Az emberiség maradékát hordozó flotta belebotlik egy radioaktív felhőbe, amitől a teljes élelemkészlet fogja magát, és megromlik. A maradék ehető kaja olyan kevés, hogy nincs idő megkerülni a csillagködöt, át kell rajta vágni, a gond csak az, hogy még az übermensch Athenát is megviseli a sugárzás, nemhogy egy földi halandót. A pilóták eközben már csak maradék kekszmorzsákon élnek, úgyhogy tényleg itt a vég.
Szerencsére a Galacticán elég lezuhanyozni ahhoz, hogy megszabaduljunk a kellemetlen sugárfertőzéstől, így Athena épen kilábal a ködben tett túrájából, és el tudja mondani, hogy a túlsó végén talált egy bolygót annyi algával, hogy az életük végéig elélnének az abból főzött zöldséglevesen. A gond csak az, hogy mire átérnének, mindenki belehalna a sugárzásba.
A radioaktivitásnak, ami az emberek mellett a navigációs rendszereket is kinyírja, egyedül a Galactica képes ellenállni, úgyhogy mindenkit áttelepítenek a fedélzetére, hogy a civil hajókon csak pár begyógyszerezett pilóta maradjon. Őket majd Raptorok kísérik át a ködön, nehogy lesodródjanak az algabolygó felé vezető útról a nagy semmibe.
A hadihajón elszállásolt civilek közül egy férfi felismeri Katet, a nagyszájú pilótacsajt, és Sashának szólítja, pedig nem is az a neve. Kat próbálja lerázni a fickót, mire az zsarolni kezdi, hogy elárulja, kicsoda is valójában, ha nem ad nekik a pilóták dugi ételadagjából – ami nem is létezik.
Helóra is szükség van a civil hajók átnavigálásánál, ezért elhagyja az elsőtiszti pozíciót, pont jókor, mert Tigh végre összeszedte magát, és kis habozás után bevonul a hídra, hogy rögtön rendre is utasítsa a neki tapsoló legénységet. A pilóták már készülődnek az első utazásra a ködön át, ami rögtön veszteséggel zárul, Hotdog ugyanis elveszti a hajót, amit kísérnie kellene.
A Raptoroknak ötször kell megfordulniuk, hogy minden hajót átvigyenek, de a negyedik kör végén már minden pilóta a padlón van. Kat is elveszítette az egyik hajóját, és már szólnia kellene, hogy túl nagy dózist kapott a sugárzásból, de nem adja fel. Hányingerrel küszködve megbeszélik az utolsó kört, Lee mond pár olyan tanácsot, hogy a zöldfülűek is kiröhögnék, majd pihenni mennek.
Starbuck lefüleli Kat egy vitáját az utána koslató fickóval, majd kérdőre vonja őket egymás után, hogy megtudja, mi folyik közöttük. Végül Kat bevallja, hogy a valódi neve tényleg Sasha, és a Louanne Katraine egy álnév, amit a cylonok támadása után vett föl, hogy ne lehessen lenyomozni az előéletét. Korábban ugyanis drogkereskedő volt, és esélyese sem lett volna bejutni a pilóták közé ilyen rezümével.
A titkot egyelőre megőrzik az admirális elől, hiszen várja még őket egy utazás a ködön keresztül. Katnek most már úgyis mindegy, ha nem a sugárzás viszi el, akkor kirúgják a flottától, úgyhogy lefekszik a fickóval, aki az egész bajt okozta, aztán katonás zenére bevonul a társaival a hangárba.
A Galactica, ami minden egyes alkalommal követi a Raptorokat a ködben, már maga sem bírja a terhelést, úgyhogy az utolsó küldetést idejekorán megszakítják, de Kat nem hajlandó hátrahagyni az általa kísért hajót. A sugárzásmérője már teljesen kiakadt, és odakint úgy süvít az űr, mintha legalábbis egy tornádó pusztítana, de végül megtalálja a hajóját, és jócskán megkésve hazaviszi azt.
Katet tapsolva fogadják a hangárban, ám ő ünneprontó módon összeesik, és legközelebb már csak a gyengélkedőn látjuk viszont. Olyan nagy dózist kapott, hogy már visszafordíthatatlan az állapota, ezért Starbuck, miközben bocsánatot kér tőle, amiért felbolygatta a múltját, szívélyesen ott hagy neki egy jó nagy adag altatót.
Mielőtt még hozzányúlhatna, az admirális is meglátogatja Katet, hogy elmondja, annyira büszke rá, hogy visszahelyezi a légiflotta parancsnokának, és egyáltalán nem kíváncsi semmire a nő múltjával kapcsolatban, csak az számít, mennyire jól teljesített pilótaként és vezetőként az új-capricai megszállás alatt. A záró képsorokban Adama valóban kinevezi tiszteletbeli CAG-nek Katet, Starbuck pedig maga tűzi ki az egykori riválisa fotóját a siratófalra, ahol a háború minden eddigi áldozatának fényképe szerepel.
A cylonoknál vendégeskedő Baltar rájön, hogy a szőke D'Anna, akivel együtt hál hármasban, rendszeresen fejbe löveti magát, hogy újra és újra letöltődjön. A nő erre bevallja, hogy azért csinálja, mert az újjászületése előtt látja az öt Ku-Klux-Klan-tagot, akikről azt gyanítja, hogy a hiányzó cylonok lehetnek. A doki reménykedik benne, hogy ő is közöttük van, de D'Annának eddig nem sikerült kivennie egy arcot sem. Lemennek érdeklődni az úszósapkás hibridhez, aki hülyeségeket zagyvál, miközben vezeti a hajót, és ő homályos utalásokkal útbaigazítja őket egy bolygó felé, ahol az öt cylon nyomára akadhatnak.
Facebook kommentek