Nokérem, nyolc résznyi kényszerrehabilitációs szünet után visszatértem. Andalító zenére csoszogó zombik, és az azokat módszeresen leszedő Nick-Troy szuper duó, a Jeremiahtól mentes főnökségi szállón (?) arcot mosó Madison enyhén belassított jelenetei után megérkeznek az utolsó mohikánok. Troy kicsit szívja a fogát, amikor meglátja a messzi távolból a végtelennek tűnő karavánt, hogy hé bassza meg, nem ennyi rézbőrűről volt szó, úgyhogy a padlólemezt is kinyomja a homokfutóban, annyira tövig nyomja a gázt, mintha bármit is számítana. Madison és az indián törzsfőnök jelentőségteljes összenézése után akkor kezdetét is veszi a béke, illetve a check in a rögtönzött migránsbeengedő pultnál.
Troy és Nick Jeremiah sírja fölött elmélkednek, hogy jó ember volt, békét akart, mondja Nick, mire Troy már kontráz is, hogy egy iszákos barom volt. Ezt későbbb még jobban kifejtik a srácok, mert ezt az atyai hülyeséget feltétlenül tovább kell vinni, amit Madison elindított az évadfelező részben. Eközben az instant megkötött béke olyan sérülékeny, mint egy créme brulée karamellizált teteje. Az meg pluszban nehezíti a dolgot, hogy az összeresztett két törzsben nyilván lesz egy önjelölt pisztolyhős, aki a délutáni nyugis, közösségi ücsörgés közben pisztolyt ránt, és lelő valakit a másik csapatból. Az amúgy sem százas Troynál itt kattan be valami, merthogy amúgy nem ő volt a mesterlövész fenegyerek, de mivel a teadálután alatti incidens egyenes ágú következménye az, hogy minden fegyvert elvesznek, ezért pipa lesz.
Kopogtatnak, megjött a mohikán kommandó meg Madison és Nick. Figyi Troy, az van, hogy ki kellene pakolni a dugi fegyvertárat, mint Sylvester Stallone legjobb filmjében, az Oscarban Connienak. Közben az indiánok kicsit feltúrják a házat. A földszint tiszta, jöhet az emelet. NA AZT MÁR NEM! - és akkor Troy felpattan a székből, mint Antonio Banderas a Desperadóban, előrántja az írósztalba rejtett stukkert és kitessékeli a bandát. Nick megint játssza itt az önjelölt szuperhőst, beáll a pisztolycső elé, majd ő elintézi, mondja. A nagy elintézésnek az lesz a vége, hogy az indiánok elkezdik kívülrlő rommá lóni a házat, mire Troy a padlóba rejtett géppityuval lő ki pár sorozatot. Nick meg kigúvadt szemekkel néz maga elé, mint Rodney Dangerfield, hogy most ezt az agyatlan bioterminátort meg hogy a bánatba állítsa le. Megvan a megoldás, be kell vallani, hogy az apja nem is lett öngyi. Én öltem meg, különben ez az értelmetlen muníciópazarlás lett volna, mint amit most kiválóan prezentálsz, Troy koma. Így sikerül végre elkapni.
A rögtön ítélő bíróság szerint Nicknek kicsit a tűző napon felállított bódéban kellene szotyiznia. De hisz ő segített elkapni, Troyt, mondja Madison és nyilván sipákol, hogy jaj, ne, de a törzsfőni aszondja, hogy az most nem számít, példa statuálás van, kis kezit csókulom. Ellenben Troyt se skalpolják meg nyílt színen, csak száműzik a birtokról, ami annyira jó ötlet, mint zombit simogatni világégés idején. Oké, Madison és egy rézbőrű elviszik Troyt, aki meg a saját kezébe állítja az őt elkötöző ombre bicskját és azzal döfi halálra amazt. Már csak Madison lefegyverzése van hátra, ami szánalmasan könnyen és gyorsan meg, hogy aszondja: Miért hezitálsz csajszika? Most is remeg a kezed, már rég meg kellett volna húznod a ravaszt, azaz az elsütőbillentyűt, erre tökölsz, ahogy apámat se voltál képes megölni, azt is a fiad intézte el, és hopp a pisztoly máris a porban figyel, ezek meg bénán bírkóznak a sivatagban.Madison végül lefejeli a gyereket, határozottan rámarkol a fegyverre és azt mondja neki, hogy most már aztán tiplizzen, mert tényleg lelövi. Troy elsétál, függöny le, szevasztok.
Közjáték: Danile Salazar egy víztározó gátnál segít egy nőnek. A halhatatlan csóka abban reménykedik, hogy még élve viszontlátja lányát, de a nő egy kicsit felvilágosítja, hogy haver, a világ minden táján elterjedt a vírus. Szép dolog a hit, meg igen, a remény hal meg utoljára, de azért sok jóra nem számítson.Ennél meg egyel nagyobb bajuk is van, hogy a faluba, ahova renszeresen szállítják a túlélőknek a vizet, kicsit bepipultak a népek, hogy mi az, hogy itt be kell osztaniuk az amúgy sem sok vizet, amiből amúgy ugye elég sok akad a gát túlsó oldalán.. Ezt csak mutatóba kapjuk, hogy érezzük a törődést, hogy a vízpara igen komoly dolog.
Facebook kommentek