Ennek a résznek az eredeti címe A nap, amikor Georgiában kialudtak a fények. Hurrá, végre kimozdulunk egy kicsit, hogy megnézzük, hátha másoknak volt annyi esze, hogy 15 év alatt összehozzanak egy nyüves szélerőművet, vagy egy gőzzel hajtott autót! A nyitó jelenetben kárfelmérünk, ugyanis egy katona épp most jelenti Monroe-nak, hogy hű játszópajtása, Neville őrnagy az éj leple alatt feleségestül lelécelt. Monroe szóhoz nem, csak italhoz jut, mégpedig elég nagy mennyiségben. Láthatólag kissé sokkolta a hír, meg az új infó, hogy a baltaarcú Neville- kölyök is átállt a lázadókhoz. Az elnök a névtelen katonához fordul, aki a remek hírt hozta, hiszen köztudomású, hogy a férfi az őrnagy bizalmasa volt. Hát, jól titkolták, az szent. Szerencsétlen százados hiába bizonygatja, hogy ő márpedig soha sem lenne képes árulásra, Monroe egy hirtelen ötlettől vezérelve agyonlövi, ott helyben. Mondtam már, hogy hírnöknek lenni nem egy nyugdíjas állás?
A lázadók táborába is egy hírnök érkezik, leginkább meghalni, csak hogy az előbbi tételt alátámassza. Utolsó erejével még átad egy írást Milesnak arról, hogy látták, amint Monroe katonák átlépték a georgiai határt; úton van tehát az atombomba Atlanta felé. Miles rögtönzött kupaktanácsot tart legjobb embereivel, értsd Norával és Charlie-val. Igen, Charlie, ér nevetni. Indulnak bombászni. Nora azért kell, mert talán hatástalanítani tudja, Charlie meg… nos, ő azért, mert az anyja megkérte Milest, hogy vigyázzon rá, Miles meg már csak ilyen vicces fazon, hol máshol lenne a legjobb helye egy tini lánynak, mint egy atombomba közelében. Csípem a humorát, na.
Aaron és Rachel közben a Torony felé tartanak. Egy Jane Warren nevű nőt keresnek, aki ismeri a helyet. Elöljáróban annyit tudunk meg róla, hogy kicsit fura, és jobb nem a szemébe nézni. Útközben két Monroe katonába botlanak, akik vámot szednének tőlük az erdőn való átkelésért, ha előbb nem füstölnének el mindketten némi spontán öngyulladás keretében. A haláluk oka azért annyira nem véletlen; feltűnik a színen egy ötvenes, alacsony nő, valami kütyüvel, aminek reméljük, van értelmesebb funkciója is, mint az emberpörkölés. A kedves hölgy Jane. Ha már így összejöttek meghívja magához a sokkos állapotban lévő Aaront és Rachelt egy kis szendvicsezésre. Ez is egyfajta humorérzék, csak ezt jobb helyeken elektrosokkal gyógyítják.
Miles és lelkes csapata átlépik a határt, és a nagy titkos küldetés közepette pont ekkor jut eszébe Charlie-nak, hogy megálljon egy pillanatra elmerengeni azon, hogy ő még soha sem járt a köztársaságon kívül. Mondom, miközben illegálisan betörnek egy másik állam területére, remek az időzítés! De rögtön elfelejtjük az agyban nem túl erős lánykát, mert feltűnik az úton egy gőzbusz! Na végre! Miles rögtönzött földrajzóra keretében elmondja, hogy Georgiában az élet szép: a jó éghajlaton megterem mi szemszájnak kellemes, dől a lé, sőt már Európával is beindult a kereskedelem. A fővárosba, Atlantába csak álruhában tudnak bejutni, ezért az útba eső kalyibában igyekeznek katonai uniformisra szert tenni.
Charlié a feladat, hogy elcsábítsa a ház urát, és jól meggyilkolja. Valaki már megelőzte őket, és láthatóan ugyanúgy jár az agya, mint kedvenc ex-Milícia tábornokunknak. Miles a házban talál egy kést, amit rögtön felismer. Egykoron ő adta ezt az egyik tanítványának. Zseniális jelent jön, tessék figyelni! 7 évvel az elsötétedés után járunk, Miles emlékeiben. Épp egy kocsmában ücsörög és körbeudvarol egy fekete srácot, Alecket. Annyira meg van vele elégedve (hadászatilag, természetesen), hogy nekiajándékozz a családi kabalakést. Még a nagyapjáé volt, aki Koreában harcolt, de túlélte, majd örökbe adta a fiának, aki Vietnamban volt katona, és a kés neki is szerencsét hozott. Ismerős? Előfordul ez a legjobb családokban is; kinek aranyóra, kinek bozótvágó kés. Azért remélem, hogy a kedves Matheson papa nem a seggében hordta. A kés gazdát cserél, hadd hozzon szerencsét Alecnak, vagy az ő leszármazottainak.
A jelenben folytatódik a hajsza az atombomba után. A többnapos hullákról levett öltözékekben nyilván alig feltűnőek. Atlanta egy gazdag hely; ezt onnan tudjuk, hogy a nők trendi ruciban járnak, gyöngysorral a nyakukban, a férfiak meg öltönyben, és sok az árus az utcákon. Miles zseblámpát nyom a párduclányok kezébe. Mivel a bombát a medál működteti, ha a lámpa felvillan, az azt jelzi, közel járnak. Miles egy sikátorban meg is leli a robbanószerkezetet, de sajnos Alecket is. A srác kicsit morcos régi mesterére; csak nem hozott hát szerencsét a hányattatott sorsú kés! Összeverekszenek, és Milest csak az menti meg, hogy feltűnik a színen Charlie, és egy nyíllal megsebesíti a támadót. Alec a bombával együtt elmenekül. Rövid üldözés után Miles ismét megtalálja, de látszólag ismét ő húzza a rövidebbet, mert Alec megöl egy random rendőrt, és úgy hagyja ott, hogy a helyi fakabátok azt higgyék Miles volt a gyilkos.
Aaron és Rachel vendégségben. A vendégszerető Jane egy Beth nevű nővel él együtt, aki úgy tűnik nincs képben Rachel tervét illetően. Jane annál inkább, és egy kis elbeszélgetésre hívja Rachelt. Figyelmezteti, hogy nem fogja hagyni, hogy a nő visszakapcsolja az áramot. Az ugyanis egyet jelentene Beth halálával. A lakótárs ugyanis végső stádiumban lévő rákos beteg… volt, amíg olyan nanitokat nem ültettek a testébe, amiket Dannyébe is. Az áram visszakapcsolása tönkreteszi a nanitokat, és Beth meghal. Közben Atlantában is rivalizálás van. Alec letámadja Charlie-t, és felhomályosítja a lányt a bácsikája viselt dolgait illetően. Sok mindent nem mond, csak arra utal, hogy Miles szereti cserbenhagyni a szeretteit, és a családtagjait, és ha nem hiszi, nyugodtan kérdezze meg az anyját. Többre nincs idő, mert megjelenik az égen egy helikopter, és ahelyett hogy szarrá lőné az egész várost, röplapokat szór szét. Röplapot, baszki.
Milest Foster elnök asszony színe elé vezetik. Az emberölés vádját rögtön ejtik, mert a rendkívül informatív cetliknek köszönhetően most kisebb gondjuk is nagyobb ennél. Miles rögtön felajánlja a segítségét, Kelly-nek. Nocsak, nocsak, egy újabb hódítás? A nő annyira nem boldog a viszontlátástól, de elfogadja volt pasija ajánlatát, és szabadon engedi bombát keresni. Az utcán már menekül a tömeg, de szerencsére Miles könnyedén megleli Noráékat. Én, aki egy forgalmas helyen a saját családtagjaim mellett is képes vagyok elmenni, igazán irigylem ezért a remek képességéért.
Hárman indulnak tehát Alec után. Kifelé tartanak a városból, mert Miles úgy okoskodik, hogy a tanítványa oda viszi a bombát, ahol a tömeg van, és az most nem a városközpont. Feszültségoldásképp megnézhetjük a flashback maradék részét. Az örihari oka az, hogy Alec elszúrt egy küldetést, egy texasi tábornokot nem ölt meg, csak megsebesített. Az áldozat meglátta a merénylője arcát, ezért most Monroéknak ki kell a srácot adniuk a délieknek, különben háború lenne, amihez sem kedvük, sem erejük nincsen. Alec hiába rimánkodik Milesnak a régi jó cimboraságra hivatkozva, a férfi hajthatatlan, simán beáldozza a srácot. Na, úgy tűnik, keménykalapos Miles tábornok mégiscsak őriz valamit a hátsó felében!
Este van, de Jane házában senki sem alszik. Rachel a könyvek közt kutat tervrajz, vagy bármi hasznos után, amikor Jane rajtakapja. Nála a pörkölő, úgyhogy nem érdemes vele nagyon összeakaszkodni. Rachel próbálja meggyőzni, hogy ha Danny még élne, és az élete árán visszaadhatná az áramot, akkor megtenné, de ezt mi ugyanúgy nem hisszük el neki, mint Jane. Mielőtt a háziasszony keze eljárna, betoppan Beth, aki hirtelen minden megért, és hajlandó feláldozni magát a többség érdekében. Megfenyegeti barátnőjét, hogy ha nem adja oda Rachelnek, amit kér, akkor felvágja az ereit, és akkor már tényleg nem lesz ki miatt visszakoznia. Jane belegyezik, és átad egy könyvet Rachelnek, mert nyilván a nagy titok csak úgy ott hever a könyvespolcon. Rachel csak bámul Beth-re. Azért egy nyamvadt köszönömért biztos nem haragudtak volna meg a háziak.
A jelenben Miles kiszúrja Alecket egy épület tetején. Mindhárman utána erednek, de természetesen Miles találja meg a bombát. Aleckel egy kicsit még összeszólalkoznak a régi idők emlékére. A tanítványban mély nyomokat hagyott a Texasban eltöltött pár éve, és ezt valószínűleg szó szerint kell érteni. Igazából nem is ezt volt a legnehezebb elviselni, mert ezt megtette a köztársaság miatt; a biztosítékot az verte ki nála, hogy visszatérve megtudta, hogy Miles lelépett. A lelkizésnek annyi, mert Monroe bejelentkezik rádión, és kiadja a parancsot a bomba felrobbantására. Mester és tanítványa összeverekszik, de nyugi dalra nem fakadnak. A harcnak meglepő módon az lesz a vége, hogy Alec meghal. A Miles baráti kör ismét vesztett egy tagot. A névadó nehezen teszi túl magát a történteken. Önmarcangol egy kicsit. Ő csak bajt hoz mindenki fejére, jobb, ha az unokahúga is olyan távolt tartja tőle magát, amennyire csak lehet – mondja az éppen arra járó Charlie-nak.
A lelkizést Frost elnök szakítja félbe, aki magához hívatja Milest, és nehezményezi, hogy a sugárzó anyagot nem találták a bombában, Tényleg, hova tűnt? Remélem, nem lett ebből is családi ereklye! Miles sandán néz egykori nőjére: miért, te is akarsz magadnak egy kis atomot? Kelly kijátssza a gazdag vagyok, nagy a hadseregem, nekem egy Monroe ne ugasson kártyát. Milestól annyit kér, hogy belülről bomlasszon. Ad hozzá fegyvert, lovat, Milesnak csak el kell döntenie, hajlandó-e újra tábornokosdit játszani. Látva Miles fejét, a válasz nem annyira egyértelmű.
Facebook kommentek