Yesss, megújult a blog, megújult a természet, a kedvező környülállások tehát ideális lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy újra kövessük kedvenc kapitalistánk kalandjait. Amint az előző évadzáróban jeleztem, a harmadik évad után a BBC több, mint két évig pihentette a sorozatot, aminek fő oka Peter Gilmore hezitálása volt, aki úgy érezte, túlságosan belegyökerezik a szerepbe, de végül mindnyájunk örömére mégiscsak elvállalta a folytatást. Kicsit változott a nyitó főcím, az évadok mostantól 10 részesek lesznek, Brian Rowlinson visszatért Robert szerepében, Jessica Benton továbbra is gyönyörű és én se nézek ki rosszul. Hasítsuk hát tovább a hullámokat az eredeti tőkefelhalmozás rögös útján!

A hóesésben Liverpool felé nehezen navigáló Oberonnal nyitunk, Baines aggodalmaskodó arccal figyel előre, időnként szól pár biztató szót Tammy McGregorhoz, az újonc kormányoshoz, mögöttük James barátunk ácsorog szokás szerint hajadonfőtt, és a szokásosnál is mogorvább arccal. Valószínűleg csalánra pisilt (bár, hogy télvíz idején hol szerezhette be, nem tudom), mert folyamatosan ekézi Bainest, aki csak a veszélyekről károg, pedig haladni kéne, mert a reggeli dagály idejére el kell jutniuk a Mersey torkolatához. Baines leginkább a ködtől tart, ha az leereszkedik, semmit sem fognak látni, James alig tudja visszafogni magát, hogy ne kezdje el szálanként kitépkedni a jósnőként viselkedő tengeri medve barkóját. Pedig megint az öregnek lesz igaza, hamarosan tényleg leszáll a köd, így kénytelenek lehorgonyozni, James majd felrobban dühében.

Váltunk a Helen May nevű gőzösre, ami a Frazer társaság tulajdonában áll, bár most éppen megy, de az erős hóesésben szintén elég nehezen halad Liverpool felé. A kapitánytól megtudjuk, hogy fa hordókban petróleumot szállít Philadelphiából, ez az első ilyen útja, Frazer szenior ezért keményen meghagyta, hogy tartsák a szállítási határidőt. És már látjuk is az idős üzletembert, otthonában ücsörög a gyászruhába öltözött Elizabeth-tel, kezében gyászjelentés: Albert meghalt Argentinában. Szegény, nyugodjék, az üzlet viszont nem állhat meg, Frazer bízik benne, hogy a rossz idő ellenére időben befut a Helen May, mert ha késne, akkor a cég elesik a várható rendszeres fuvaroktól.

A petróleum a téma az Onedin házban is, Robert éppen arról tájékoztatja Sarah-t, hogy a petróleum forradalmasítja majd a fűtést, robbanásszerű fejlődést okoz az iparban, ezért tuti üzlet, nemhiába helyezkedik Jack Frazer is ezen a vonalon. Majd pár szóval megemlékeznek Albertről is, akit Robert saját bevallása szerint sosem bírt igazán. Amúgy mit szólsz, milyen silány minőségű papírra nyomtatták a gyászértesítést, pedig dúskálnak a pénzben, mondja nejének. Sarah másik témát hoz elő, új házvezetőnőt akar felvenni James mellé, mert a ház most teljesen elhanyagolt, és ha a nő beválik, a kis Charlotte is beköltözhetne apja házába, mert most vidéken él valami nevelőnővel. A jelölt hamarosan meg is érkezik, Sarah átadja neki a ház kulcsait, hozzátéve: Pontos leltár van ám mindenről, magam készítettem. Fő a bizalom, mi?

A Helen May közeledik a torkolathoz, a kapitány a fent említett okok miatt úgy dönt, nem lassít a menettempón, ilyen ködben úgysem mozog semmilyen hajó. Közben a rakomány felügyeletével megbízott matróz ellenőrzi a raktérben a petróleumos hordókat, néhány mintha szivárogna, a matróz a nyílt lángú viharlámpával közelebb hajol, hogy jobban lásson… A ködből ekkor váratlanul előbukkan a lehorgonyzott Oberon, a kapitány gyorsan kiadja a parancsot, élesen balra! James elszidja az ismeretlen kapitány összes felmenőjét, amiért ilyen gyorsan megy, amikor semmit sem lehet látni, ám alighogy a hosszú tiráda végére ér, a gőzös váratlanul felrobban és fáklyaként lángolni kezd. Ennyit a robbanásszerű fejlődésről. A lelkiismeretes Baines indulna menteni, de James nem engedi, ebben a ködben sehova, különben is kizárt, hogy bárki túlélte volna a katasztrófát.

Másnap Baines személyesen tájékoztatja az öreg Frazert a balesetről, átadva neki a Helen Mayből megmaradt mentőöv egy darabját. Egyúttal részvétét fejezi ki Albert halála miatt is, Elizabeth hálásan néz. Miután Baines elmegy, Frazer azon kezd dühöngeni, hogy James meg sem próbált mentőcsónakot kiküldeni, pedig lehet, hogy találtak volna túlélőt. Mindenesetre a baleset miatt veszélybe kerül a várva várt szerződés a rendszeres philadelphiai fuvarokról. Az Onedin házban Robert a Liverpool Couriernak nyilatkozott James szavait olvassa fel Sarahnak és Jamesnek: A gőzös kapitánya a legelemibb szabályokat felrúgva hajózott a ködben, ezt jól megaszondtad nekik, tesó. Majd elmondja öccsének Albert halálhírét, a szerencsétlen valami betegségben halt meg, ezért a holttestét nem tudják Angliába szállítani, így csak gyászszertartás lesz, temetés nem. Jamest nem igazán érdekli néhai sógora, inkább a petróleumfuvarról és a várható üzleti forgalomról kezdi faggatni Robertet. Azért elmehetnél Frazerhez részvétet nyilvánítani, próbálkozik Robert, de James dühösen felpattan és „csak mekegtek itt össze-vissza” felkiáltással elviharzik.

Később Baines társaságában az irodában tárgyal egy új emberrel és kinevezi kapitánynak az Oberonra, ami hamarosan kihajózik Philadelphiába. Naná, hogy petróleumért, a kapitány utasítást kap a rakodótér megfelelő átalakítására is. Baines csalódott, amiért nem ő kapta a megbízást, szerinte hiba kezdő kapitányra bízni egy ilyen fuvart. Jamest ezt hallva megint elönti a méreg, ordítva közli Baines-szel, hogy majd akkor kap új megbízatást, ha eldönti, Frazer vagy az ő oldalán áll-e. Maga állandóan Frazerhez rohangál, pedig ő a vetélytársam, kiabál. Baines hamar meg is elégeli az igaztalan vádaskodást és visszavág: Igenis, meg kellett volna próbálni menteni a Helen May legénységét, és ezt el fogom mondani a bizottság előtt is, ha kérdeznek róla. Minden ember odaveszett, az ügy lezárva, ezt jól jegyezze meg, sziszegi James, Baines dühösen elmegy. Valami rohadtul nem stimmel a barkókirállyal, azért ennyire nem szokott gyökér lenni. Ráadásul a tenger a partra sodor egy eszméletlen alakot, ennyit arról, hogy nem maradtak túlélők.

Odahaza az új házvezetőnő felszolgálja a vacsorát, de Jamesnek nincs étvágya, nem kell neki se a leves, se a frissen sült kappan. Pokrócot játszik a szerencsétlen nővel is, de miután szivarra gyújt és hosszasan ácsorog Anne arcképe előtt, elnézést kér a durvaságáért és beszélgetni kezd vele. Ada Moffatt a neve, gyerekkorában sokszor járt James apjának boltjában, James persze nem emlékszik rá. A férjét viszont ismerte hallomásból, Sam Moffattnak hajóépítő és –javító üzeme volt. Jól működött egészen addig, amíg Jack Frazer fel nem vásárolta a környező telkeket, így elzárta az üzemet a folyótól, ami hamarosan a cég csődjéhez vezetett, meséli Ada. Szegény férjem fiatalon halt meg, de nem emiatt, hanem mert állandóan a pénzt hajkurászta, mindenkivel durván bánt, saját magával sem törődött, csak amikor már késő volt,

Csengetnek, Elizabeth érkezik, a két testvér pár pillanat alatt összevész, ahogy kell. Nem jöttél el hozzánk, pedig apósom számított rá, bezzeg Robert és Baines volt nálunk. – Örülj neki. – Köss megállapodást a Frazer céggel, nem tudod megkerülni. – Persze, mert különben körbezár és tönkretesz, ahogy szokta! Osztják egymást rendesen, végül James kivágja, tudja, hogy a Frazer cég nyakig el van adósodva, mert minden pénzét gőzhajókba fektette, és neki esze ágában sincs a vetélytárson segíteni. Majd támadásba megy át: Nálatok minden csak képmutatás, ez a gyászjelentés Albertről, meg a gyászlepel a kanári kalitkáján, pedig már mióta nem éltetek együtt! Talán sajnáljalak Fogarty miatt is, aki birkát nyír valahol? Jack Frazernek nincs örököse, jobban jár, ha eladja a céget, amíg teheti, mert ha nem, akkor belőled legfeljebb masamód lesz és aztán én tarthatlak el téged is! A szőke szépasszony szép szeme szikrákat szór, és szót se szólva elszelel. (Házi feladat az olvasónak: tévesztés nélkül mondd ki tízszer az előző mondatot.)

A partra sodródott túlélőt valami rosszul kinéző ispotályba szállították, ott látogatja meg Frazer. Még nem tért magához és gyakran félrebeszél, tájékoztat a helyi dr. House, Frazer kéri, hogy azonnal értesítsék, ha változás áll be a betegnél. Odahaza Elizabeth-tel Albert korábbi munkáiról beszélgetnek, Frazernek rémlik, hogy fia a petróleum biztonságos szállítására is készített tervrajzot, talán Robert tudja, hol lehetnek a rajzok. Eközben a fiatal Tammy gyerek felkeresi a kikötőben ücsörgő Bainest, aki túlvan az ebédre betolt töltött sertésdagadón és most valami kötélre kötözget matrózcsomókat. Találtak egy túlélőt a Helen Mayről, bizottsági meghallgatás lesz, mert lehet, hogy a gőzös túl volt terhelve. Ha ez igaz, akkor az betesz Frazernek, de azt is mondják, hogy ha esetleg több túlélő is előkerül, akkor az meg betesz Onedinnek, amiért elmulasztotta a segítségnyújtást, tájékoztat Tammy. Baines elmegy Jameshez, de Ada nem engedi be, mondván, hogy gazdája elutazott, ezért a tengeri medve Robertet keresi fel a hírrel. A rutinos politikus nem sok jóval biztatja az öreget a bizottsági eljárással kapcsolatban, mert esélyes, hogy Bainesre is ráhúzzák a vizes lepedőt. A baleset időpontjában ugyanis ő volt a kapitány, minden felelősség őt terheli. De hát Mr. Onedin mondta, hogy ne küldjünk ki mentőcsónakot, védekezik az öreg, de Robert felvilágosítja: James mint tulajdonos volt jelen, akinek a törvény szerint legfeljebb tanácsadási lehetősége van, parancsot nem adhat ki.

A hajótörött Mr. Harvey végre felépül, James titokban rövid megbeszélést tart vele, majd elutazik valahová. Harvey ezután Frazert keresi fel, vele is beszél valamit, most mi van, kavarja vagy nem kavarja? Eltelik pár nap, kitűzik a bizottsági meghallgatás dátumát, Robert rohan James-hez, de persze nem találja otthon, kétségbeesve panaszkodik Sarah-nak és Elizabeth-nek: James már egy hete eltűnt, biztos megölte valami haragosa. Elizabeth viszont nem izgul túlságosan, ő csak Albert tervrajzaiért jött, amiket meg is kap Roberttől: Köszönöm, tudod, ez nekem mind emlék, búcsúzik Sz Sz negédes mosollyal. Jamest persze nem ölte meg senki, hanem végre törődni kezdett magával és felkeresett egy orvost. Egy ideje ugyanis szúrást érzett a jobb szemében, az orvos szerint vérrög alakult ki, ezért mindenképpen pihennie kell, sem olvasnia, sem hajolnia, sem emelnie nem szabad, teljes nyugalomra van szüksége. Ezért elköltözött otthonról, Ada vállalja, hogy egy bérelt lakásban gondoskodik gazdájáról, ameddig szükséges.

Odahaza Robert ismét a Couriert olvassa, az elmúlt hetekben három petróleumot szállító hajó is felrobbant, és tessék, a Lloyds értesítője meg azt írja, hogy az Oberon legénység híján nem tud kifutni Philadelphiából. Elérkezik a bizottsági meghallgatás napja, Harvey vallomást tesz: az út nagy részében kapitányi vizsgájára készült a kabinjában, de a robbanás előtt fent volt a fedélzeten és látta, hogy nagyon gyorsan mennek, legalább 6 - 8 csomóval. Más túlélőről nem tud, neki is határtalan szerencséje volt, hogy megmenekült. A bizottság meghozza a döntést, a felelősség a gőzös kapitányáé, Baines maga olvassa fel másnap az időközben hazatért Jamesnek és Harveynak a hírt az újságból. Tehát önnek volt igaza, uram, hajtja össze az újságot Baines. Tudtam, hogy igazam van, akárcsak Besenyő Pistának, bólint elégedetten James, hozzátéve: Ráadásul az állapotom is javul. Pár percre kimegy, Baines ugyan még mindig nincs teljesen meggyőzve, de Harvey megnyugtatja: Hiába ígért nekem Mr. Frazer állást és egyéb juttatásokat, Mr. Onedint pedig pénzt, nem mondhattam mást, mert a gőzös tényleg túl gyorsan ment és senki más nem élte túl.

James állást ajánl Harveynak, majd a kikötőbe mennek, ahol összetalálkoznak Frazer szeniorral és Elizabeth-tel. Nocsak, letetted a gyászt?, gúnyolódik James a hugin köszönés helyett. Frazer fölényes mosollyal közli, hogy előkerültek Albert tervei a tartályban történő biztonságos petróleumszállításról, és már el is küldték Philadelphiába, úgyhogy a Frazer vállalatnak mégiscsak van esélye a szerződés elnyerésére. Közben Elizabeth és Harvey feltűnés nélkül szemeznek egymással, a beszélgetés végén Elizabeth ragyogó mosollyal búcsúzik: Fontolja meg a mi ajánlatunkat is, Mr. Harvey, rendszeres járat Philadelphiába! Amúgy Harvey alaposan meglepődik azon, hogy Mrs. Frazer James húga, hitetlenkedő pislogással néz a távozó Sz Sz után. A húgom úgy viselkedik, mint valami Madame Petroleum, de lehet, hogy a végén tényleg masamód lesz belőle, mondja James fejcsóválva.