Na, volt egy kis belassulás a hogyvoltban azóta, hogy az előző részben Barney végigdugta és ámokfutotta az éjszakát Ted-Mosby-ákitekt személyiségrablójaként, de hát ezzel jár, ha a munka az ivás és az írás rovására megy. Ez itt a sűrű mea culpa helye. Megszokott kezdésként Ted-apu narrációjával indítunk: Kids, Barney bácsikátok mindig tele volt nagy rejtélyekkel, például soha senki nem járt a lakásában. (Ez speciel nem igaz, kiáltja azonnal a néző, karöltve Manhattan ivarérett és sötétben fotóképes nőpopulációjával, akik tanúként tudják tagadni az állítást. Mínusz persze a B-oldal lagymatag éveit taposó, megkopott fényű egykori bálkirálynőket, és hozzáadva a „Hálás Harmincas” felségjel alatt portyázó nehézbombázókat.) Kivéve… és itt kapjuk az arcunkba a rész kimerevített indítóképét:

Tehát Lily és Barney egy szépnek indult reggel egymás mellett ébred egy ágyban, Barney félmeztelenségében egyenesen a gyanú árnyéka öltött testet. Azonnali reakcióként meglepetéssel vegyes kétségbeesésük rémült ordításban tör felszínre. Hoppácska, mondaná velős tömörséggel sokat látott székely nagyapám erre, ha nem vágta volna hozzá az egyetlen tévéjét a szemöldökfához 2004-ben a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményei hallatán. Meg, ha nézne sitcom sorozatokat, persze.

Remek történet lesz, állítja Ted-apu Kidsnek, ráadásul az alkoholnak nem lesz benne szerepe. Ide a rozsdás bökőt, hogy kivágták részből, ahogy Kids most felszisszenve kételkedik, ismerve apu barátainak eddigi munkásságát. Amúgy is, akkor mi értelme az egésznek. A sztorit két héttel korábban kezdjük (ide hallom Kids elkeseredett, menekvésért kiáltó sóhaját), az erős nagyzolással Lily albérlet-avató partijának ferdített eseményen. Ez abból áll, hogy Robin és Ted átad neki egy Csemege ajándékkosarat, amit nagyjából a Match hálózat hazai boltátvételeikor szerezhettek akciósan a kellékesek. Lily albérlete amúgy konkrétan egy patkánylyuk, a wc a konyhában van, vagy a mosogató funkcionál zuhanyzótálcaként is, nézőpont kérdése. A szomszédban litvánok üvöltenek életvitelszerűen naphosszat, már amikor nem a közös konyhában verik a blattot, meg főzik a céklalevest, szigorúan hajvágás közben.

Lily még bemutatja a tűsügatóridzsiderét, ami hasonlóan igényes all-in-one megoldás a háztartási gépek körében, mint a moslék a gasztronómia világában, csak hogy visszafogott analógiát használjunk. Legalább könnyű rendet tartani, az ágy is faszán élére van állítva, mintha valamely modern lakberendezési trendet követné: kis helyigény, minimál design és zéró funkcionalitás. Vízszintesen speciel el sem fér a lakásban, amikor Ted egy odébbtoszogatással próbálja megoldani a térhajlítást igénylő feladatot, a litvánok átzörögnek egy felmenőkig szóló üzenetet. Mielőtt a buli a tetőfokára hágna és kibontanák az általam eddig leginkább vitrinüveg mögött figyelő nippek ölelésében és sublótot díszitő Szűz Máriák társaságában látott Csemege ajándékkosarat, kiderül, hogy annak tartalmát már elmajszolták a társbérlő kisállatok. Röviden, Lily lakhelyéhez képest az ócsai lakópark egész vonzó alternatívának látszik.

Lily-t ki kell hozni a lakásból, ehhez a bárban a Ted, Robin, Barney hármas készíti az akciótervet, mintha Ryan közlegényt menekítenék a frontvonal mögül, legalább annyira veszélyben az élete a litván fodrászok és mogyorózabáló egerek között. Robin lakása kiesik, mert Lily allergiás a kutyákra, Ted szintén, hisz a csaj volt pasijával lakik. Barney meg indoklás nélkül elzárkózik az ötlettől, majd akkor fog ő magához költöztetni egy nőt, amikor az egyszeri államfő tárogatózás helyett a doktoriját írja.

Marshall érkezik, és felajánl egy Alanis Morissette koncertjegyet, amit a többiek totális érdektelensége fogad, mindenki passzol, ultiban ezt a felvevő kontrával bukja, új osztás. Marshall még Lily-vel tervezte, hogy elmegy, ezért is szeretett párkapcsolatban élni, volt kivel programokra járni, koncert, piac, villásreggeli. Nah, és mi van a két résszel ezelőtti villásreggeli közben lezavart dugással, azt a párkapcsolat előnyei, vagy a szinglilét bohém kalandjai közé sorolja? Marshall amúgy próbált egyedül bejelentkezni villásreggelire, de a pincér pont azzal a szenvtelen természetességgel röhögte ki, amivel a hazai kisboltban űzik a ciccegést és szemforgatást a kasszások, ha kétezresnél nagyobb címlettel akarsz fizetni. No woman, no brunch, Marshall rühelli az egyedüllétet.

Ugrunk Barney lakásába, hazaér a tulaj, közben telefonon cseverészik, fogadásokból származó tartózások merülnek fel, játékfelügyeleti feljelentéssel való fenyegetések repkednek, majd búcsúzik: Viszlát anya, én is szeretlek. Ez király geg volt. Barney lakásánál amúgy rendesen elsült a díszlettervező agya: masszázsfotel, minigolf, egy Star Wars klón, szamurájkard.  És ez még csak a nappali volt. Épp whiskey-t tölt, amikor meglátjuk Lily-t a háttérben, aki a Tedtől kapott pótkulccsal jutott be, na, ennyit Barney méregdrága biztonsági rendszeréről. A csaj esküdözésbe kezd, hogy csak azért van ott, mert nem volt más választása (hol volt még Ócsa 2006-ban, ugye). Vágás a történtekre: Lily otthon függőlegesből vízszintesbe döntötte az ágyat, ami sajátos árukapcsolásként a fal lebontását is magába foglalta. A szomszéd litvánt úgy vonta be hófehér lepelként a vakolat, ahogy pár másodperc múlva az agyát borította el a gyűlölködés és viszály. Pedig közeledésként is felfoghatta volna Lily tettét. Na, így próbáljon az ember hidat verni a kultúrák közé.  

Tehát Lily vert seregként hagyta ott a kecónak nevezett helyiséget, villany lekapcs, "Itt hamarosan nemzeti dohánybolt nyílik" papír az ajtóra, viszlát. Barney nem veszi a szívére, elküldené a csajt egy fél gramm rosszérzés nélkül, nincs nála hely ürüggyel, miközben tart egy külön szobát az öltönyeinek. Barney agglegénylakásában Lily illegális bevándorlónak számít, így maximum szexvízumot kérhetne, azt is csak 12 órára. Lily elkeseredése az eget ostromolja, úgyhogy még ebbe is belemenne. Barney megenyhül, és két nap maradást engedélyez Lilynek, azzal a feltétellel, hogy nem változtathat semmin. Majd bekapcsolja a falba épített plazmatévét, amiről elsőre azt hinnénk, hogy feljött egy második nap.

Tedéknél folytatjuk, Marshall éppen hazaér a koncertről, s ha Alanis Morissette önmagában nem lett volna elég egy nyugdíjas-évekig tartó konstans szopatáshoz, kiderült, hogy egy haverjával ment a jogi karról. Brad, és igen, a pasinév mögött valóban egy pasi húzódik meg. Tedék akkorát néznek, hogy átlátnak a Brooklyn-híd túloldalára. Itt nincs vége, kiderül, hogy Bradet is most dobták, s a koncert után annyira összemelegedtek, hogy Marshall gondolt egyet, és elhívta villásreggelire. Tedék szeme már kábé Bronxban, az álluk meg leszakadt Kínáig, mert azért ez elég meredek. Marshall szerint két haver is simán elmehet közösen villásreggelizni, őt nem érdekli semmi, éhes és villásreggelizni akar. Pont. Mi van, sztrájkolnak a pizzafutárok?

Marshall és Brad élvezi a közös villásreggelit, totál nem tartják zavarónak, sőt, még a sors akaratát is belevízionálják. Na, itt kezd csak forrósodni a pite, mert Bradnek van két jegye a Mamma Miára, és Marshallal gondolta bevenni a Broadway-t. A musical előtt meg egy vacsi a Café L’Amourban. Hoppácska 2.0, mondaná nagyapám, ha tudná, mi az verziószám. Marshall ahelyett, hogy ebben a pillanatban nekiindulna a Hudson-folyón, hogy a végtelen vízrengetegen keresztül úszva a Bermuda-háromszög felé vegye az irányt, rábólint, de érzi, hogy furcsa valami. Ja-ja, ezt a részt a Te is más vagy, te sem vagy más program keretében készíthették. Robin és Ted a fejleményeket már végképp elhűlve hallgatják, de a megdöbbenésükön gyorsan úrrá lesz a beszólogatási vágy, így inkább szívatják egy sort Marshallt, harmadik randi, ilyenkor már szex is szokás, nehogy nagyibugyiban menjél.

Lily reggelit készít Barney-nak az első közös ébredés örömére, amit a srác rezzenéstelen arccal kivág a kukába, a kávé meg megy a mosogatóba, mondván, hogy ha ezt szeretné, akkor kapcsolatban élne. Márpedig nem szeretne, és a lakása segítségével minden nőnek gyorsan a tudtára adja, hogy ne akarja otthagyni a fogkeféjét, a lakást akarja otthagyni. Bemutatókörút a lakásban.

A hálószobában az egy párnával és egy takaróval felszerelt king size bed adja az első csapást. A fürdőszobában egy lehajthatatlan, automatikusa felnyíló wc-deszka mutat ajtót, a folyosón pedig kivilágított pornógyűjtemény riogatja az arra kószáló, maradni szándékozó csajokat. Ha egy nő meglátja mindezt, hanyatt-homlok menekül, Barney helyett megteszi a lakása, hogy elhajtja a csajokat.

A srác másnap reggel egy szőke csaj mellett ébred, próbálja azonnal elriasztani, de ez a csaj ilyen pasikat szokott reggelizni, minden elrettentő érvet visszakézből lecsap és Barney ellen fordít: nem hisz a mindennapi fürdés mítoszában, bojkottálja a kávét, és imádja a lakást pornógyűjteményestől, mindenestül. Barney amúgy is elborzadó arcával gyerekeket lehetne riogatni, de a csaj egy öleléssel, meg az ominózus szeretlek kimondásával teszi fel a koronát a hadműveletre. Barney főhadiszállása megszállva, ő maga romokban.

Lily érkezése jelenti a felmentősereget, a szőke randomcsaj azt hiszi, hogy a feleség jött haza váratlanul, és feldúltan elviharzik. Barney agyában fény gyúl, Lily a legtökéletesebb csajriasztó, túltesz a pornó-gyűjteményen, így gyorsan megvan a verdikt, maradnia kell, sőt, Barney feleségét kell eljátszania a kritikus pillanatokban. Lily gondolkodik vagy egy másodpercig, mert azért vannak elvei, meg morális tartása. De Barney alternatívája egy valódi csatornapatkánnyal való együttélés, így a megalkuvás lejtőjén nekiindult csaj beletapos a gázba, s rövidített játszmában az öltönyöst hozza ki győztesnek.

Pár nap múlva Barney futtatja a következő projektjét, reggeli közben elsüti a kódszavakat, amire Lily-nek be kell ugrania. Mondjuk kismértékben életszerűtlen, amikor másodszor, már kezében az újsággal kéri a csajtól a sportrovatot, ennyi erővel mondhatta volna, hogy „Az egzaltált hód nem rezzen össze a susogó nyárfák árnyékának ölelésében bográcsozó jugoszláv fogorvosoktól”, az sem lett volna értelmetlenebb. Mindegy is, a randomcsajnak nincs ideje rágódni a furcsaságokon, mert Lily be, felrakja a tettetetten meglepett arcot, és leken egy akkora pofont Barney-nak, hogy az mindjárt átesik egy vak komondoron, miközben a Szaturnusz gyűrűit látja maga körül keringeni.

Lily láthatóan fel van dúlva, mint Westeros a Kardok vihara idején, ezt érdemlem, megcsalsz, miközben évekig sztrippeltem érted, és még a melleimet is megcsináltattam neked?! (Na, nem mintha nagy problémák lennének Lily testével, de ez utóbbi kicsit erős volt, komoly antireklám lehetne a plasztikai sebészetben uralkodó áldatlan állapotokról…) Csaj menekülőre fogja, Barney el van ragadtatva, remekül csináltad, a pofon kimondottan élethűre sikeredett. Ja, azt már régóta meg akarta tenni a vörös, így formálódott a valóság és fikció elegye egy pazar előadássá.

Lily kihasználja az alkalmat és beadja Barney-nak, hogy ha tökéletesíteni akarja a látszatot, akkor kissé otthonosabbá kellene tenni a lakást, mintha tényleg lakna ott egy nő. Barney gyanútlanul besétál a csapdába, és látjuk, amint Lily Barney kapcsolatfóbiával terhelt rémálmaiban szereplő módon alakítja át a lakást: színes párnák lepik el a kanapékat, szőnyegcsere, az embernagyságú Star Wars figura helyett egy bazi nagy bukszus uralja a nappalit, a pornógyűjtemény szomorúan adja át a helyét a kiskönyvtárnak.

Marshall hazatér a nagyon furán alakult, Abbával súlyosbított pasis estéről, a feje szörnyűségeket, de legalábbis egy anális beültetést sugall. Na, nézzük, beszámoló a romi vacsiról, itt a gyengébb idegekkel rendelkező nézők egy sorral hátrébb ülnek a nappaliban. Amikor Marshall ajkáról a desszert csokimaradványait Brad törli le a megnyálazott kendőjével, az meg már nagyobbat üt, mint a pilisszántói cefrefesztivál morzsapartija. Ted és Robin közben a padlóig röhögik magukat. Még nincs vége, Brad elhívta Marshallt egy esküvőre kísérőnek. Robin szerint Brant távol kéne tartani a menyasszonyi csokortól. És még nincs vége, a helyzet fokozódik. A helyszín Vermont, a szállodában egy szabad szoba volt, franciaágy alap, ezt megszerezte Brad. Ted félve kérdezi, ugye nemet mondtál. Persze…

… elsőre igen. Aztán amikor Brad elsírta magát, mert a szakítás óta most először ment volna egyedül a régi társaságba, Marshall beadta a derekát. A cseresznye a melegkoktél zászlócskáján, hogy kinézett egy gyümölcstálat, közös ajándék gyanánt. Tedék az alsószomszédtól röhögnek vissza, amíg Marshall a villásreggelit átkozza, azzal kezdődött minden. A következtetés egyértelmű, szakítani kell. Marshall az esküvő viszontagságait még vállalja, amolyan „rókakoma, vörös is vagy, ronda is vagy, de ha már megígértem…” a gyerekeknek módon, de az lesz a búcsúest.

Barney-éknál az új ágytakaró elhelyezése a lakásátalakítás záróakkordja. Barney indulna éjszakai vadászkörútjára a bárokba, Lily a Letterman-show-t választja, Barney elkezdi nézni vele a hálószobába applikált tévéfalon. Másnap reggel Barney és Lily egy ágyban ébred rémülten. Innen indultunk. Mindketten aggódnak, hogy milyen vadságba sodródtak az éjszaka hevében, aztán Lily ellenőrzi, bugyi fent van, úgyhogy csak elaludtak tévézés közben.

Barney rájön, hogy csúnyán behúzták a csőbe, a lakása átrendezve, tévézéssel töltött péntek este otthon, szex nélkül egy ágyban egy csajjal. Tisztára, mintha párkapcsolatban élne. És ebben Lily-t tekinti a fertőző mételynek, ő volt az, aki hátba szúrta az őt etető kezet, hogy kellően konfúz képzavarral éljünk. Barney dönt, Lily-nek mennie kell, erre a csaj kiakad, ebben a lakásban sok energiája van, beleadta szívét-lelkét. Barney-val lezavarnak egy klasszikus szakítós-szétköltözős veszekedést. De végül Lily egész jól kijött az esetből, ahogy lenni szokott, vitte a fél házat, úgyhogy rendesen be tudta bútorozni az albérletét a litvánok szomszédságában.

Ugrunk a napra, amikor Marshall egy búcsúesküvő keretében tervez szakítani Brannel. Marshall úton a találkozóra, már messziről látja Brant egy csokor virággal, összeszorul a gyomra, a miénk is. Mármint az idegtől, bár Marshall esetében ez kérdéses, az örömmel vegyített meghatottságot is nagy odds-szal adnák a fogadóirodák. Az ideg lett a befutó, Marshall kétségbeesetten telefonál Tednek, hogy mi a túrót kezdjen a helyzettel. Robinék igaz barát módjára ismét szétröhögik magukat, ebben a részben Robinnak és Tednek elég egyszerű volt a szövegkönyve.

Marshall próbálná tisztázni a helyzetet, oké, szeretem a liliomot, de azért ez már mégis túlzás, amikor megérkezik Kara, Bran régi-új csaja. Ja, kibékültek az éjjel, és nem is szólt a kis szemét, hálátlan dög. Marshall akkorát ég, hogy itt köhögök a füstjétől. Sértődötten elereszt egy „Ez mélyen érint, azért legalább szólhattál volna” panaszmondatot, Bran csaja meg néz meglepetten, mint egyszeri celebek ByeAlex helyezésén. A rész zárójelenetében valamikor hetekkel később Ted és Marshall összefut az utcán Brannel, elnyomnak egy kifogásokkal tűzdelt zavart beszélgetést, Marshall zárómondata azért ott van: Ted, mondd, hogy meghízott, még ha nem is igaz. Hiába, no, van, akit hiába ejtenek, akkor is megőrzi a méltóságát. Mármint biztos van olyan, most nem ezt láttuk.