Frankhonban a tábort verő vikingek közül megint Harald az idegesítő, és beközli az egyértelmű tényt, nem akarok az érzékeny pontodra tapintani Ragnar király, de úgy néz ki, a testvéred elárult téged, mit szólsz? Ragnar nem csak azért nem dobja el a haját, mert nincs neki, hanem azért is, mert hónapok óta tudja ezt a fantasztikus infót a bátyjáról. Inkább azt mondja, az lesz a taktika, hogy az erődök mellett kell elhajózni, de közben védjük a fejünket. Halfdan szerint Rollo pont erre fog számítani tőlük, mire Ragnar letromfolja, hogy igen ám, de szárazföldön fogunk támadni, egy gyalogos csapatot küldünk a legközelebbi erődhöz, azok lekötik az íjászokat, amíg mi felhajózunk szépen. Kérdés, kérés semmi, mindenki egyetért. Lagertha vállalja a szárazföldi támadást, Ragnar legszívesebben leállítaná a nőt, legalábbis az arcán ez látszik. Björn bezárja a bazárt azzal, hogy másnap támadnak, Harald még jópofizik egy sort a királlyal, komolyan, mint egy negyedikes stréber, lécci hadd legyen az első hajó a miénk, kéri Ragnart, az meg rábólint, csak hagyja már békén.
Björn csak úgy a hecc kedvéért megállítja Erlendurt, te hallod ez elvileg az apád gyűrűje, nem? Erlendur rá se néz az ékszerre és zsigerből hazudni kezd, sose láttam, ami a kezedben van, majd otthagyja. Björn elereszt egy ravasz mosolyt, főleg hogy Torvi is csatlakozik hozzá, és igazolja, hogy hazudik a sunyimalac.
Ragnarból újra előjön a normális, fű nélküli énje, és hátulról átöleli Lagerthát, nem támogatom a holnapi akciódat, mondja az exfeleségének. A nő lefejti magáról a király kezeit, és felvilágosítja a látó jóslatáról, hogy neki kb már úgyis mindegy gyerekfronton. Ragnarnak akkor sem tetszik a dolog, és dühében lesöpri az asztalt. Szerencsére annyira nem kattant el, hogy a két kisebb gyerekének megengedje, hogy harcoljanak velük a frankok ellen, hiába kérik a kölkök.
Eljött a támadás napja, Harald és Halfdan azon elmélkednek a hajón, hogy ezért érdemes élni, Floki is becsatlakozik a két kattant tesóhoz, majd együtt hergelik a legénységet. Ragnarék hajóján Björn közli szűkszavúan, hogy utálja a nagybátyját, és legszívesebben megölné. Ragnar gondolkodik kicsit, aztán azt mondja, jó, és megint vörös a szája, gondolom megkapta a napi adagot.
Emlegetett szamárként Rollo ott áll az egyik erődön, tökéletesen ondolált hajzatát lágyan fújja a szellő. A jeles alkalomra Odo gróf is feltette az ünnepi parókáját, ha ez a színész igazi haja, akkor innen is bocsi. Gisla hercegnő is páncélinget öltött, biztos nagyon sok nyíl fogja eltalálni, de a legjobb a kilencvenes éveket idéző hajgumiözön a két első tincsén, simán leforgathatna egy Spice Girls klipet ezzel a kinézettel. Rollo megnyugtatja a nőt, nem kell félned, mire Gisla azt mondja, ha félne, nem lenne itt. Valóban nagyon nagy bátorság kellhet ahhoz, hogy odaállj egy kétméteres viking mellé dísznek.
Közben a kertek alatt Lagertha és kis csapata kezdi hátulról elérni az erődöt, de két baki is van, az egyik, hogy mocsaras a vidék, és a harcosok alig tudnak menni, a másik, hogy Rollo észreveszi a turpisságot, és keményen megsoroztatja őket az íjászokkal. Ragnar látja, hogy valami nem kóser, és erőltetett tempóra vált, az evezősök húzni kezdenek, mint az állat. Az íjászokat ők is megkapják, a pajzsfal így kötelező.
Lagertha kiparancsolja a csapatot a szárazföldre, s miközben rohan kifelé a mocsárból, Rollo észreveszi az erődről, és megállítja az íjászokat. A nő egy sorba rendezi a harcosokat, majd támadni kezdi az erődöt. Rollónál ennyi ideig tartott a nosztalgia, az íjászok újra lőnek, ráadásul amikor már elég közel kerülnek a hajósok az erődhöz, Rollo int egyet, a következő pillanatban pedig a frankok kifeszítik a láncot. A vikingek nem tudnak mit kezdeni a szituval, Ragnar ordít, hogy próbáljanak fordulni, de késő, az első hajók mind felborulnak, a legénység bele a vízbe. A vikingek nagyon nem jártak jól ezzel az akcióval, mert a felborult hajók tüzes nyilakat kapnak, teljes a káosz, a hajók égnek, a harcosokat úgy kell visszahúzni a vízből. Ragnar meglátja a fulladozó Flokit, és kis gondolkodást követően utána ugrik, majd kihúzza.
A szárazföldi csapat is nagyon megszívta, mert nem csak szemből, hátulról is lőni kezdik őket a frankok, Lagerthának visszavonulót kell fújnia a maroknyi emberének. Ugyanúgy, mint a hajósoknak, legalábbis Björn ezt ordítja, miközben az apja leginkább azzal van elfoglalva, hogy a káosz közepén az erődön álló testvérével kiabáljon, mikor mindenki a halálodat akarta, én életben tartottalak, ordítja. A viking hajóhad visszafordul, Ragnar nagyon pipás, Rollo összehúzott szemöldökkel néz, Odo gróf örvendezik a katonákkal együtt.
Rollo és kedves neje lemennek nézelődni a holtak közé, kedélyesen beszélgetnek, míg a frank katonák a még élő földön fekvőket szúrják le módszeresen. Gisla elcsodálkozik, hogy miért van ennyi nő, mire Rollo azt mondja, néha bátrabbak a férfiaknál, és a legbadass-ebb köztük Lagertha, na csak kinyílt az ex-akták. Ki az, mi az, hogyan, miből? Jön a reakció Gislától, mire Rollo elmondja, hogy a volt sógornőjéről van szó. Gisla kissé idegesen konstatálja, hogy akkor lehet, hogy találkozni fognak.
Kattegatban Aslaug és Harbard sétafikálnak nagy nyugodtan a faluban, a királynő nem tudja, miért pont most jött a vándor, mikor a férje Párizsban van. Na vajon miért. Harbard köti az ebet a karóhoz, nem tudtam, hogy hol van Ragnar, csak annyit, hogy nagyon beteg volt. A nő nem adja össze a kettő meg kettőt, és elpanaszolja, hogy Ragnar elvitte a fiait Párizsba, és hogy így bünteti azért, ami múltkor történt, mire a férfi máris dörgölőzne, a királynő persze leállítja. Na és te hol jártál, báránykám, kérdezi a királynő, mire Harbard jön a szokásos full homály szövegével, világok között mondja, csomó helyen. Aslaug végül megenyhül, álmodom rólad, közli a férfival, mire az lesmárolja, és közli, örül, hogy visszajött. Az az egy bibi, hogy Sigurd ezt végignézte.
A táborba visszatérő vikingeket megint csak füst és káosz fogadja, mert míg ők az erődnél harcoltak, addig Roland feladata az volt, hogy égesse fel a tábort, és mészárolja le az ott maradtakat. Torvi és Yidu sikeresen megmenekültek a két kisebb Lothbrok gyerekkel, de Helga kapott egy nagyon csúnya égési sebet, az odarohanó Floki konstatálja, hogy a felesége alig él. Torvi egyből fut Björnhöz, de Yidu megáll Ragnar előtt, aki morcosan néz rá, miközben a gyerekeit öleli. Este közös máglyán égetik el a halottjaikat, a sarokban durcizó Björnt Torvi próbálja vigasztalni, mondd már el mi történt. Nem mondom, mert nehéz, válaszolja a medveölő. Miért nehéz? Mert az apám elbaszta, azért, mondja.
Kattegatban Harbard fogadóórát tart a köztéren, az ideiglenesen férj nélkül maradt asszonyokat részesíti különleges terápiában. Az egyik nőnek nem lehet gyereke, mire a férfi lesmárolja, na most már három gyereked lesz, mondja neki. A következő delikvensnek szimplán csak azt az überbéna csajozós szöveget mondja, hogy túl szép vagy ahhoz, hogy szomorú légy, majd szintén lesmárolja. A csajok beveszik az egész maszlagot, csak a minden lében kanál Sigurd néz szúrósan megint.
Ragnar szokás szerint agyfaszon van, nem kapta meg a medicinát, úgyhogy magából kikelve ordít a táborban Yiduért. Végül megtalálja a bilihajú nőt az egyik sátorban, aggyá má a kínai gyógyszeredből. Nem akarsz inkább aludni? Nem, csak adjad. Elfogyott. Ide figyelj asszony, kurva gáz volt a mai nap, úgyhogy nem fogok szórakozni, add csak ide. Mivel Yidu nem áll kötélnek, Ragnar kicsit széttúrja a kecót, aztán végül csak megkapja a kis zöld levelet. A férfi azzal a lendülettel kimegy szakadó esőbe bőgni.
Kattegatban Harbard ugye kiterjesztette az ügyféllistáját, és már nem csak Aslauggal kúr, hanem kattegati nő 1-2-3-mal is, most is körbenéz, aztán bekopog az egyik asszony házába. Sigurd, aki egy ilyen elcseszett gyerek, hogy nincs jobb dolga, mint állandóan leskelődni, követi a férfit, és benéz az egyik résen, nahát mit lát, csak nem szexelő embereket? Meglepő.
A viking táborban Floki a végső megoldáshoz nyúl, és rúnákat farag a még mindig eszméletlen feleségének, hogy hátha azoktól meggyógyul. Ezek után ő is kimegy a szakadó esőbe sétálni, mert az tök jó buli, és leheveredik egy rétre. Harangozást hall, majd Aslaugot látja közeledni. A nő odaér hozzá, beleül az ölébe, és szép lassan elkezdi meglovagolni, aztán a következő jelenetben már Harbard van Floki helyén, aztán Floki Harbard helyén, és ez így váltakozik egy ideig, míg Floki fel nem ébred a tisztáson egyedül. Öhh, oké. Szerintem ezt most emésztgessük egy ideig, és jöjjünk rá, mi értelme volt.
Wessexben is indul a buli, Ecbert viszi az egész hadsereget Merciába, de előtte még az épp nem részeg Edmund püspök megáldja. Ecberték el is indulnak, majd megállnak egy kriptaszerű helyen, ahol nem más várja a királyt, mint „W”, azaz Wigstan, akiről kiderül, hogy herceg, és a merciai királyi család tagja. Wigstan, aki egyébként nyugodtan lehetne egy szobor is, először totál azt hittem, a berendezés része, azt mondja, ez a hely a merciai királyok mauzóleuma, itt vannak az ősei csontjai. Hangulatos kis beülős hely valóban.
Wigstan tart egy kis történelemórát Merciáról, meg az ősökről, az anyját például megvakították, kivágták a nyelvét, levágták a melleit, és megégették, amíg élt, ok. És mindezt a családom tette, a romlott söpredék, mondja Wigstan, ráadásul te véded az egyik gyogyós rokonomat, Kwenthrith királynőt, teszi hozzá. Ecbert sietve leszögezi, hogy az nem úgy van, nem szeretetből védem, hanem mert hasznos lehet még. Hát akkor te is elég hülye vagy barátom, ha azt gondoltad, hogy Kwenthrith-tel érsz valamit, mondja W.
Végül Wigstan előadja a nagy tervet, hogy van még egy kis maradék serege, az csatlakozna Ecbertéhez, és együtt legyőznék a merciai uralkodói tanácsot. Majd a spleen életérzés jegyében festi fel az életét, elegem van mindenből, ha vége a csatának, elhúzok Rómába zarándoklatra, mert korrupttá tettek a rokonaim, meghalt mindenkim, szar az életem, satöbbi. Ecbert már mindjárt ugrál idegességében, nyilván azt akarja tudni, hogy az öreg kire hagyja Merciát. És úgy látszik, előrehozták neki a karácsonyt, mert Wigstan bejelenti, hogy lemond a trónról Ecbert nevére. Előszedeti az anyja koporsóját, majd a kedves mama koponyája meg csontjai közül kibányássza Mercia ősi koronáját, és átadja Ecbertnek.
A viking táborban Björnnek elege lesz, és odavonul Ragnar elé, három napja arra várunk, hogy mondj valamit, jó lenne, ha megtörténne, mert így megtámadnak minket a frankok, replikázik. Ragnaron úgy látszik súlyosbodtak a függőség tünetei, összevissza járkál és rángatózik, Björnnek rá kell kiabálnia, hogy válaszoljon már. Végül a király azt mondja, visszavonulót fújnak, mire a fia megütközik, jól vagy te egyáltalán? Ragnar bepöccen, csak továbbítsd, amit mondtam. Björn el, Ragnar meg beszélgetni kezd a hangokkal a fejében.
Facebook kommentek