Pajkaszeg, Pajkaszeg, te csodás! Aki látta az első évadot, annak nem kell bemutatni a zöldellő dombokkal határolt kicsiny falut, amiről annyi drónfelvételt kapunk egy rész alatt, hogy szinte orrunkban érezzük a friss, trágyával fűszerezett vidék illatát. A második évad első részében gyors emlékeztetőt kapunk az első évadból, tételesen a török kamionosról, aki füvet szállított, a susogós melegítős Gyuriról, aki az Istennek nem akarja elvenni Erikát, Tecáról, akinek kocsmája által igen nagy hatalom van a kezében, a papról, akibe a legtöbb nő szerelmes – pedig nem egy Don Camillo, a három iszákos gügyéről, és persze a halastavát féltőn óvó polgármesterről. Nem lövök le nagy poént azzal, ha előre jelzem, hogy hozott anyagból dolgoztak, új szereplőről nem érkezett hír. De jó lesz ez így is! (Vagy?...)
Susogós Gyuri otthonában a padlón tér magához, nyáltengerben. Reggeli rutinnal a lábában indul az árnyékszék felé, amikor is meglátja, hogy imádott autójának se híre, se hamva. Éget rengető ordításban tör ki ,,a kocsim, a kocsim!” – és el is hangzik az első poén a szomszédságból: ,,biztos leszarta egy madár” – mondja az állatorvos. Még jó, hogy Stoki rendőr arra jár, és megállapítja a tényállást, miszerint az autót valószínűleg ellopták. Veled is kivagyunk a szarból Stokikám, de a rendőr örül, hogy végre komoly ügyön dolgozhat, úgyhogy helyszínelést tart, és fel-alá járkálva kávét fogyaszt, mint ahogy a filmekben látta. Úgy magába feledkezik, hogy tűzforrón kortyolgatja a fém bögréből a kávét, és öt percen keresztül szenved a megégett nyelvével (,,én vagyok a eööndőszég, ész feladatom a bűnüldözész!”) Istenem, mekkora poén! Nyilván Erika az elsőszámú gyanúsított, hiszen neki is van kulcsa a gépjárműhöz. Neki nincs ideje baromságokra, megy a hivatalba, de előtte finoman lebaszarintja Gyurit, amiért részegen mászott haza és a világát nem tudta.
Teca takarítja a kocsmát, ugyanis előző este tartották Szifon közmunkás születésnapját. Gyuri ott is ordít a kocsija után, mert ha nem vitte haza, nyilván ott hagyta a kocsma előtt. ,,Hát itt nem hagytad, apám az biztos, mert együtt mentél el Szifonékkal”. Míg a gépjármű tulajdonosa kihord lábon négy infarktust, Szifon és Baki ismeretlen helyen tér magához Gyuri autójában. Matyi, harmadik kerék a szabad ég alá került, és ki tudja hogyan, de nála vannak a kulcsok, és indokolatlanul rókázik is egyet. Nyilván mindhárom tősgyökér egymásra mutogat, hogy ki a hibás, Matyinál a kulcs, Szifonon a melegítő, tuti egyikük volt, vagy a harmadikuk. Próbálnak visszaemlékezni az előző estére. Megállapítják, hogy a kocsmából a szomszédos Pajkarétre mentek volna tovább inni, és Gyuri felajánlotta, hogy elviszi őket. Valószínűleg előbb metéli körül magát, mint hogy három bugyutának ülést biztosítson az autójában. Na mindegy, tovább emlékeznek: a tortára Szifon akart még szórni kakaót, Teca elmondta neki, hol találja a kakaót és a pult mögé vezényelte. Nyilván már csak a doboz alakját látta a nyomorult Szifon, ami stimmelt a kakaóhoz, úgyhogy ismeretlen eredetű ,,fűszerrel” bolondította meg a tortáját. Az is eszükbe jut, hogy miután Teca kidobta őket rongálás miatt, valóban megindultak volna Pajkarétre, de Gyuri olyan csatak részeg volt, hogy úgy hagyta ott az autót, hogy benne volt a kulcs, no meg a nagy nehezen levetett susogós felső is. Tovább gondolkodnak: elvitték a verdát, kifogyott a benzin, de szerencséjükre az egyik pajkaréti ház előtt állt egy autó, úgyhogy leszívták belőle a benzint tankolásképp. Persze addig balfaszkodtak, míg a lakos (a bajusszal rettenetes Csőre Gábor) észrevette őket, de még időben elhúztak, így a károsult csak idegesen szitkozódott Gyuri kocsiját látva.
Károly, a polgármester is ordít, mint a fába szorult féreg, ugyanis randira készül, szóval hajat festett, remélvén, hogy így nem csak ősz hajszálainak, hanem éveinek száma is csökken. Az eredmény azonban nem úgy néz ki, amit a doboz remélni engedett, ezért az ordítás. Az állandó csicska unokaöcs, Laci spurizhat a boltba fekete hajfestékért, de ez sem úgy sül el, ahogy kéne, úgyhogy pirosas színekben pompázik a város első embere. Így találja meg Pajkarét polgármestere és a sértett is, akinek szándékában áll komolyabb kárt tenni Gyuriban a benzinlopás miatt, mert hát ’98-as volt!
Na, most, hogy minden emlék a helyére került a három vedelőnél, ideje úgy tenni, mintha ez az egész meg sem történt volna. Visszavinnék a kocsit a faluba, de megint elfogy a benzin, úgyhogy a trakort veszik segítségül, a kocsit pedig szénával (szalmával?) takarják le, így szándékozzák feketén a faluba juttatni. Na de ott van Stoki, akinek akkora mákja van, hogy Matyi eltüsszenti magát a szalmával bevont kocsiban, és így az ügy megoldódik, ,,Ti voltatok!” – kiált győzedelmesen a rend éber őre. Gyuri újra egyesül a kocsijával, megkergeti Szifonékat és mindenki boldog. Teca persze rájön közben, hogy beszívtak a srácok a kakaópornak hitt fűtől, amit még az előző évadban a török próbált átcsempészni a falun keresztül, de ezt a titkot – és a füvet – megtartja magának.
A hajfestéses szál végkimenetele annyira semmilyen, hogy a végére hagytam. Laci tehát befesti Károly haját, amitől ekkora nagyjából szivárvány-színű lesz, ezért minden tanok tudójához, az állatorvoshoz fordul, hogy segítsen. A doktor fekete cipőpasztával hozza rendbe az elrontott hajkoronát, így elindulnak a dupla randira. Valószínűleg az állatorvos és Károly testvére, Udvaros Dorottya közt lesz valami, mert nagyon félve ismeri be neki az állatorvos, hogy randira készülnek. A beígért hajadonok nem érkeznek meg, csak két korukbeli hölgy. ,,Lehet, hogy ők is múlt századi képet tettek fel a netre?” – teszik fel a kérdést, majd férfiasan elhúznak, míg lehet. Nyilván most jön a slussz poén, hogy amint elgurulnak az autóval, kilibben két fiatal nő, de nem találnak senkit, így a két agytröszt hoppon marad.
Facebook kommentek