Rövid ízelítő, mire számíthatunk. Úgy tűnik, lesz birka dögivel, ahogy jópofa produkciók is.
Megjelenik a gyártósor, ahol szépen készülnek a sorszámos matricák a castingra, jómunkásember összecsomagolja, elszállítja. Budapest utcáin pedig tartanak a válogatóra a népek, a célban már gyűlik a tömeg, van köztük Elvis-imitátor, labdazsonglőr, kártyatrükközők. Gyakorolgatnak szorgosan, az adminisztrátorok adminisztrálják a jelentkezőket, a színpad épül, aztán lassan a nézősereg is elfoglalja a helyét, az utolsó simítást is elvégzik a takarítók.
Érkezik a két műsorvezető: Sebestyén Balázs és Dombóvári István. Ismertetik a szabályokat, majd szép libasorban besétál a zsűri: Linczényi Márkó, a The Kolin zenekar énekese; Kovács Patrícia, szabadúszó színésznő; Csuja Imre, érdemes művész; Horgas Eszter, fuvolaművész. Kicsit jegyzetelgetnek, a porondmester üdvözöl mindenkit, jön az első fellépő.
Szépen kigyúrt zumbaművész Szlovákiából, rövid bemutatkozó után már szalad is a backstage-be a műsorvezetőkhöz. Balázs és Dombi finoman ugyan, de élcelődik egy kicsit a fizimiskáján, no meg az ízes tájszólásán. A „csillogító”, no meg a „ragyogító” ritkán használt szavak, ugye. Balázs még rá akarja venni egy „brutál üvöltésre” belépőnek, de az emberünk inkább tempósan beröppen a színpadra. Gyors bemutatkozás a zsűrinek, Péter vagyok, Szlovákiából jöttem, mesterségem címere: zumba táncos. Bele is csap a lecsóba, csillog a csillogítótól, pattog ahogy kell, egy komolyabb seggrázás után a zsűri le is állítja. Csuja Imre nem tud mit kezdeni vele, Eszter nem érezte benne az erotikát, Márkó pedig megkéri a delikvenst, ugyan tanítsa már meg Imrét az ominózus rázásra. Ő inkább kihagyja a leckét.
Érkeznek az újabb produkció kellékei, egy asztal, rajta egy bazinagy, nyers pulykával. Vakargatja is a fejét a zsűri, ebből vajon mi lesz? Műsorvezetőink is remélik, hogy rendeltetésszerű használata lesz a pulykának. Késekkel érkezik a fellépő hölgy, a száma pedig nem más, mint hogy szakszerűen szétszedi a pulykát. El is mondja, mennyire gyakorlott már halott állatok szétszedésében, bontott már malacot, marhát. Csuja rákérdez: Szerződést? Azt még nem. Nem KÉSlekedik, azon nyomban bontja is az egykor szebb napokat látott madarat. A zsűritagok közül van, aki undorodik, Márkó az asztalra borul, Balázsék meg röhögnek a színfalak mögött. Hentesünk hamar végez is a mutatvánnyal. Márkó értékel, imádta, de nemet mond, a hölgytagok is, Imre a mosolyt és az ötletet egy igennel díjazza. Bontó kiesett, a stábnak pedig lesz mit grillezni vasárnapra.
Rövid összefoglaló a „futottak még” kategóriából: madzagos búgócsigázó, sörpingpong, erőgyakorlatozó fitnesz lady. Ment is mindegyik a levesbe. A következő látványosság egy derék favágó. Hasogatja vehemensen a rönköket, a zsűri viszont lestoppolja. „Túl nagy fába vágta a fejszéjét” – így Márkó, le is lép. Mármint a versenyző, Márkó marad.
Újabb érdekesség érkezik, „lég-DJ” előadást fogunk látni. És tényleg, az emberünk nem viccel, ugrál a képzeletbeli pult mögött, bíztatja a közönséget, belehallgat a nem létező fülesbe, és még a láthatatlan keverőpultot is tekergeti. Négy darab nemmel távozik.
De nem állunk meg, egy pirospozsgás kocsmabútor téved a színfalak mögé, látszólag nincs teljesen képben. Jó parasztikusan beszél, rádöbben, hogy Dombóvári Istvánt már látta a Showder klubban. Állítólag egy életveszélyes produkcióval készült a műsorra. Betámolyog a színpadra, Csuja Imre láttán „ízirájderöcsém”-ezik egyet, amivel ki is vívja Imre nemtetszését egy nagy piros X képében. A zsűrinek és a közönségnek is előadja, hogy senki ne próbálja utána csinálni. Akkurátusan kipakol az asztalra egy terítőt, kis vázában virágot, kocsmajelenetet próbál eljátszani, valamint egy pohárba bizonytalan eredetű italt tölt. Megissza, majd lassan, apránként, jó alaposan megrágva elkezdi megenni az üvegpoharat. Elég bizarr. Eszter nem is bírja, ő inkább kimegy. Látszólag rosszul lesz a versenyzőnk, de azért csak összeszedi magát és véget ér a szám. Természetesen kipaterolják. A zsűri megdöbbenve sóhajtozik, ami érthető is. Nehéz eldönteni, hogy ez most valós, vagy csak egy béna színészt castingoltak be.
Szerencsére három kisgyerek sétál be egy plüss minyonnal, máris oldják a hangulatot. Márkó elegyedik beszédbe velük, a gyerekek pedig cukin válaszolgatnak, kiderül, hogy a fiúk ketten Pókembert szeretik, a kislány meg a hercegnőket, a műsorszám tánc lesz, mert már jó rég óta táncolnak együtt. Bele is kezdenek, a koreográfiában pedig megjelenik minden, ami egy modern tánchoz kell, még parketten pörgés is, persze a maguk aranyos módján. A zsűri pár kedves szó kíséretében elköszön tőlük. Szünetet tartanak, mialatt a várótérben gyakorolgatnak az újabb szórakoztatóipari aspiránsok. Imre a sminkszobában firtatja egy jó marhapörkölt elkészítésének módját Eszternek, akit látványosan nem érdekel a téma. Lassan visszaindulnak a zsűripultba, de Imre még ott is folytatja.
A színpadkép megváltozott, középre valami bazinagy valami került. Tanakodnak is, vajon mire kellhet. Fekete-neonzöld egyenszerkóban 4 versenyző érkezik, a mutatvány gumiasztalozás lesz. Kis bemutatkozó, aztán indul a zene és elkezdődik a műsor. A bazinagy valamiről pedig kiderül, hogy az alja gumiasztal, a felettes építményről fognak pattogni a gumiasztalra. És tényleg, szépen koreografált, akrobatikus elemekkel megtűzdelt, látványos ugrándozást látunk. Nekem egészen bejön a show. A zsűri elragadtatott, mindenki elismerően nyilatkozik. 4 igen, az első továbbjutók. Újabb összefoglaló, mi lesz a reklám után. Reklámszünet.
Bemutatkozó kisfilm a következő fellépőről, ELTE kollégiumban könyvet lapozgató bölcsész filozófusról. De azt is megtudhatjuk, hogy Arany János Toldijában a „középmetszet mindenütt ott van, az ütemhangsúlyos verselés is tökéletesen érvényesül”. Olyan, mint egy tökéletesen megírt rap-betét. Ma is tanultam valamit.
Lassacskán meg is érkezik műsorvezetőinkhez a színfalak mögé. Balázs reménykedik benne, hogy Petőfit fog szavalni, mert nagyjából ugyanúgy néznek ki. Szavalni fog, de nem Petőfit. Irány a színpad, kis bemutatkozó, zsűri részéről meglepődés a filozófia szakon. A derék bárd bele is kezd. „Fegyver csörög, haló hörög, amint húrjába” csap, ha már költészet, akkor így lehetne jellemezni a verset, amit előad, ugyanis a létező összes ocsmány magyar szót, káromkodást, egyéb cifrát tartalmazza. Ennek megfelelően mindegyik mondatában van egy vagy több, hosszabb-rövidebb kisípolás. Leszavazzák persze, a zsűri hasonló stílusban reagál. Értik ők a viccet, csak ez ugye nem ide való. Azért még kiderül az is, hogy nem öncélú volt a műsor, egy fogadásból következménye. Amiért azért jó nagy tapsot kap, a fogadás tétje pedig nem más, mint egy Ady Endre verseskötet. Megnyerte. A zsűri még rugózik egy kicsit a témán, elvégre a tartalmától eltekintve a szavalás, az előadásmód jó volt. Csuja panaszkodik is, hogy miért nem inkább egy Ady verset adott elő így.
Újabb csapat érkezik, ők a Hot Men Dance formáció, elég furcsa szerkóban, sejthető, mi fog következni. Patrícia kujon mosollyal a száján meg is jegyzi: „a’szem tudom, ez most mi lesz”. Igen, az, egy csippendél műsor, úgyhogy a tánc közben szépen, egyenként hullanak le a ruhadarabok, a tánc erotikus, hatásvadász, a nézősereg és a zsűri hölgytagjai egyaránt megőrülnek a műsorért. Persze, a végén az alsóruha fent marad. Elégedetlenkednek is, hogy „csak ennyi?”. Pontosítani kell a koreográfiát, de a 4 igen megvan.
Felpörög a műsormenet, még több továbbjutó érkezik, akad köztük extrém kerékpáros duó, légtornász artista, kosárlabdás zsonglőrök, újabb táncos csapat, electric boogie-zó zombi. Utánuk jön egy meglehetősen népes tánccsoport. Kicsikét túlsúlyban vannak ezek a táncos dolgok a műsorban. No, mind1! Szépen össze is állnak az Amélie zenéjére egy játszóteret formázva a testükkel, van ott libikóka, mászóka, hinta, ami kell. Utána azért csak belecsapnak az ugri-bugriba, röpködnek a tagok rendesen, némelyik pörög is. Alaposan ki is töltik a színpadot. Zsűri elragadtatva, 4 igen, ők is továbbjutottak.
Mindennemű felvezető nélkül fiatal lány tempózik a színpad közepére, mikrofonnal a kezében. Kis bemutatkozó, Szlovákiából érkezett, énekelni fog, mert nagyon szeret énekelni. Dráma bontakozik ki: azért jött, mert édesanyja elhagyta őtet 3 éve, így a dallal szeretne bizonyítani neki. Hatásvadász háttérzene, még pár mondat a dal céljáról, aztán belekezd és végig is énekli. Hogy mennyire volt jó vagy rossz, azt mindenki döntse el maga! Természetesen megkapja az álló ovációt, apuka meghatódva, zsűri is. Zsűri gratulál, ellátja jótanácsokkal, rágódik egy pöttyet a lány sorsán. A szavazás során persze azért nem az előzménysztorit veszik figyelembe, hanem az előadást, úh. két igennel és két nemmel mehet haza. A backstage-ben el is törik a mécses, Balázsék pátyolgatják. A zsűri még hosszasan vitatkozik a döntésen, és hogy mennyire lehet különválasztani a lány történetét az előadástól. Az Interstellar aláfestő zenéje meg telitalálat. Reklámszünet.
Cuki kis töltött galamb jő, aki nem akármivel készült, hanem az Éjjel-nappal Budapestet fogja visszafelé énekelni, mert instant tud visszafelé beszélni. Balázsék tesztelik is fellépés előtt, és tényleg profin nyomja. Tovább is megy a színpadra, ott is előadja eme képességét. Persze, a zsűri le van döbbenve. A dal elég furcsán hangzik, a közepénél azonban lestoppolják. Nem nagyon tudnak mit kezdeni vele, vagy hogy egyáltalán mire lehetne használni az efféle tudást. Két igen („negi”), két nem után távozik.
Nem is kell sokat várni a következő mutatványosokkal, és igen, már megint táncosok lesznek, szép fekete-piros egyenszerkóban, jó sokan. Akrobatikus rock and roll-lal fognak virítani. Nem húzzák az időt kerteléssel, rögvest összeállnak és indul a tánc. A zombitáncos után az egész adás talán legjobb produkciója, vérprofi, pörgős, látványos, minden és mindenki a helyén, tökéletes szinkronban mozognak, amit Balázs is megjegyez. Álló ováció és taps, zsűritagokkal együtt, Csuja Imre is beszál az ovációba jó hangos füttyögéssel. Megérdemelték. Az értékelések is mind magasztosak. Természetesen tovább is jutottak.
Vége. Jövő héten újra jelentkezünk. A műsorszám pedig termékmegjelenítést tartalmazott.
Képek forrása: rtl.hu
Facebook kommentek