderül, hogy ha valakit feketelistára tesznek, megy vele az összes bankszámlája, hitelkártyája és kapcsolata. Még az összekötőjét sem tudja elérni. Hogy legalább az utána kajtató öltönyösöket könnyen kiszúrja, egy bulizó fiatalokkal teli tengerparti motelben húzza meg magát. Lerázva az FBI-osokat, felkeres egy régi ismerőst: Lucy-t, az ex-kémet, aki egy biztonsági céget vezet. Némi könyörgés után Michael kap egy melót, és Lucy összehozza őt Sam Axe-szel, a nyugdíjas tengerészgyalogossal, aki jelenleg Miamiban hajtja az ingyenpiákat és a gazdag özvegyeket. Sam megpróbál szerezni egy elfogadhatóbb lakhelyet, főhősünk pedig nekiszalad első magánmegbízatásának.

A kliens Javier, egy menő ingatlanbefektető villájának gondnoka, és egy nyolcéves fiú egyedülálló apja. Valaki betört a villába, és 22 millió dollárnyi régiséggel és műtárggyal távozott, és mivel Javier kódját használták a riasztóhoz, ő a gyanúsított. A fizetség 4600 dollár, ami elég csekélység egy ilyen kaliberű munkáért, de mivel jobb, mint a semmi, Michael vállalja. Beszél is a főnökkel, Mr. Pyne-nal („ó, nem is a pénz a gond, de a műtárgyak pótolhatatlanok, de végülis a lényeg, hogy senkinek nem esett baja”), és a biztonsági főnökkel, Vince-szel („lehet, hogy Mr. Pyne kedveli Javiert – de én nem”). Javier kisfia kíváncsi, hogy Michael lelő-e mindenkit.

Időközben megvan az új lakhely – Oleg, a mulatót üzemeltető főúr szívélyes, és olcsón adja a dokkoknál lévő bútorozatlan loftlakást, és azt is megtudjuk, hogy az orosz titkosszolgálatoknál Michael Westen afféle kísértethistória, amivel az ifjú ügynököket ijesztgetik. Ó, és jelentkezik Madeline, azaz Westen mama. Az újra találkozás örömére Michael egy lopott kocsival elviszi a láncdohányos, hipochonder anyut kórházba a szokásos kivizsgálásra, amiken a buta orvosok sosem találnak semmit. Megjelennek az FBI-osok is, de persze nem bírnak kémünk vezetési stílusával.

Az új lakás első hátulütőjével meg is ismerkedhetünk: nem egy nyugis hely. Michaelnek szerencsére elég harctéri rutinja van ahhoz, hogy ne zavarja – és ahhoz is, hogy csináljon egy ártalmatlan, ám az igazira meglehetősen hasonlító csőbombát. Másnap elkéri a pénz felét Javiertől, és egy Sammel való megbeszélés után eldönti, hogy felelevenít egy újabb hasznos kapcsolatot: felkeresi Barryt, a pénzmosót, aki kisegíti őt egy műkereskedő elérhetőségével. Jön az este, és az új lakás másik hátulütője: a lépcsőnél egy ifjú pár várja épp a szomszédban lakó drogdílert, aki a Sugar névre hallgat. Michael rövid úton elzavarja őket.

Másnap reggel hősünk telefonra ébred: Dan Siebels, az ügynökségi összekötő érdeklődik arról, hogy miért kapott egy hatástalan csőbombát, ami persze nagyon érdekelte az FBI szakértőit. A lekapcsolással kapcsolatban persze nem tud segíteni, ahhoz ő is kis hal, de azért annyit elmond, hogy még van, aki Michael oldalán van, de momentán húzza meg magát. (Az RTL mintha itt vágta volna ketté a pilotot, folytatás jövő héten.)