Miután Sebhelyesarcú Juniort elkapták a monstre razzián, Renee a terapeuta után a második leghatékonyabb módszerhez folyamodik, hogy ex-férje bekasztnizását feldolgozza: inni megy. Másnapra kiderült, hogy a vád illegális szerencsejáték, de óvadék ellenében kiengedték, és ha szerencséje van, Junior „csak” újabb 1,5 évet tölthet a sitten, ettől Renee megkönnyebbül - nem hiába mondják, hogy minden relatív. A bárban a havernőjének az aznapi újságot olvassa fel, végre rendes képeket raktak be, az apjáról mindig a legszarabb fotót használták, mondja, aztán a pultos kérdésére, hogy a fater is benne van-e, azt válaszolja, hogyne, a börtönben, abban benne.

Renee gyomra már előre görcsben van a beszélőtől, úgy néz ki, náluk soha nem lesz egy normális vasárnapi ebéd, mert valaki mindig a hűvösön van. A barátaira van most szüksége, ki is eszel egy nagyszerű házibulit, amire hívnak majd jósnőt is, hogy segítsen tisztábban látni, mit is kéne lépni – az ilyesmit úgyis mindenki imádja Staten Islanden.

Teleportálunk a kertvárosba, ahol a két öribari, Drita és Carla korzózik. A téma Renee, akivel a majdnem-verekedés óta Drita még mindig nem találkozott – ő akart volna, de Renee azt mondta, ne menjen, és ha valamit neki megmondanak, aszerint is viselkedik, jó kutya. Itt az ideje lerendezni ezt a nevetséges vitát, javasolja a pacifista Carla, úgyhogy Drita ír is gyorsan egy sms-t: bocsi, vacsi? Milyen elegáns. Renee-nél csippan a teló, mire előadja, hogy neki nem ám csak a tiszteletlenség esett rosszul a buliban, hanem, hogy nem ment el meglátogatni Drita, miközben a magzata atyját lelakatolták és hej, de rosszul volt. De hát te mondtad neki, te süket némber, hogy már ne menjen! Na mindegy, azért visszaír, benne van.

Eközben Dritához nem más érkezik vizitre, mint Karen. Nem fogjátok kitalálni, kiről van szó MEGINT. Renee, bingó! Biztos sokat csuklik. Karen elmeséli, hogy is volt a nagy újraegyesülése Renee-vel a razzia napján: mennyire átérzi a helyzetét, vágja a maffia életmóddal járó problémákat, söttörö-röttörö. Drita szerint fejétől bűzlik a hal, fura neki, hirtelen mekkora cimbi lett a két nő, pedig emlékszünk, az első részben ki akarták csinálni egymást. Karen meg Staten Island legsunyibb rókagecije, azt ecseteli a riportban, hogyha választani kéne Drita és Renee közt, az utóbbi mellé állna, mert ő sose árulta el őt, nem úgy, mint Drita Lee-vel, na meg ugye mégiscsak Család (szerintem nézte ezt a sorit a Muzsikus is az Éden Hotelből). Aztán bedobja még a jósbulit, de Drita szerint tuti kibékül majd Renee-vel és akkor úgyis meg lesz hívva.

Karen elvesztette a kulcsát vagy nem tudom, de valamiért mindenkit végigturnézik, épp Renee-nel csönget. Hamar kibújik a szög a zsákból, csak unatkozik szegény feje, úgyhogy felrázza inkább kicsit a dolgokat! Renee pezsgőbontogatás közben magyarázza, hogy este elvileg Dritával vacsorázik, mire Karen Szarkavarínó bedobja: azért voltál rá dühös, mert Drita lehülyepicsázott? Ezt nevezem instant hatásnak, Renee szemöldöke világkörüli útra indul, aztán gyorsan hagy is egy üzenetet Dritának, hogy ne várja, mert nem tudja túltenni magát a fenyegetéseken, amiket Drita begőzölt fejjel nekivágott, és nem akar olyannal beszélni, aki nem tiszteli. Karen csak ül, mint az elégedettség Buddha-szobra, és még végighallgat egy rövid őrjöngést arról, hogy Renee-vel ne akarjon senki keménykedni, mert a maffiaháborúban ő fog nyerni. Vagy én, teszi hozzá Karen röhögve.

Carla az ikrekkel vív, vagyis főleg ifj. Joseph-fel, aki nem fogad szót: dobálja, üti, lekurvázza, a húgát meg tépi, ahol éri. Nahát, pont az apjuk telefonál, aki nem túl sok sikerrel próbálja befenyíteni a srácot, hogy szét lesz rúgva a valaga, ha hazaér, de Jojo csak szájal, uncsi sztori, gondolom az évek alatt hozzászokott, hogy úgyse jön el soha ez a pillanat. Carla már nagyon várja, hogy Joe-t kiengedjék, mert 6 éve egyedül neveli a kölköket és nem bír velük. Folyton retteg, mondja később az anyjának, hogy valaki elköpi a gyerekeknek, hogy börtönben van az apjuk, de ő inkább azt szeretné, ha Joe majd maga mondaná el nekik.

Drita ez alatt készülődik a vacsorára, mikor már puccba vágta magát, akkor veszi csak észre Renee hangüzenetét. Úgy érzi magát, mint akivel jojóznak, de ha már felöltözött, akkor is drinkelni fog valakivel, Carla természetesen ráér. Inni nem isznak, csak a bár előtt elemzik Renee kiszámíthatatlan viselkedését, és nagy szemeket meregetnek. Drita szerint a drámakirálynő már ismerhetné annyira, hogy tudja, amiket lila fejjel mond, arra nem is emlékszik, és ha már itt tartunk, akkor válogassa meg vele a szavait, mert ha beszól meg a képébe mászik, jóhogy kijön belőle a vadállat. Carla kicsit csalódott, mert nem jött össze a tűzszünet.

Eltelt egy hét, Renee ismét felkeresi Kelly-t, a szorulásos pszichológust. Most a legnagyobb baja, hogy a nagy letartóztatáskor megígérte magának, hogy kiszáll ebből az életből, de amióta Juniort kiengedték, megint állandóan náluk lóg, és így félő, nem fog menni a Normális Polgári Élet. Nem tud a pasinak ellentmondani, és mint Kelly rámutat, nem is igazán akar, méghozzá azért, mert az rögzült benne, hogy a férjnek még akkor is a gondját kell viselni, ha már csak ex. Renee szeretne végre magával is törődni, de elég veszett fejsze nyelének tűnik a dolog. Carla és Drita kellemesebb helyen múlatja az időt, manikűröztetnek. A téma most Renee látnokbulija, amire Carla megy, Drita meg már nem is érti, Renee-nek tulajdonképpen mi a halál baja van. Carla röhög, figyeld meg, én leszek a következő, akivel összebalhézik! Én csak annyit mondok, nem jó az ördögöt a falra festeni.

Na időközben lement a nap, megérkeztek a boszorkányok a partira, Renee érzi, hogy most jobb dolgoknak kell történnie, mint eddig. Jó pár tequila-kör után mindenkit nagy hanggal felszólít, olvastassák meg a jövőjüket, nagyon hasznos dolog, ő maga is jár félévente. Karennél befejezetlen ügyeket és harcokat lát az aszott néni, AJ-nek magányos évet vizionál. Végre Renee-n a sor, neki az összes vendég füle hallatára kell jövendőt mondani. A jósnő, aki Lorán Lenke elveszett ikertestvére, nagyjából ugyanazt mondja el, amit a terapeuta is: változtatásra van szükség, különben egy Skorpió ember megmérgezi (ki más, mint Junior). A barátai közül meg rá fog jönni, melyik a trú arc, de egy Vízöntővel (jé, Drita) muszáj szemtől szemben beszélnie. Akkor ez eldöntetett.

És így is történik, másnap sort kerítenek a nagy kibeszélésre, ahogy az igazi maffiafőnökök is szokták. Ezt nem én találtam ki, hanem Renee mondja, aki a nyomaték kedvéért földig érő nercben érkezik. Egész kulturáltan megy minden, megfejtik, hogy a legfőbb probléma, hogy se Dritának, se Renee-nek nem számítanak a következmények, csak az egyik verekszik, a másik meg túl sokat pofázik. Drita az elvei ellenére másodszor is bocsánatot kér, szeri van, meg is pecsételik a dolgot egy boldog zabálással. A konklúzió: a stresszes életük az oka, hogy a maffiózófeleségek egymáson vezetik le a felgyülemlett idegbajukat.

Másnap Renee Karennel ül össze iszogatni, röhögcsélnek, amikor egyszer csak ott terem az asztaluknál egy igazi gyökér, leginkább a sporthorgászokat képzelem ilyen szerkóban. Azzal gondolja összehozni az esti kefét, hogy eldicsekszik, fotók vannak a telefonjában a farkáról. Karen elhárítja az ajánlatot, és közli, nem feküdne le vele, mire a csávó: hát én se veled. Nyilván így kell kifarolni, ha nem jön be a trükk! Renee felszólítja, hogy kérjen elnézést a hölgytől, a gyökérpálca viszont lekussoltatja Renee-t. Na több se kell, Renee bedobja a nem tudod, kivel szórakozol, pedig jobb lenne kártyát. A pasi vagy túl részeg vagy tényleg leszarja, meg még valamit a súlyára is beszól, ami csak még jobban felbassza Renee agyát és már tárcsázza is Juniort, hát mi már ez, hogy egy Grazianóval így beszélnek.

Karent több éleslátással áldotta meg az ég, mert kezdi gyanítani, hogy elég rossz döntés volt Juniort riasztani, a riportban még hozzáteszi, hogy ő bezzeg soha nem máshoz fut, ha baja van. Próbálja menteni a helyzetet, húzzunk innen, mondja, egy köcsög ír nem éri meg, hogy Juniort verekedés miatt visszavigyék a dutyiba. Ding-dong, Renee-nek tényleg most szólal csak meg a vészharang a buksijában, hát ebből mekkora baj lehet!

Junior már érkezik is egy böhöm fehér sportautóban, fenyegető testtartással közelít az ajtó felé. Renee próbálja visszatartani, de esélytelen. A sporthorgász már bemelegít a bunyóhoz, Renee pánikroham-közeli állapotban sipít, aztán valami csoda folytán mégsem kerül sor ütésváltásra, a csávó bocsánatot kér. Renee meg, mintha skizofrén lenne, megint azt magyarázza, milyen jó érzés fontos embernek lenni, akivel nem szórakoznak. Karen azt mondja, ezt a maffiahercegnős hülyeséget maximum tömjénfüsttel és kereszttel lehetne kiűzni Renee-ből. Talán jövő héten még okkultabb irányba fordulnak a dolgok?!