Ott hagytuk abba, hogy Ted és Victoria pár hét kocsiszínben parkoltatás után végre sínre tették kapcsolatuk szexuális részét is, és pár órás peronpetting után végre elzakatoltak a célállomásra. Lily-ék húgyhólyagrepesztő áldozatvállalása nem volt hiábavaló, örülünk nagyon. A részt Ted-apu azzal kezdi, hogy Marshall mindig is elképesztően király volt mindenféle társasjátékban, kártya, activity, scrabble, tökmindegy, ő mindig nyert. Felelősségteljes apukaként Ted még igazán hozzátehetné atyai jótanácsként, hogy Kids, az ilyennel ne kezdjetek ivós játékba, mert a második helyezettnek járó gyomormosás csak kismértékben kellemes, de nagyobb részben fájdalmas nyeremény. Marshall lehengerlő játékteljesítménye miatt a közös társasozások élményszintje leginkább már csak egy nyugdíjasklub bingosorsolásának izgalmaival vetekedett, így Marshall kifejlesztett egy új játékot, amit Marsh-gammonnak keresztelt el. Szerénység, ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység – mondaná erre Bástya elvtárs. A Marsh-gammon pedig nem más, mint a legjobb társasjátékok sajátos ötvözete. Mondjuk, kreatív ügynökségek a moslékot is így próbálnák meg eladni: van benne minden, ami szétválogatva jó volt, jól összekeverve meg még rádolgozik a szinergia.
Tednél eléggé emelkedik a stresszfaktor az este miatt, hozza majd Victoriát is, a haverok viselkedése meg tudjuk milyen ilyenkor, valahol félúton a lejáratós és a vállalhatatlan között, az meg úgy hiányzik egy friss kapcsolatban, mint pacemakeresnek a mágneses masszázsfotel. Ted nyomatékosan kéri a többieket, hogy fogják vissza magukat. Barney, a legjobb, ha te meg sem szólalsz egész este, sőt, a kézjeleket is felejtsd el. Ráadásul Ted még nem mondta el Victoriának a Robin-mellékvonalat, nahát-nahát, csak nehogy emiatt vakvágányra szaladjon a lendületbe került gyorsvonat. Barney visszavág, nocsak, Ted, te titkolózol a kapcsolatodban, és tőlünk várod, hogy viselkedjünk normálisan?! Te sem vagy jobb a Deákné szemében észrevett szálkánál. Barney még szóba hozza a „Nagy visszatérés” történetét, de Ted elkeni a témát, mint NGM közlemény a sorozatos leminősítéseket. Fogunk még hamarosan erről a Nagy visszatérésről hallani, ide a bökőt az életlenebb végével. Robin elég szarul viseli, hogy Ted így összemelegedett Victoriával, amit pár itallal próbál leplezni, de Lily szeme mindent lát, így neki félig-meddig bevallja a nyilvánvalót. Nem lesz semmi gond, kedvelem Victoriát, remek lány. Ez az eufemisztikus kifejezése annak, hogy legszívesebben kikaparná a szemét a luvnyának, miután megfojtotta egy pohár alsókategóriás Várdai Kevertben.
Ugrunk a játékestére, Marshall társasjátéka elég bonyolult, senki nem ért semmilyen szabályt, kivéve egyet: ha valaki visszakérdez, hogy „Mi?”, akkor innia kell. Ez legalább tiszta, ez kell a népnek: tömör, velős üzenetek a végén három felkiáltójellel. Ja, meg hogy lehessen inni. Victoria kezd, önéletrajzi kérdés: előfordult-e, hogy megcsalta a barátját. Igen, egyetemi szar kapcsolat, félrekavarás egy buliban, lelkiismeret-furdalás, szakítás. El van intézve a sztori, rendes lány ez, előreléphetsz két mezőt. Robin dob, lép, de megint Victoria kap önéletrajzi kérdést. Ilyen az, ha a játékmester jófej módon alakítja a szabályokat. Hány pasid volt Ted előtt? Kettő komoly, plusz sok randi, lépj előre. Nem azért, de ez még annál is könnyebb, mint amikor a kerékpár kötelező kellékeit kellett felsorolni egy vásárlási utalványért. Robin közben minden alkalmat megragad a beszólogatásra, Barney meg megint a Nagy visszatéréssel jön, úgy látom, Ted ma meg fog izzadni, hogy egyben tartsa szerelme szerelvényét.
Mellékszálként Lily megjegyzi, hogy volt egy házibulin, ahol a házigazda, bizonyos Shannon ismerte Barney-t, sőt, visszaküldött vele egy régi videókazettát. Barney tőle eddig nem látott módon jön zavarba, hol az a kazetta?!? Lily menten hozza is, Barney véletlenszerűen leejti, majd balszerencséjére még rátapos. Úgy nyolc-tíz alkalommal. Ezután a csillagok rossz együttállásának köszönhetően belegabalyodik a szalagba, mint ex-miniszterelnök az alany-állítmányba és széttépi azt. Mármint a videószalagot. Szerencsére Lily nem az igazi kazettát adta oda, hanem Ted ballagási videója bánta ezt a cselt. Hiába, no, nincsen párja az igazi jó lakótársnak, aki megfelelő áldozatvállalási készséget tud mutatni mások vagyontárgyai esetében is. Lássuk hát, milyen tartalmat rejt a kazetta. A videón egy nyomokban Barney-t tartalmazó hippicsávó küld szívszorongatóan szerelmes zenés-énekes üzenetet Shannon-nak. A copfos-kecskeszakállas Barney-alteregó ráadásul szintis kíséret keretében bőgi ki szerelmi bánatát. Azt hiszem, az emberiség azért kapta az összetett mondatalkotás és a stilizált nyelvi kifejezés csodálatos képességét, hogy ilyenkor tágra meredő szemekkel sóhajthassuk: Aztakurvabazmeg!
Barney sokkot kap a házivideó láttán, kitépi a lejátszóból és elviharzik. Nem lennék most a kazetta helyében. A balul elsült társasjátékozás után Barney két napra eltűnik, majd amikor előkerül a bárban, nem akar beszélni az esetről, mert ez volt élete legmegalázóbb élménye. Nahát, ki gondolta volna. Marshall vigasztalja, mindenkinek vannak ciki történetei, nem kell belőle nagy ügyet csinálni. Igeeeen? Hát akkor beszéljünk őszintén, Marshall, te kezded. Asszem, most kezdődik el igazán a rész. Marshall ciki sztorija: meglátogatta Lily-t az oviban, de amíg várt rá, veszettül kellett húgyoznia. Mivel az ötéves-kompatibilis miniatűr budi a cseppmentes célzótávolságon kívül esett volna, inkább leült, közben meg rányitott egy kölyök, aki ordítva elmenekült. Marshall dettó ezzel próbálkozott, de letolt gatyával elvágódott, a kisgyerekek meg szétröhögték magukat a pucér seggén. Én nem tudom, hogy van ez, de a Marshall-Lily párosról most már sorozatban vizelettartási gondokat tudunk meg, mi lesz itt, következő részben valamelyik szponzor inkontinencia-gyógyszer termékelhelyezést akar eszközölni?!
Mindegy, haladjunk, a sztori arra jó volt, hogy Barney belekezdjen a saját történetébe. 1998-ba ugrunk vissza, referenciaként csak annyit, hogy ekkor érte másodvirágzását az Ace of Base és ekkor lett utoljára bajnok az Újpest labdarúgócsapata. Zavaros időket éltünk, az egyszer biztos. Szóval akkor még Barney sem volt akkora nagykirály, mint most, sőt, leginkább az LMP hardcore szárnyának egy másik dimenzióbeli kitüremkedéseként lehetett értelmezni a srác akkori énjét. Nagyon zöld, nagyon idealista, batikolt póló és bőr békekarkötő hegyek lógnak rajta mindenfelé, és persze a peace-t használja kötőszó gyanánt. Mindeközben a kávézóban eseti jelleggel élőzene keretében küzd meg a hangokkal és gyűri maga alá őket a közönség halláskárosodás nélküli részének nagy sajnálatára. A fizimiskája leírásához nehéz szavakat találni, de egy kép többet ér száz szónál, úgyhogy mutatjuk.
Szóval Barney az egyetem után egy kávézóban dolgozott a hasonlóképpen flower-power outfitben pompázó csajával, Shannonnal, akivel a tervek szerint hamarosan együtt indulnak Nicaraguaba a Békehadtest kötelékében. Természetesen love-peace-and-harmony minden, mi más lenne, amikor az ember egy latin-amerikai banánköztársaságba készül hurrikánpusztítást követően. Rövid intermezzóként kávét vásárol egy öltönyös csávó, aki kábé a mostani Barney megfelelője egy húszassal idősebb kiadásban: eszköztárában alapelemként funkcionálnak a givmiöfájv, meg jól tolod azt a luvnyát kifejezések. A jelenet kábé arra jó, hogy hippi-Barney előadja mostani énje szöges ellentettjét (várunk a házasságig, nem tolom a csajt, meg különben is, a nők nem tárgyak, stb), meg mutasson egy békejelet. A faszi megrázza a tudásfát: a pénz a lényeg, ha az van, nőd is van, ennyi. Barney elhűlve legyint, áhh, fekete öltönyösök, az ilyenektől minden kitelik. Hát, ahogy Barney-n áll ez a hippi külső outfit, az felér egy Edgar-öltönnyel, úgyhogy szerencséje, hogy az öltönyös faszi nem neutralizálta hirtelen.
Barney folytatja a történetet, öt hét múlva álltak volna be Shannonnal a Békehadtestbe, csakhogy a csaj nem jött el. Valahol meg lehet érteni, egy fejlődő közép-amerikai állam nem a legszerencsésebb desztináció hurrikánszezonban, főleg, ha a pasid túlélőkészlet gyanánt békejelvényeket csomagolt a csővázasba a polifoam mellé. Itt megakad a történetmesélés, Barney-nak kell az impulzus, jöjjön valaki más a ciki történetével. Kisorsolják Marshall játékával, Robinra kerül a sor, aki jönne a rogyásig ismert a lócitromba esős történettel, de helyette átveszi a szót Victoria. Az ő történetében szerepel egy őszinte vagy bátor játék, egy mályvacukros-jégkrémes tál, plusz egy nyugdíjasotthonban lévő jakuzzi. Na, ennyi elég is, a többi mindenki fantáziájára van bízva, ezt nem tudjuk meg soha, mert annyira sikamlós, hogy Ted-apu ezt nem is meséli el Kidsnek, a mi nagy bánatunkra, viszont a családvédelmi szolgálat nagy megnyugvására. Mindenesetre valami nagyon durva volt, úgyhogy Barney folytatja a saját történetét ’98-ból.
Barney visszamegy a kávézóba megkeresni Shannont, aki azzal áll elő, hogy az apja nem engedi el a Békehadtestbe. De te menj csak, Barney, az ördögbotodat forgatva küzdj a világbékéért, aludj a poloskás lópokrócon, hisz ez a te álmod, ne hagyd szertefoszlani, én majd támogatlak egy pohár capuccino mellől. Egy-két év nem a világ, annyit Orbán is elüldögél IMF-delegációra várva a tárgyalóasztalnál. Barney-nak ez elég is, elindul Nicaraguába, egészen az első buszmegállóig jut, ott aztán visszafordul. Az vesse rá az első követ, akit nem borzasztana el, hogy nincs közvetlen járat. Igazából az a célja, hogy meggyőzze Shannont, hogy szakadjon már le apu tanácsairól, legyen a saját maga ura, vagy mi. A kávézóban Shannon épp az apucinak hitt faszival diskurál hevesen, aminek a végén vadul lesmárolja a pasit. Itt össznépi „What?” szakad ki a hallgatóságból, tessék szépen inni, figyelmeztet Marshall, a társasjáték szabályainak éber őre.
A sztori folytatásáért Barney ismét újabb megalázó történetet követel. Lily-n a sor: ő egyszer éppen Marshall anyjával volt telefonos kontaktban, amikor hazatért Marshall meglehetősen kanosan, és nem sokat teketóriázva egy akrobatikus ugrásokat nélkülöző talajtorna gyakorlat keretében elkapta Lily-t. Közben viszont anyuka egészen a végéig élő kapcsolásban maradt. Hát, legalább hallhatta igazán boldognak a gyerekét, végülis ez minden szülő álma, még ha nem is ebben a formában gondolják a legtöbben.
Az eset megütötte Barney mércéjét, úgyhogy folytatja. Persze a csókolózós fickó nem Shannon apja volt, hanem az új faszija. Úgy gondolta, ha Barney elutazik paprikás krumplit osztani az szegényebb vidékre, elkerülhető lesz a kínos szituáció. Ej-ej, Shannon, ezek után tőled se vennék használt Volkswagen T1 hippibuszt. Hippi-Barney összezuhan a hírek hallatán, mi lesz így a közös küzdelmünkkel, jövőnkkel. Shannon nem kertel sokat: Ez a zöld cucc csak egy fázis volt az életemben, ideje továbblépni, az idealista gondolatok helyett a pragmatizmus mezejére vonulni. Hát, ezt Jávor Benedek se mondhatta volna szebben, azt hiszem. Ráadásul Greg (az új faszi) idősebb és van pénze. Barney belekapaszkodik egy szalmaszálba: De hát én szeretlek! Gregnek viszont van egy jachtja, úgyhogy javaslom a Békehadtestet – így Shannon. Na, ez a szalmaszál nem volt egy strapabíró darab.
Barney végül nem utazott el, helyette rögzítette az ominózus felvételt a kamerára, amivel vissza akarta hódítani Shannont. Hát egy szökőárral jobban járt volna. Később Shannon új, businesswomen cuccokban visszatér a kávézóba, Barney-ban éledezik a remény, de a csaj csak a fizujáért jött, eközben az öltönyös faszival közösen kiröhögik hippi-Barney-t a videó miatt. Ez utóbbiért speciel nehéz elítélni. Ezután Barney elkeseredetten kószál a városban, addig, amíg kezébe nem nyomják a Mr. Sale öltönybolt helyi kirendeltségének szórólapját. Vegyél öltönyt gyakorlatilag ingyen. Suit up!, innen hát a legendássá vált szlogen, s ennek nyomán alakult át hippi-Barney a mostani öltönyös Barney-vá. Itt csillagos piros pont az alkotóknak az Anakin Skywalker – Darth Vader átalakulás analógiáért, remek volt.
A történetnek azonban még mindig nincs vége, Barney kéreti magát, úgyhogy jön Ted gázos élménye, azaz: A nagy visszatérés. Ismerjük a Robinnal való megismerkedés estéjének részleteit, kivéve a végét. Ott folytatjuk, ahogy a bárban piázik a társaság. Ted egy idő után pocsolyarészegre itta magát Barney és Ranjit társaságában, és az ilyen állapot persze kedvez a világmegváltó gondolatok születésének. Ezúttal annak, hogy az éjszaka közepén Ted nekivágjon, hogy megcsókolja Robint. Egészen a bejárati ajtóig jut a társaság, ahol azonban Ted répásat ásít, majd miután lerókázta Robin névre szóló lábtörlőjét, elszaladnak. Egy fokkal még mindig jobb kimenet, mintha elaludt volna benne, és Robin kelti fel. Elég kellemetlen, hogy Victoria ezt a sztorit így tudja meg, de legalább megismerjük Barney sztorijának a végét.
Ugorjunk előre a mába, Barney a videókazettás jelenet után felkereste Shannont. Ami történt, megváltoztatta őt, így elhatározta, hogy most megmutatja magát Shannonnak, öltönyöstül, nyakkendőstül, givemeafive-ostul. Kiderült, hogy Shannonnak gyereke lett, aki akár az övé is lehetne - meséli Barney könnyes szemekkel. Helyette mi jutott neki: pénz, öltönyök, egyéjszakás kalandok. Hát igen, biztos erre a helyzetre született az élet nem habostorta kifejezés. Lily vigasztalni próbálja Barney-t, de aki azt hitte, hogy ő most elkeseredett, az egy másik dimenzióban keringhetett eddig. Helló, az öröm és megkönnyebbülés könnyei csillognak a szememben, hisz az életem a legkirályabb, nem is lehetne jobb. Ja, és a cseresznye a sütemény habján, hogy a beszélgetés után még Shannont is megdöntötte öltöny-Barney. Sőt, fel is vette telefonnal, csak a biztonság kedvéért. Hát ezzel a sztorival Barney nyerte a társasjáték-estet, az olyan biztos, mint hogy akció van a Mr. Sale-ben.
Facebook kommentek