Brody egy áruházban vásárolgat, mint bármely hétköznapi ember, anyus írta neki össze a bevásárlólistát. Nem érti az egyik tételt, amit felesége a listára írt - „vitaminos víz” -, így felhívja, hogy magyarázza meg, mi az. De csak a rögzítő válaszol, mert anyus épp porszívózik, Dana meg fülhallgatóval a fején netezik; egyikük sem hallja a hívást. Dana a neten Tom Walkerről szóló cikket olvas – mint feltehetően jó páran még az országban –, anyját is ezzel a témával nyaggatja: szerinte hihetetlen, hogy két katona eltűnt, és amikor előkerültek, egyikük terrorista lett. Jaja.
Brody közben végzett az áruházban, fizet, a pénztárosnő persze felismeri, hogy ő a hős tengerészgyalogos a tv-ből, a férfi mosolyogva tűri az egészet. Már az áruház alagsori parkolójában jár, amikor csörög a mobilja, Jessica most hívja vissza. A telefont azonban már nem tudja felvenni, mert két tag rátámad, és teljes erőből ütni kezdik. Brody visszaüt – de úgy, hogy John Reese is büszke lenne rá, csak mondom –, végül aztán a túlerővel szemben alulmarad. Amikor földre kerül, csúnyán meg is rugdalják, majd saját kocsija hátsó ülésén lefogják, és injekciós tűt döfnek a nyakába. Eszméletét veszti.
Carrie és Galvez a mecsethez érnek, ahol a Walker utáni hajsza miatti lövöldözés volt. Carrie megy be először, a nyomokat szemléli. Hall ügynök érkezik, pedig Carrie nem őt várta, hanem azt az FBI-ost, aki ténylegesen lőtt. Hall értetlenkedik, ő is el tudja mondani mi történt, hiába kötné szőkénk az ebet a karóhoz. Hall azt állítja, Walker lőtt először, Carrie-nek viszont korábban a mecset imámja azt mondta, hogy ez nem igaz, sőt azt is, hogy nem ismerik Walkert. Hall kiakad, hogy a nő nem neki hisz, pedig bizonyítéka is van az igazára. Megmutatja szőkénknek a mecsetben, hogy pontosan merre haladt Walker, véletlenül sem futott zsákutcába, szóval mindenképpen ismerhette a helyszínt. Úgy látom Carrie meggyőzve.
Bejön Galvez és az imám, aki meglehetősen elkeseredett és dühös a történtek miatt. Carrie megérti, de neki most Tom Walker elfogása a feladata, így kéri, hogy a férfi mondja el, ismerte-e itt valaki Walkert. Nem kap egyenes választ, de a szóvirágokból szőkénk arra következtet, hogy ismerik Walkert, csak nem hajlandóak segíteni. Galvez is így gondolja, bár ezt már távozás közben beszélik meg. Az imám szavaiból azt vették ki, hogy az FBI bocsánatkérését várják az éjjel történtekért, így adnának információt cserébe. Szóval szőkénknek már „csak” annyi a feladata, hogy igazmondásra, hibái elismerésére vegye rá az FBI-t. Nos, innen is sok szerencsét kívánok hozzá.
Jessica férje hangpostájára beszél, miután nem érte el, mi pedig látjuk Brodyt, aki immár egy házban van, ágyon fekszik, épp a cipőjét veszi le valaki, más pedig az arcát törölgeti – ő maga még nem tért magához. Álmok gyötrik, ez látszik, mi magunk is bepillanthatunk álmaiba.
Három évvel korábban, Irak északkeleti részén járunk. Mostani helyzetéhez hasonlóan, fogolyként fekszik egy ágyon, a fején zsák, amit személyesen Abu Nazir vesz le róla. Brody úgy néz ki, mint ahogy az első részben megtalálták: hosszú haj, szakáll, szóval mint egy igazi ősember. Nazir egy hatalmas késsel lép hősünkhöz, de csak a köteleit vágja le, aztán leteszi a kést az asztalra, sőt ezután még hátat is fordít Brodynak, gondolom így demonstrálja, hogy bízik benne. Nazir kijelenti, hogy ezentúl itt fog lakni, ebben a szép házban. Kinyitja a szoba melletti ajtót, ami a fürdőszobába vezet, káddal, éppen folyó forró vízzel, ami, valljuk be, rettenetesen csábító lehet. Levetkőzik – nagy kínnal, hiszen a teste durván össze van törve –, megszemléli cudar állapotát a tükörben, majd elfoglalja a kádat.
Később megszabadítják cefet hajától és szakállától is. Abu Nazir egy másik helyiségbe vezeti, ahol egy öt-hat éves forma kisfiú rajzolgat, aki nem más, mint Issa, Nazir fia. (Azt gyanítom az ő nevét kiabálta néhány résszel ezelőtt Brody álmában, és ő az, akiről Carrie kérdésére közös hétvégéjükön, hogy „ki az az Issa?", Brody csak annyit mondott (kamuzott?), hogy egy „rendes őre” volt. De majd kiderül). Nazir azért hozta ide Brodyt, hogy tanítsa meg a fiát angolul. Hősünk döbbenten les, mindenesetre megpróbál a fiúval kommunikálni, de az elszalad előle.
Most nem mozizunk tovább, helyette szőkénket látjuk egy kajáldába besétálni, leül a meglepett Hall ügynökkel szemben, úgy nézem nem számított a nő társaságára. Carrie arról győzködi Hallt, hogyha az FBI elmondaná, hogy ténylegesen mi történt a mecsetben, akkor az imám adna információt Walkerről – szőkénk ugyanis még mindig úgy gondolja, az imám tud valamit, de az információért szeretne is valamit: mea culpa-t az FBI-tól. Hall hatalmasat beint, nem hajlandó kiadni az embereit akkor sem, ha azok hibáztak. Carrie erre csak hallgat, illetve úgy is mondhatnám, idült fejjel bazsalyog.
Aztán megtudjuk, hogy miért: felvette az egész beszélgetést a telefonjával; épp lejátssza Davidnek, hogy főnöke ezzel kényszerítse ki az FBI-tól, amit szőkénk szeretne. David azonban szintén beint, nem hajlandó lejáratni az FBI-t azért a kétes lehetőségért, hogy talán az imám használható információval rendelkezik. És ismeri beosztottját annyira, hogy ezt nemcsak elmondja, hanem parancsként adja elő - nyilván arra az esetre, ha a nő mégis a saját feje után menne.
Ismét Brody emlékeiben mozizunk, ahogy Issa-val próbál(na) barátkozni. Focilabdát mutat neki, meg pár trükköt vele, de a fiú csupán megfogja a labdát, aztán félénken elszalad. Nehéz ügy lesz így tanítani. Issa később Brody társaságában nyüstöli a labdát az udvaron (igaz még mindig egyedül játszik), amikor ledönt vele egy tálcát és poharakat. A hatalmas csörömpölésre megjelenik Abu Nazir rettentő morcos fejjel, a kisfiú pedig vigyázzba dermed. A helyzetet hősünk menti meg azzal, hogy vállalja, ő borította fel a cuccost, mire Nazir bólint és távozik. Gyanítom a fiú nem úszta volna meg ennyivel. Apja távozása után Issa végre megereszt Brodyra egy hálás, halvány mosolyt, majd együtt összepakolnak; azt hiszem megtört a jég. Később aztán közösen imádkoznak, ezek szerint Brody ekkor már áttért a muzulmán hitre.
Carrie Saul üres irodájában totál idegesen fel-alá mászkál, sőt suttyomban benyal egyet a szokásos zöld bogyóiból. Aztán betoppan Saul, és kérdi, mit keres itt? Hát nyugalomra volt szüksége, na jó, meg Saul tanácsára is. Ő csak annyit mond, ha biztos a dolgában, és abban, hogy az imám alapvetően rendes, akkor inkább próbálkozzon nála máshogy.
Carrie megfogadja a tanácsot, és személyesen látogat el az imámhoz, ahogy elnézem, a lakásába. A feleség nyit ajtót, némi hezitálás után beengedik, teával kínálják, majd várják, hogy mit szeretne mondani. Szőkénk érzi, hogy nagyon szűk mezsgyén jár, mert rendkívül udvarias, szinte segítségért könyörög. Az imám lelkiismeretére próbál hatni, kéri, hogy működjenek együtt, mert a Walker ügyből különben nagyon komoly problémák lehetnek. Az FBI bocsánatkérését azonban nem tudja felajánlani. Az imám bólogat, megfontolja a kérést, de végül nemet mond. Carrie vesztesége tudatában lemondó arccal sétál el, csupán névjegykártyáját hagyja itt, hátha a férfi mégis meggondolja magát.
Brody emlékeiben Issa-val már egész jól kijönnek, a fiú angolul olvas, majd amikor a férfi megdicséri ezért, a nyakába borul. Kedveli tanárát, ez látszik, és ez kölcsönös, mert Brody is meghatódik az öleléstől. Gyanítom, neki a távol lévő sajátjait pótolja ez a kis kóbor lélek. Később azt is látjuk, ahogy a fiú saját rajzát adja át Brodynak, ami kettejüket ábrázolja, és a focilabdát. Aranyos.
Carrie az imámtól való távozás után Saullal beszél telefonon a helyzet reménytelenségéről (Galvezzel autóval távoznak a helyszínről), amikor újabb hívása érkezik, mégpedig Zahira, az imám felesége jóvoltából. Kéri, hogy találkozzanak, még most, szőkénk tehát int Galveznek, hogy forduljon vissza. Ruhaüzletbe szólt az invitálás, és miután Carrie megígéri Zahirának, hogy titokban tartja a találkozójukat, a nő beszélni kezd. Elmondja, hogy Tom Walker az elmúlt pár héten többször járt a mecsetben, de nem imádkozni, hanem egy férfival találkozott, akinek nem tudja a nevét, csak azt, hogy Szaúd-arábiai diplomata rendszámú autóval jár (nocsak!!). Szőkénk nagyon hálás az információért.
Tom Walker ezalatt egy jókora erdő mélyén ténykedik, itt aztán tényleg nem lesz egyszerű előkeríteni. Céltáblát rak egy fára, előveszi a mesterlövész fegyvert, és „munkához lát”. Csak néhány lövésig jut, amikor valaki ráköszön. Úgy nézem, egy vadász lesz, gyanútlanul Walkerhez üget, és rögtön a fegyverről kérdezi. A férfi megmutatja, váltanak pár szót a fegyverekről – a vadász persze nem teljesen tök, látja, hogy ez spéci eszköz, talán még a hírekből Tom ábrázata is ismerős neki. Gyorsan elköszön, és ügetne elfele, amikor Walker megkérdi, hogy megnézné-e a fegyvert működés közben? Amíg ő a bemutatót prezentálja, a vadász kissé megszeppent fejjel óvatosan a háta mögé nyúl, és kinyitja a saját tölténytárát, de tovább nem jut, mert Walker a bemutató lövés után elköszön tőle. Vadászunk rosszul leplezett rémülettel távozik, míg mi látjuk, hogy Walker ádáz képpel bámul utána.
Brody végre magához tér a rész elején elszenvedett támadás után, mellkasán kötés van, nyilván az affér során szerzett sérülések elfedésére. A szobában, ahol eddig ápolták, most nincs itt rajta kívül senki; az ágya mellett számítógép asztal áll monitorral, webkamerával. Ami szinte azonnal működni is kezd, a monitoron Abu Nazir feje jelenik meg, hősünket szólítja. Baszki!
Brody dühös Nazirra, hiszen évekig abban a tudatban élt, hogy megölte a barátját, de gonoszunk kontráz: nem hagytam, hogy megöld, ez nem jó hír? (Milyen kedves!) Nazir Issa-ra tereli a szót: arról beszél, hogy az ellenségére (Brodyra) rá merte bízni a fiát. Olyasvalakire, aki inkább meghal, minthogy információt adjon át. De már nem vagyunk ellenségek, igaz? - kérdi. Brody nem válaszol, inkább ismét emlékezik.
Reggel van, Issa iskolába indulás előtt még egy versikét szaval neki angolul, majd focilabdájával felszerelkezve útnak indul. Brody természetesen marad, olvasgat éppen, amikor hatalmas robbanás rázza meg az épületet. Azonnal utcára rohan, kétségbeesetten Issa után kiabál. Ahogy az utcán botorkál, látni, hogy sok a halott és a sérült, ahogy elnézem, többségük gyerek. Iszonyú látvány. A romok közötti kétségbeesett keresés végül eredményt hoz, Brody megtalálja a kisfiút, de már csak holtan. Ölébe veszi Issa-t, és visszaviszi a házba, ahol később a megmosdatott és tiszta lepedőre fektetett gyermek teste mellett imádkozik. Ekkor megjelenik az apja, Abu Nazir, aki megrendülten lép fia mellé, de fejével int hősünknek, hogy imádkozzanak együtt a gyermekért, akit mindketten szerettek.
Brody emlékeinek itt vége szakad, ismét Abu Nazir beszél a monitoron arról, hogy reméli, Brody nem felejtette el, amit Issa halálakor neki ígért (önként). De amúgy tegye azt, amit jónak lát, azzal megszakítja a beszélgetést, és távozik. (Hogy hősünk mit ígért / ajánlott Abu Nazirnak, persze nem derül ki.)
Nazir távozása után az előző részben már látott, diplomata rendszámmal furikázó diplomata lép Brody szobájába, és elindít egy felvételt, amit Abu Nazir hagyott itt emlékeztetőül. A felvételen William Walden, az USA alelnöke beszél a támadásról, melyben Issa is meghalt: szerinte a támadásokról az arabok által közzétett felvétel hamis, nem esett 83 gyerek áldozatul. Diplomatánk emlékezteti Brodyt, hogy Walden (aki korábban a CIA vezetője volt, most pedig alelnök) felelős leginkább a robbantásért, és hősünk karjába kapaszkodva akar majd előrejutni, immár az elnöki székért. Szóval Brody hagyja ezt, sőt, ha politikai tisztség betöltésére kéri fel, fogadja el, ezzel ugyanis megmutathatja Abu Nazirnak, hogy elkötelezett az ígérete mellett. A közös videózás és lelki fröccs után hazaküldi hősünket – autója a helyén, bevásárolt cuccok rendben, szóval irány haza.
Brody megrendülten slattyog kocsijához, és elhúz, kb. öt másodperccel azelőtt, hogy Carrie és Saul – szintén autóval – megérkezik ugyanide, a diplomatánk háza elé. Úgy látom nem tartott sokáig lenyomozni, kit láthatott Zahira a mecsetnél. Na baszki, ha összefutottak volna...
És hogy mit csinál eközben Tom Walker az erdőben? Nos, vadászunk után ered, aki a furgonjába pattan (az ülésen ott a napi újság, ijedten konstatálja, hogy egy terroristával futott össze), indul, majd szétrobban a feje. Walker hidegvérrel ledurrantotta. A holttestet a platón pléddel letakarja, majd útnak indul a vadász szétlőtt hátsó ablakú, belül még vérfoltos autójával. Hidegvér, baszki, hidegvér.
Szóval szőkéék ideértek diplomatánk háza elé – akit, mint beszélgetésükből végre kiderül, Mr. Zahraninak hívnak – és figyelnek, hátha látnak valami gyanúsat. Ha pedig nem, akkor majd találnak valamilyen ürügyet, amivel elcsíphetik, és kihallgathatják, diplomáciai mentesség ide vagy oda.
Brody hazaér, némileg megviselt, de egészben van. Anyus rögtön kiszúrja a sebeket, és riadtan kérdezi azok okáról, hősünk pedig szemrebbenés nélkül, folyékonyan tálalja a féligazságot: három tag megtámadott az áruház parkolójában, elvették a telóm, azért nem hívtalak, és elvesztettem az eszméletem. A többiről mélyen hallgat. Jessica nem érti, miért nem jelentette a rendőrségen mindezt, de az ura nem akar felhajtást – csodálom, hogy a nő ennyiben hagyja. Anyus a végén még annyit sóhajt ura karjában: üzenet vár a rögzítőn, az alelnöki hivatalból kerestek. Bezony.
Facebook kommentek