Nagyon úgy tűnik, megindult a sorozat – már több helyen is megénekelt – mélyrepülése, mert ez a rész biztosan nem kerül majd fel a rajongók toplistájára. Az epizód fő témája az a pusztító erejű hurrikán, ami nemrég söpört át Floridán. Nem nehéz hát kitalálni, hogy ezen a héten ez lesz Mackenzie Allen legfőbb problémája, s hogy nyilván Bauer-papa is e téren próbál majd genyózni, de mint tudjuk, ebben a sorozatban csak egy valaki nyerhet. Kár, mert az egész izgalmasabb lehetne, ha néha valami váratlan is történne, de elég a siránkozásból, nézzük hogyvolt.

A nyitó helyszín az Air Force 1, az elnöknő, Bauer-papa és szorgos munkatársaik ugyanis épp Floridába tartanak, hogy felmérjék a károkat. Megtudjuk, hogy a házelnök is idevalósi, és a régi családi ház is odaveszett a nagy pusztításban, de még mielőtt megsajnálnánk, földet is érnek. Már ekkor adódik némi gebasz, ugyanis az elnöknő szövegírója szerint Bauer-papa kénytelen lesz a hátsó ajtón távozni, hiszen elől csakis az elnöknő léphet ki a repülőből. Na ebből lesz akkora sértődés, ami majd egy egész epizódon át motiválja majd az öreget, hogy ahol csak tud, alá tegyen az elnöknőnek. Odalent viszont egyelőre békésen sétálgatnak a menekültek között, beszélgetnek velük, vizet és kaját osztanak, nyugtatgatják őket, hogy minden megoldódik. Jim épp a házelnök szöszijével diskurál, amikor a helyi katasztrófavédelmi főguru félre hívja, hogy közölje vele, egy tankerhajó épp most süllyed a tengerbe 200 millió liternyi olajszállítmánnyal a fedélzetén. Ennyi fekete arany pedig már az egész keleti partot befeketítheti, úgyhogy gyorsan tenni kell valamit.

Közben persze otthon sem állt meg az élet, az elnöknő nagyfia továbbra is azt hiszi, hogy van keresnivalója a szövegíró csajnál, úgyhogy mielőtt az elnöki gyermekek elindulnának az iskolába, még gyorsan megkéri őt, hogy segítsen neki valami osztályelnöki beszéd megírásában. Aztán a suliban megint megtalálja őt az utána epekedő rajongó kislány, hogy ma nem lesznek otthon a szülei, tanulhatnának együtt biológiát, de a gyerek gyorsan lerázza, s ebben segítségére van apuci telefonhívása is. A családfő ugyanis újra a baseball stadionban van, próbálja megmagyarázni a szövetség fejeseinek, hogy a felesége nem igazán támogatja őt az új lehetőség kapcsán, de azok továbbra is ragaszkodnak hozzá, nyilván mert jól fekszik az elnöknél. Be is akarják mutatni valakinek, ő meg úgy dönt, akkor jöjjön a fia is, hadd legyen büszke végre a gyerek az apjára.

Az elnöki gépen természetesen a tanker a fő téma, az elnöknő a parti őrség vezetőjével tárgyal telefonon. Megtudja, hogy több lehetőség közül is választhat, de ő érthető módon a hajó behozását választja az elsüllyesztés helyett. Utóbbi esetén ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy az olaj megdermed a mélyben, s ha bekerülne a Golf-áramlatba, akkor az ugye nem lenne túl jó. Kár, hogy Florida kormányzó asszonya nem igazán osztja az elnöknő álláspontját, ő inkább a nyílt tengeren süllyesztené el a hajót, ráadásul az állam környezetvédelmi törvényei alapján vétójoga van a bevontatás ügyében. Jim szerint magasabb érdekek ezt felülírják, de kissé érthetetlen módon a kormányzó továbbra is akadékoskodik. Mackenzie sem igazán érti a dolgot, idáig azt hitte, ez a nő a barátja, de mi már tudjuk, amit ő nem: a kormányzó irodájában ott ül Bauer-papa is, mint alkalmi tanácsadó.

Apuci – akiről kiderül, hogy háromszoros legjobb dobó, ami biztos valami tutiság – meg a fiacskája újra a stadionban, épp most mutatják be őket a ’83-as világkupa legjobbjának. Öröm és boldogság, főleg, mikor a bajnok közli a sráccal, hogy ugyan vegye már rá a fatert, hogy vállalja el. Persze a srác eddig nem tudott semmiről se, de most aztán dagadhat a melle, asszem ezek után már nem fogja lepapucsozni az öregét. Ja, mindketten ütnek is néhányat, ha már ott vannak. Bauer-papa eközben tovább kavarja, úgy látszik nagyon fájhatott neki az a hátsó kijáratos dolog. Még az először gyanakvó állatvédőket is meggyőzi, hogy beszéljenek nyilvánosan az elnöknő tervei ellen, különben az a sok szegény állat a part mentén nagyon megsínyli majd az ügyet. Az állatvédők persze átlátnak az öregen, aki eddig magasról tett rájuk, de a szöszi kabinetfőnök kifejti, hogy az óriási sajtóvisszhang milyen jó lehet nekik, így végül belemennek a közös sajtótájékoztatóba.

Apu otthon összefut a saját kabinetfőnökével, aki már tiszta idegroncs. Nem bírja elviselni, hogy a First Laddy sosincs a helyén, nem teszi a dolgát, elmulasztja a kötelességeit, na meg a telefonjait is. Köztük a feleségéét is, aki így kénytelen a csajjal üzenni, hogy közös családi vacsira vágyik már nagyon. A szóvivő csaj jóvoltából közben már anyu is megtudta, merre járt apu, az ő határozott kérése ellenére, úgyhogy van is egy kis szóváltás a házasok körében, de apu ezúttal meglehetősen határozott és tökös. Zajlik az élet Beccánál is, mert sikerült rávennie a testőr csajszit, hogy ugorjanak be a nyilvános büfébe, ahol a hapsija kajál éppen. Mert ma csak így tudnak randizni. Aztán kér még néhány felügyelet nélküli percet a srác kocsijában, s ebbe a testőr nagy nehezen bele is megy végül. Kár, mert a hátsó üléses aktus helyett Becca és a pasija kénytelenek közelharcot vívni a parkolóban az autogramkérők egész hadával. Erre van a pánikgomb ugyebár, jön is a testőrség, kimenti őket, úgy tűnik, minden okés. De csak pár óráig, mert amint kiderül a parkolói affér, apu nyomban áthelyezteti a testőrt. Az állatvédők és Bauer-papa közös sajtótájékoztatóját már otthon, a fiával közösen nézi az elnöknő. Ekkor megtudja, hogy a férje milyen boldog volt a stadionban, és már sejtjük, hogy végül majdcsak meglágyul az elnöki szív baseball pozíció ügyében. Addig azonban egyre többet szív az egész elnöki kabinet, ugyanis Florida kormányzója beszerzett egy távolságtartási végzést, ami egyelőre lehetetlenné teszi a tanker behajózását. Egész válságstáb agyal a lehetséges megoldáson, és az elnöknő már kiötölhetett valamit, mert a meeting végén megkéri az admirálist, hogy maradjon még, ugyanis „van még más is”.

Létrejött végre a családi vacsora is, de alighogy anyu kimondja az áldást, apu már kezdi is a feszkót. Kiderül, hogy repült a testőr, Becca megsértődik, felpattan és elviharzik, mindenki tiszta ideg. Apu később összefut a szóvivő lánnyal is, és nem lehet nem észrevenni, hogy mekkora az összhang közöttük. Úgy látszik, az alma nem esett messze a fájától, apa s fiú ízlése egyezni látszik. A nap végén azonban újra az elnöki ágyban vagyunk, a fickó még itt is osztja az asszonyt. Pikk-pakk megmondja az asszonynak a tutit a tanker kapcsán, de mielőtt bármi is történne, újra csörög a telefon, megint válságértekezlet van. Ezt követően az elnöknő Jim társaságában fogadja Florida kormányzóját és Bauer-papát, vitáznak egy kicsit arról, hogy kinek mi a dolga, de mivel Bauer-papáék hajthatatlanok, Mackenzie Allen kijátssza az ütőkártyát. Behívja az admirálist, és közlik a többiekkel, hogy a tanker átminősítése után behozzák azt egy floridai haditengerészeti bázisra. Az elnöknő vigyorog mint a tejbetök, hogy újra túljárt az ellen eszén, s jókedvében otthon még baseball meccset is néz a kiscsaláddal, ha már úgyis ez lesz apu új melója.