… és baszki nem a szopadék Rebeccát, meg a szíve alatt hesszelő, két szerelemgyereket sikerült ledurrantani. Tommy nehéz feje koppan a fehér, gyapjú szőnyegen, nem kicsit összevérezve azt. Ide bizony nem lesz elég egy tekercs Szilvia. Rebeca, menten kap agyfaszt, hogy te jó isten, hol a vödör hipó, had takarítsam fel, de hirtelen. Közbe egy telefont is megejt, mert úgy tetszik, van itt egy kis gebasz. Már jön is a takarító brigád, akik nem úgy dolgoznak, mint a Ponyvaregényben, a felmentő sereg Mr. Wolfe, mert ezek tényleg eltakarítják más mocskát. Tommy sorsa a frissen vásárolt, de még annál is frissebben összevérezett plüss majmok sorsával lesz egyenlő. Kuka. Ewingék a korházban tipródnak, jön is a doktor, aki szakmázik egy gyorsat, de lényeg, hogy Bobby ugyan még nem ébredt fel, de azért a papot sem kell hívni, hogy feladja az utolsó kenetet. Jockey, bár nem lehetne, de leszarja, és bemegy Bobbyhoz. Mert most nem hallja, nyomatja rendesen az öcskösnek az I love You-t, de azért önzőzik is egyet. Harcolnod kell ellenem Bobby! Milyen ember lennék nélküled, hallod? Nem hinném, hogy beledöglene az önzetlenségbe.

Még mindig a kórházi váróteremben aggódik a jónép, de hogy egyszerre több dolog miatt is lehessen aggódni, Johnny kap egy bejövő hívást a venezuelai komától, aki kilométerek távlatából is simán ráköti Johnny faszára a szögesdrótból készült hurkot, hogy tudja ki a Boss. Rebeca is megérkezik, és Christopher pont nem nyalja be a fedő sztorit, hogy a csaj magára rántotta a fél konyhaszekrényt, azért van úgy összeverve. Rebecca, jobb híján bemószerolja Tommyt. Úgy se jön az vissza többet, mondja ő teljes lelki nyugalommal. Christopher annyira tud a seggén maradni, mint egy cukron nevelkedett kisgyerek, és egyből Johnny magánkopója, Bum után kiállt, hogy álljon rá a kis fasszopókámra. A lelencgyerek kezét megfogva, Rebeca kitapintja, majd megpillantja Christopher ujján a házassági gyűrűt, és ha a nonverbális kommunikáció nem lenne elég, Christopher szóban is nyomatékosítja, hogy most már a lány is igazán hordhatná a gyűrűt, MEGINT. Ííí, ez ciki. Rebeca megy is kirámolni Tommy motelszobáját, de gyűrű az nuku, de „szerelmesen kettecskén”, „smárolás a szabadban”, „csajommal olaszban” ihlette képek akadnak bőven. A szerelmes fotókat összetépi és lehúzza a vécén, mert az okos ötlet.

Bobby csak kikecmergett a kamu kómából, ez egy ilyen szar kóma volt, úgy látszik (Nem én mondtam, Hofi mondta.) , de azért jól beszaratta Annt és Christophert. Ti meg mit alszotok itten, he? Faszaság a köbön. Rebecca még mindig azt a nyamvadt gyűrűt hajtja, ami sanszos, hogy Tommy kihűlt testénél fog leledzeni. Szerencse, hogy még nem vermelték el a komát, így nem kell sírrablósat játszania csórikámnak. Gyűrű az továbbra sincs, de bizományis plecsni az van. Hát sose lesz ennek vége? Rebecca most az adás-vételis kuruzslónak rebegteti szempilláit, meg a húsos százdollárosokat, de gyűrű az továbbra sincs. Majd szól, ha lesz valami. Johnny nagy meglepetést ígérve hurimbálja maga után Elenát. Ezt nézd. Szép, felújítás alatt álló iroda, az fasza bazmeg. Ez volt anno az Ewing Olajvállalat, és ez lesz mostantól az Ewing Energiavállalat. Ja, hát így már mindjárt más a leányzó fekvése. De van itt még valami. Johnny kivillantja a fekete ászokat, és a végtelenül sablonos „az olaj sem olyan szép, mint a te szemed csillogása” vakító szöveg mellé farzsebből előránt egy baszott ronda, baszott nagy gyémánt fél krajcárt gyűrűt és megkéri a lány kezét, aki pont igent tud mondani. Christopher is becsatlakozik a zsuzsivonatba. Ez itt a mi irodánk. Fasza. Pezsgő, kurvák, egyebek.

Rebeca csak kicsit fossa össze magát egyedül a nagy kéróban, de szerencsére jön Christopher, mert úgy kell most szegény lánynak egy erős férfi gyengéd ölelése, mint egy falat kenyér. És ha már az evésnél tartunk, mit hozott Christopher a zsákjában, na mit, hát persze baszki, jó kis kínait. Christopher még nem esett transzba a szerencse süti és a tavaszi tekercs émelyítő illatorgiájától, így lazán kiszúrja, hogy szívébe nagy kegyesen visszafogadott hölgy még mindig nem viseli a gyűrűt. Ki is írom nagy betűkkel, hogy DRÁMA. Bobby ébren, talpig dressben, ügyvéd tőle el, Jockey be. Jockey szinte sír örömében, de Bobby nem adja könnyen a jó testvérei szeretetet, sőt. Bobbynak nem tudom, hogy mi a pontos szándéka azokkal a felvételekkel, amit sikerült megszereznie Veronica tárhelyéről, hogy azokkal akarja sittre küldeni Jockeyt, vagy így akarja a venezuelaiak nevét lehúzni a southforki papírokról. A lényeg az, hogy Jockeynak ezzel eléggé betette a kaput. De „amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten” alapon lesz itt faszulás bőven, a kérdés, hogy kinek a faszával fogják verni a csalánt, és hogy kinek a hátán fog csattani a betyárkörtés ostor.

Bobbyt lassan, de biztosan kiengedik a kórházból, de azért egy utolsó vizsgálat még belefér, addig is a hirtelen összegyűlt, kétfős asszonykórus is trécselhet, és Samantha megindíthatja a panasz áradatot Ann irányába. Mégsem indul a kormányzói címért. Hát, mondjuk, ilyen ember ne vezessen kecskét se, meg focimeccset se, egy egész államot meg aztán pláne. A farmon játszódnak a gyerekek, de akkor megérkezik Jockey meg az ügyvéd manus és szépen a fostartály alá állítják Johnny fiút. Jó, akkor bevallja, hogy ő volt, csak Elenának ne szóljon senki. Kár, hogy a szoba falának túloldaláról mindent hallott. Na, most meg mehet a magyarázkodás. Johnny sír, nem valami férfias jelenség így első ránézésre, de még a csillagokat is lehazudja a horizontról, csakhogy ez a lány szeresse. De hisz annyi hal úszik még a vízben bazmeg. Miért kell Southforkból belterjes kuplerájt csinálni?

Ann puccba vágva magát meglátogatja ex-férjét, aki persze, hogy nekifutásból megfúgázná az asszonyt. Heló, hogy vagy kis miújság? Bla,bla,bla Ryland kimondja a varázsszavakat, hogy persze, hogy zsarolja Samanthát, meg mittudomén, mire Ann ledobja a textilt, hogy villantson egy fasza kis KGB-s mikrofont. Ryland már lendíti is a paraszt sallert, de Ann, mint Bruce Willis az Utolsó cserkészben, az agyáig felnyomja a faszi orrát, na nem annyira hatékonyan, de azért megborul az öreg, elég rendesen. Csocsesz. Ne zsaroljál engem többet, evör!

A hurkanyakú Frank Ashkani Vicentével próbálja lepapírozni a southforki, meg a hidrát téma ügyleteit, de pont ekkor jönnek vendégségbe a szövetségiek. De vajon van aláírás, vagy nincs? Még mielőtt körbevezetnék a szép tágas nullpanorámás cellájába, egy jóval kellemesebb szobában beszélgethet az Ewingokkal, ami lényegében arról szól, hogy Bobby ódát zeng saját magáról, hogy még mindig, még félholtan is mekkora Jani ő a házban. Jockey és Johnny nem megy sittre, bőven elég, hogy beismerték, hogy faszok voltak.

Az otthon melegében Bobby még gyorsan Johnnyt is kiosztja, mert ha már egyszer belejött, akkor nem lehet megállítani. Christopher is köpköd picit, de az a sav már rég nem fog kuzinján. Bum szól a távrecsegőn, hogy megvan Tommy, úgyhogy skera a motelhoz. A szobában pont nincs semmi, de a telefonnak rendre akkor kell megcsörrennie ugye. Haló, ki beszél? A húgod te gyökér. ??? Boldog házas évek mi? Fasza öt napig tartott. Christopher kérdőre vonja kamu Rebecát, hogy ki a csöcs is ő valójában, de már megint megy a mellébeszélés, úgyhogy Chris ott is hagyja a faszra, majd úgyis lenyomoztatja – mert ennek most nagy divatja van ugyebár– és sittre vágja a picsába.

Elena visszadobozolja a gyémántgyűrűt és már iszkolna is el nagy sebességgel, ha nem támadná le Christopher, aki már megint hősszerelmes. Felemlegeti a régmúlt szép időket, hogy milyen jó volt köztük a kémia, na meg a Make Love sem volt egy utolsó téma, és egy két könnycsepp kíséretében újra megkéri a kezét Elenának. Samantha beszédet tart a városháza előtt – gondolom – , ami ahogy számolom nettó 200 embert érdekel, ami még lakótelepi viszonylatban is harmatgyenge. Bobby és Ann boldogan nézik a farmot, ami már megint csak az övék. Johnny egyedül álldogál az Ewing energiavállalat épületében, de akkor megszólal a liftcsengő, felcsillan a remény, de ezzel a lendülettel zuhan a mennyből a pokolba, hisz csak Elena anyja jött, hogy visszaszolgáltassa a gyűrűt. Sírás, 100-as zsepi, ez köll most ide.

Rebeca egy hangárban baszakszik, de nézd már ki van még itt, csak nem Frank Ashkani személyesen? De. És azt mondja a kicsi lánynak, hogy lehet bocsánatot kérni a kedves papától! Cliff Barnes lecsoszog a magánrepcsiről, hogy verbálisan, de szigorúan úriemberek módjára lebassza a lányát, hogy mi’vót ez már megint. Egy szónak is száz a vége, legközelebb tessék jobban ügyeskedni az Ewingok átbaszása 2.0 hadműveletben. Frank itt marad őrző-védőnek, non-stop lelki segélynek, élő műfasznak, meg minden egyéb másnak, csak ne kerüljön több szar a palacsintába.

Amíg Christopher és Elena vígan püfölik egymást – egy újabb hibátlan Johnny Cash szerzeményre –, addig Johnny az Ewing Energiavállalat székházában áll egymaga és néz bele a semmibe. Megérkezik Jockey – de nem Christopherék duettjébe száll be erősítésnek – és szervál egy italt fiának, aki még mindig búval baszott kedvében van. Na, fater, most megtanítasz minden sunyi, aljas, simlis dologra, és majd ha minden részesedést elszedtem Elenától és Christophertől, akkor foglak bevenni a bizniszbe, addig csak, mint padavanom segédkezhetsz körülöttem. Aptya fia. Erre iszunk.