A hetibeteg ezúttal egy skizofrén anyuka, akit a tizenéves fia nevel, és egyik pillanatról a másikra mélyvénás trombózist kap. Csodával határos módon már ennyi is elég ahhoz, hogy House-t érdekelje az eset, vagy csak annyira unatkozott a kórházi váróban, hogy kellett neki egy új játék, mert már az összes újságot elolvasta. Skizóanyu aggódó fiacskája zaklatja éppen az intenzíves orvost és vadul jegyzetel közben, mert ő ilyen kis pedáns gyerek, House meg kagylózik, és egy alkalmas pillanatban lecsap. Kell neki az eset, hogy miért, az a csapat és Wilson számára még nem egészen tiszta, de most legalább kiderül egy újabb érdekesség House-ról: kedveli az őrületeket, ami talán nem is olyan meglepő, és számára itt most az a legizgalmasabb, hogy a skizofréniát bele kell-e venni a diagnózisba., vagy sem. És mivel a mélyvénás trombózis menetrendszerűen az ember ötvenes éveiben szokott jelentkezni, a beteg meg csak 38, House majd elbeszélget vele, hátha hall tőle valami érdekeset.

A csapat azóta sem heverte ki azt a megrázkódtatást, amit az a tény okozott, hogy House önként bement beszélgetni egy beteghez, és senki sem csavarta hátra a karját, vagy fenyegette a vikodinja elkobzásával. House és skizóanyu egész kellemesen elbeszélgetnek, érdemi információt ugyan nem sikerül kiszedni belőle, de most legalább megvan az aktuális pletykatéma a nővérszobában egy hétre.

A csapat és Jimmy (mert mi más dolga lenne neki) úgy várják House-t, mint a messiást, amikor kijön a betegtől, mert ilyet még az életben nem láttak, és nem is mostanában fog a dolog megismétlődni. House döntése, hogy le kell venni a nőt a dilibogyókról, és mehet a tesztelés. Tehát ki van adva az oszolj parancs, Cameron viszont gyanúsan House körül őgyeleg továbbra is. Csak az alkalmas pillanatot várta, hogy boldog születésnapot kívánjon neki, rá van írva House arcára, mennyire imádja az ilyesmit hallani. Igazából az sem kizárt, hogy teljesen kiment a fejéből, hogy születésnapja van, Cameron viszont eltökélte, hogy ha a fene feszét eszik is, ő akkor is felköszönti, az ilyesmit pedig nála mindig nagyon komolyan kell venni.

Hetibetegtől vért kell venni, de ahhoz előbb be kéne törnie valakinek, mert üt, vág, csíp, harap rúgkapál, sőt le is köpi Foremant, hogy vegye már a lapot. Foreman veszi, és bele is nyom egy adag nyugtatót, mert ez nem kívánságműsor, mehet is a vérvétel. Közben House a klinikán van, egy cseles anyuka azért citálta be a kislányát a kórházba, hogy egy megnyerő dokibácsi nagyon hatásosan és meggyőzően mondja meg neki, hogy a cukor rossz, és minden jövőbeli bálkirálynő ősi ellensége. Valóban gömbölyödik egy kicsit a kislány, House persze le is veszi azonnal, hogy mi a szitu, és egy rövid lejárató-megalázó beszéd után még odaböki maximalista szuperanyucinak, hogy vegyen a gyereknek születésnapjára egy krémestortát, és jónapot. Remek javaslat, nem hiába járt House orvosira.

Hetibeteg fiacskája dühösen jön, és House-ra támad, mert hogy merte benyugtatózni az anyját. Az ilyen akadékos hozzátartozókkal mindig csak a baj van, látja ezt House is, így jobbnak látja már az elején tisztázni a felállást a lehető legegyszerűebben: „van egy botom és nem félek használni.” A hetibeteg meg vért hány, tehát ideje lesz kikérdezni Foremant, hogy is volt azzal a nyugtatóval? Foreman érthető okokból nem díjazza, ha az arcába köpködnek (bár House szerint ez lehetett a beteg szimpátiájának egyéni kifejezése is), és igen, lenyugtatta, de attól a vérvétel még sikeres volt, hol itt a probléma? Hát ott, hogy közben meglett a laboreredmény, és valami nem stimmel. Megnyúlt PT idő szerepel a lapon, erre a csapatnak 3 féle okos magyarázata is van (kezdenek már belejönni), de Chase szerint egyszerű az ügy, mint egy pofon: a beteg alkoholista, és mondja ezt olyan undorral az arcán, ami minimum gyanús. A másik kettő kicsit szkeptikus, ők más ötletekkel jönnek, úgyhogy House elküldi őket házkutatni, agyaljanak csak még egy kicsit.

Chase és Foreman megy betörni, Chase úgy szerencsétlenkedik a platina hitelkártyájával, mintha tudná, mit csinál, Foreman meg lazán előrántja a kulcsot, amit korábban nyúlt le a hetibetegtől. 1:0 az ex-kocsitolvajnak, de nem baj, majd eljön az ausztrál úrifiú ideje is, egyszer biztos lesz valami yachtokkal vagy Evian vízzel kapcsolatos probléma is. Skizóanyu és fiacskája lakása szuper-rendezett, Chase rögtön megállapítja, hogy a srác próbálja irányítani az irányíthatatlant, és valami rendszert vinni az életükbe, és egyre gyanúsabb, hogy ez a szituáció neki valahonnan rohadtul ismerős. Ezek után a hűtőben megtalálják azt, mai új lendületet ad majd a diagnózisban: a mélyhűtő tele van tömve mirelithamburgerrel (és semmi mással), bingó.

House magabiztosan kijelenti, hogy K vitamin-hiány lesz itt a probléma –ahogy ő azt már a házkutatás előtt gyanította is- ezekben a hambiknak ugyanis a világ összes tápanyaga és vitaminja megtalálható (plusz az ételszínezékek, tartósítószerek, E-66547223 és társai, de ki törődik ilyen apróságokkal?), éppen csak K vitamin nem. Skizóanyu kap egy löket K vitamint, és mehet is haza, de szép is lenne ez, ha a 42. percben hangzana el, nem a huszadikban. Srác összeömlik, magát okolja, ő tömte az anyját a hamburgerrel, mert semmi mást nem volt hajlandó megenni, mire House meglepő együttérzést tanúsít. A szarkazmusnak a nyomát sem lehet felfedezni a hangjában, amikor azt mondja a srácnak, hogy nem az ő hibája, mert ő csak jót akart az anyjának. Na, ezt kellett volna hallania a csapatnak, a mai napig nem tértek volna magukhoz.

House kiszúrja azt is, hogy a fiúka válla nagyon fáj, és ráveszi, hogy röntgeneztesse meg, mert ő így majd tud cselezni egy kicsit. Szépen, hosszan elmélkedik róla, mekkora királyság egy ilyen röntgenkép, mert pontosan meg lehet állapítani róla az illető korát, srác meg közben már izzad a háttérben. 18-nak hazudta magát ugyanis az ártatlan, de House tudja a röntgenképből, hogy csak 15, ciki van. Legjobb védekezés a támadás-alapon srác rögtön perrel fenyegetőzik, arra az esetre, ha House bemártaná a gyámügynél, mire a mester vigyorogva hátradől, és lazán odaveti, hogy nyugi van kisfiú, ez nem is a te röntgened, muhaha. Fiú erre inkább nem mond semmit, de House hálás lehet, hogy nem volt éppen semmi könnyen hajítható kemény tárgy a keze ügyében.

Chase-nek nagyon nem tetszik a K vitamin-hiány, mint diagnózis. Egyrészt gagyi, House tud ennél sokkal jobbat is, másrészt nehogy már ne az alkohol legyen. Foremant érdekelné, hogy wombat miért fúj annyira a piásokra, de Chase hárít, inkább csinál egy ultrahangot biztos, ami biztos. Ez egészen jó ötletnek bizonyul, ugyanis az ultrahang egy bazinagy tumort mutat, amit eddig roppant ciki módon nem vettek észre. Na most lesz szükség Jimmyre, végre elsőször a sorozat folyamán van neki valami feladata, elemében is lesz nagyon.

A baj az, hogy a tumor akkora irdatlan méretű, hogy bőven a műthetőségi határ fölött van, de Dr. Gregory House-nak az ilyesmi mégis mikor okozott problémát? Ha túl nagy, akkor majd lekicsinyítik, és kész, túl van tárgyalva. És ez nem is akkora baromság, mint amekkorának hangzik, mert némi etanoltól a rákos sejtek időlegesen zsugorodnak, remélhetőleg pont addig, amíg a sebészt át tudják vágni, lehet drukkolni.

Másnap House tökéletes elégedettségben önmagával és a világgal jelentkezik munkára, és jön Cuddy még hozzá is képest is elképesztő dekoltázzsal, talán valami különleges alkalom van? Lejátsszák a szokásos meccsüket, magas labdák mindkét oldalon, „férfias bot” és hasonló kifejezések röpködnek, diszkrét flört, majd Cuddy támad. Blöfföl kicsit, mert tudja, hogy House valamit sumákol, és úgy fűzi a szavakat, hogy House törjön meg, aki annyira látványosan hárít, hogy ebből Cuddy rájön, hogy valamit tényleg partizánkodott House, amiről nem szólt, pedig ő csak fel akarta köszönteni a születésnapján. De ezt most már elfelejtheti, születésnapi kártya a szemétben landol (pedig annyira megnéztem volna, ahogy átadja), és a rend kedvéért lekéri House összes betegének (mind az egynek) az anyagát. Épp itt volt az ideje, hogy Főnöknéni szétüssön a szarkavarók között, eddig felháborító módon el volt dugva ebben az epizódban. A másodperc töredéke alatt kideríti, mi a szitu, és House hiába menekül be a férfi WC-be, Cuddy még oda is utána megy, mert ő ilyen tökös csaj, egy-két fasztól és piszoártól még nem fog megijedni.

A tv-történelem leggyönyörűbben fényképezett WC-ben játszódó jelenete következik, egy tükörrel és két szép emberrel a főszerepben. Cuddy ugyanis marad, és még ott is faggatja House-t, ilyenkor érzi meg az ember, miért is lett ő főorvos. Tudja, hogy House összezsugorította a betege daganatát, és ezért bűnhődni fog, de a műtétet nem állítja le. Sőt, ami azt illeti, a műtét máris sikeresen lezajlott, a daganatot kikapták, és maga Cuddy utasította a sebészt, hogy akármi is lesz, fejezze be a műtétet. Sokáig fogja ezt neki House törleszteni, de az is biztos, hogy Dr. Lisa Cuddy az egyik legtökösebb főorvos a világon.

Skizóanyu kisfiával Chase közli a tudnivalókat sugárkezeléssel és hasonlókkal kapcsolatban, aki még mindig úgy jegyzetel, mintha egy hármas szigorlat előtti utolsó előadáson lenne. Chase próbál egy kicsit puhatolózni, srác szintén, neki is nagyon úgy tűnik, hogy Chase-nek van némi tapasztalata hasonló helyzetekkel, mint az övé, hmm. Erről egyelőre nem kapunk több infót, mert a srácért jön a gyámügy, ez ám a váratlan fordulat. Lehet találgatni, ki szólt, hogy van itt 15 éves fiú beszámíthatatlan rákos beteg anyukával, be kéne gyűjteni. Srác persze House-t gyanúsítja, és a torkának is ugrik, akinek ez a fordulat nagyon érdekes, épp itt az idege egy újabb beszélgetésnek skizóanyuval.

House felolvas neki egy Yeats kötetből, de olyan hangon, hogy a rajongólányok a világ minden táján pocsolyává olvadtak ettől a jelenttől, de van ám orvosi haszna is a dolognak: House TUDJA, hogy skizóanyu hívta a gyámügyet, hogy így a fiának egyszerűbb legyen, ami roppant érdekes, mert ilyesmit egy skizofrén nem csinál. A racionális döntéshozás kizárja a skizofréniát, úgyhogy azt ki kell vonni az egyenletből, és így máris teljesen máshogy fest a dolog.

Ezen lehet agyalni egy darabig, de House addig is hazamegy zongorázni (újabb orvtámadás a rajongólányok ellen), sőt eljátssza magának a Happy Birthday első sorát is, de aztán vág egy sajátos fintort, az ünneplés nagyon nem az ő műfaja. Az éjszakai agyalás és telefonbetyárkodás viszont annál inkább, egy hirtelen ötlettől vezérelve felhívja skizóanyu összes korábbi kezelőorvosát, van belőlük rengeteg, ami már önmagában is érdekes. Sőt, teljesen különböző szakterületek orvosai, érdemes lesz ezen is gondolkodni egy kicsit, de nem egyedül, csoportosan az ilyesmi sokkal vidámabb. Be is hívja a csapatát az éjszaka közepén, hadd örüljenek.

Egyértelmű, hogy nem fogják felterjeszteni House-t az „év főnöke” díjra ezért a húzásáért, ez rá van írva az arcukra, sőt nagyon előnytelenül néznek ki az éjszaka közepén, legszebb álmukból kirángatva. Az agyak fogaskerekei is sokkal lassabban forognak a kelleténél, pedig House most már a finisben van, ő már tudja, hogy a skizofrénia téves diagnózis volt, és azzal kéne kezdeni valamit, hogy a beteg miért keresett fel egy rakás különböző szakorvost. Hát azért, mert egyiknek sem volt halványlilája sem, mi baja van, és az egyik jobb híján ráhúzta a skizofréniát, és az erre kiírt dilibogyókkal csak rontott a helyzeten. Cameron már nagyon szeretne hazamenni, ezért bedob egy totál lehetetlennek tűnő ötletet, amiben az a csodálatos, hogy egyenesen beletalál a százas körbe. A diagnózis a sorozat kontextusában nagyon vicces, a betegnek ugyanis WILSON kórja van, (ez olyan betegség, amikor a szervezet túl sok rezet termel), és ezek még képesek voltak Jimmyt a közelébe engedni. Szerencsétlenek.

Az viszont szerencse, hogy a James Wilson kórt nagyon könnyű bizonyítani, a szemben a szivárványhártya körül jellegzetes rézszínű körök képződnek, ami a betegnek is megvan, bingó! Ezúttal tényleg bingó, mehet is a kezelés. Kis időugrás után látjuk a gyógyult skizóanyut, és a fiát, akit most már nyugodtan hazavihet, micsoda happy end. Anyuci még viccesen meg is jegyzi, micsoda mázli, hogy rákja volt, mert így derült ki, hogy valójában nem is őrült. Srác viszont kicsit sincs vicces kedvében, ő még mindig megrugdosná House-t, amiért beutaltatta a nevelőintézetbe, ahol ki tudja, milyen kétes dolgokat műveltek vele, és House tartja magát ehhez a verzióhoz, nem köpi be anyucit. Hoppá, ilyet is tud, öreg korára szentimentálissá válik? Ha már a kornál tartunk, Jimmy még megkérdezi tőle, nem mostanában van-e a születésnapja egész véletlenül, amire országos cimborája vág egy díjnyertes pofát, és ezzel a remek képpel zárul az epizód.