Az ibonok tűzbe bámulós tanulságlevonásával indítunk, amelynek lényege, hogy „mentálisan sikerült leszívni egymás agyát”, Nóriért meg nem kár. Az okleveles szörvájvörológus Gergely a csapatnak és a kamerának is a külön nekik kifejlesztett arcát mutatja, druszája szerint meg ideje lenne összeállni, mint hat kicsi legó, hogy tényleg kialakulhasson valami törzsféle. Szandrát az anyukája helyett a pókszázlábú Fülöp-szigeteki kiadása ébresztette, Adrinak meg (anti?)jósálma volt a következő fényes győzelemről. Szandra elvesztette Krisztiánt, Bianka meg Szandrát, aki gyors elemzése szerint helytelenül döntött az - egyelőre még csak verbálisan – bántalmazó Feri mellett. Krisztián szívesen lenne utóbbi helyett vezérhím, sajnálja, hogy nem stoppolta le magának a pozíciót. Nyíltan persze nem mondja ki, inkább Feri tiszteletlen természetéről nyekereg a lányoknak.
Klaudia és Anita egyetért abban, hogy Nóri távozásával nyugalom és világbéke szállt az ibon táborra, botoxra sem kell már gyűjteniük, annyira kisimult minden ráncuk. Beni megnyeri a „ki tud a legunottabban levelet felolvasni” vetélkedőt. A következő zsákmányszerzésen a csajok vívnak majd meg egymással, és bár a fiúknak még gőze sincs, mi lesz a feladat, már most kiosztanak pár „megkellnyernit”. És miért ne tehetnék, amikor most a törzs annyira egyben van MENTÁLISAN, mint hosszú pályafutásuk során még soha. Önbizalomból a buwayáknál sincs hiány, bár az okoz némi zavart, hogy náluk négy lány van, a megmérettetésre azonban csak három mehet. Némi hőbörgés után a harci kedvre bízzák a dolgot, és mivel Barbara diszkréten elfelejt jelentkezni, ő marad ki a buliból. Iliász aggódik, mert az ő lányaik FIZIKÁLISAN nem elég erősek, na meg persze így ő nem szerepelhet. Szandi és Feri közt tombol az összhang.
A párnákért és takarókért teljesítendő kihívás előtt van egy kis összefoglaló Bencével, aminek során főleg Szandi és Feri szimbiotikus kapcsolat taglalják. A játék lényege, hogy a versenyzők vállukra vesznek egy-egy tízkilós rudat, az egyes versenyzőkre jutó terhelést pedig az ellenfél határozza meg. Az ibonok Adrit pakolják meg először a legdurvábban, szegény akkor is hamar összeesne, ha Bence nem kommentálná idegesítően a gyengülését, így meg pláne. Azok kedvéért, akiknek ez nem esett volna le, a készséges műsorvezető párszor elismétli, hogy ez most a nők harca. Bianka is elesik, úgyhogy Szandinak egyedül kell bizonyítania a három sárga ellen. Anita is eldobja a maga hetven kilóját, aztán Klaudia is távozik. A végén Szandi száz, Lilla kilencven kilóval áll. Utóbbi munkáját némileg nehezíti a fiúk biztatásnak szánt duruzsolása, úgyhogy kussot hirdet és elkezdi szavalni Wass Albert Az Otthon-fa című versét (jól van, na, kigugliztam). Ez, meg a tízzel kevesebb kiló végül megnyeri a csatát az ibonoknak. Szandi sajnálkozik, Lilla meg… öööö… lenyom pár fekvőtámaszt. MENTÁLISAN ugyan kérdéses a helyzet, de el kell ismernem, hogy FIZIKÁLISAN igencsak ott van a nő.
A lelkesedés nélküli Bence elköszön, a sárgák viszik a takarókat, majd fényezik kicsit magukat és egymást. A pirosak csak Szandit fényezik, aki most aztán jól megmutatta. Barbara meg Ferire néz másképpen, hiszen kiderült, hogy van neki lelke. Egyre valószínűbb, hogy Szandi és Feri tényleg egy ember, aki most mentálisan és fizikálisan is bizonyított. Feri száját annyi bölcsesség hagyja el, hogy lehetetlen összeszámolni, talán ez a legütősebb:
Ezt a játékot nem Szandra veszítette el, hanem a másik két lány nem nyerte meg.
Roppantul értékeli, hogy Adri belátta a hibáját, Bianka viszont nem teszi oda magát szerinte, amiből bajok lesznek. Aztán folytatja okosságait:
Ez egy csata volt, nem a háború.
Én nem akarom nagyon futtatni magam...de eddig amelyik kihívásban benne voltam ott oroszlánrészbe' vittem a dolgokat.. Itt nem azér' veszítettünk, mer' én hiányoztam, hanem valaki hiányzott nekik, aki utat mutasson.
(Na, de ki lenne az a valaki, ha nem ő?)
Ibonéknál nőfogdosás, pontosabban masszírozás kezdődik, aztán hirtelen már nem is a fáradt izmokról van szó, hanem az idősebb nők előnyeiről. Ezeket Gergő taglalja, aki már meg is találta a neki való tapasztalt amazont, Anitát.
Szemüveges Gergő és Zoli konspirál egy sort, szeretnék szétszedni a másik klikket, és megmutatni, hogy nem csak az erő számít, legalábbis fizikálisan.
Próbálunk egy olyan éket ütni egy olyan biztos pontba, ami elég nehéz lesz.
Az ibon lányok is ezt a gondolatot viszik tovább, nem is akárhogyan:
Nagyon erősek vagyunk, nem feltétlenül az erőnk miatt hanem a mentális erőnk miatt.
Az esti fehér rizs mellett pedig kiderül: minden jó, ha a vége happy camp.
Facebook kommentek