Egy pennsylvaniai kukoricamezőn járunk, már pedig azt mindenki tudja, hogy a kukoricaföld és a thriller édestestvérek is tudnak lenni, ha épp úgy jön ki a lépés. Munkásemberek szedelőzködnek meló után, valami csöveket rakodtak, igazából mindegy is, a lényeg, hogy az egyikük vagy nem olvas Stephen Kinget, vagy csak szimplán hülye, mert leszakad a többiektől, és fittyet hányva a rémisztő madárijesztőkre és a baljósan károgó varjakra, besétál a zöldségbe, mert valami gyanúsat szúrt ki a földön. Ez a gyanús dolog konkrétan egy emberi kézfej. Raymond lehajolt, megpróbálja kiásni a kezet a föld és valami furcsa, kék trutyi alól, ám az (mármint a kéz) hirtelen elkapja, és berántja a föld alá.
Oliviát kiengedik a kórházból, amit a Charlie-bőrbe bújt alakváltó zord tekintettel figyel a távolból. Raymond barátunk megsérült ugyan, de életben van, legalábbis egyelőre. Éppen alaposabban is körülnézne a különös alagútban, ahova került, ám alig vethet egy pillantást a talajt borító emberi és állati tetemekre, mikor felbukkan Gollam valaki valami, és elráncigálja a sötétségbe. Úgy látszik, Peter nagyon összemelegedett Broylesszal a közös italozáskor, mert már megint együtt vannak. Az FBI engedélyezte a csapatnak néhány újdonság beszerzését, többek között egy új lakást Bishopéknak. Peter engedélyt kér a főnöktől, hogy kivizsgálhassák a pennsylvaniai sorozatos eltűnések ügyét. Broyles rábólint.
A laborban Walter épp egy béka-Oliviával és egy kisautóval felszerelkezve próbálja szimulálni az előző részbeli balesetet, amolyan Vissza a jövőbe módra. Sajnos ötórai megfeszített játszadozás után sem sikerült eltüntetnie a kétéltűt, ezért el is szontyolodik kissé, ám rögtön felderül, mikor megérkezik Olivia. Elérzelgősködnek kicsit, Walter kis híján sírva is fakad, mikor eszébe jut, mit érzett, mikor azt hitte, Olivia meghalt, aztán motyog valamit arról, hogy szerencsére látszólag jól van Livvie, dacára, hogy a dimenzióváltás általában súlyos mellékhatásokkal jár. Mielőtt ezt bővebben is kifejthetné, Peter befut az új üggyel, és a csapat útra kel. A helyszínen aztán Walter rögtön szerez egy rossz pontot, mikor félhangosan morfondírozik a helyi sheriff szegényes génállományáról – természetesen a közeg hallótávolságán belül.
Míg Walter a helyszínen talált kék trutyival szórakozik, a sheriff hivatalosan is átadja a bizonyítékokat, ám azért felteszi a valóban logikus kérdést: ugyan mi a fenét akar az FBI egy isten háta mögötti kisváros eltűnéseitől? Olivia már éppen kitalálna valami jó kis hazugságot, ám egy légy eltereli a figyelmét – mert zümmög. Hangosan. Livvie teljesen elkalandozik, így Peter veszi át a szót, és tereli a kínos témáról a horgászatra, mivel észrevesz egy legendás éjszakai csalit. Beszarás, hogy ilyenek egyáltalán léteznek. Na mindegy, a lényeg, hogy Peter néhány öles nyelvcsapással megszerzi az aktákat. Megy a telefon Charlie-nak, aki nem is Charlie, hogy nézze át az aktákat, hátha talál valamit. Az ál-Charlie csöppet szét van csúszva, nagyobb táskák vannak a szeme alatt, mint egy bizonyos német kollegának. Be is támolyog az előző részben látott írógépüzletbe, kapcsolatba lép a láthatatlan nagyfőnökkel, és biztosítja róla, hogy a célpont megbízik benne.
Walter csak addig szórakozott a trutyival, hogy sikerült vele lebénítania a kezét, azonban legalább azt sikerült kideríteni, hogy akármi is rabolja az embereket, előbb lebénítja. Az már csak a meggyszem a habostorta tetején, hogy a cuccban emberi, pontosabban férfi DNS található, márpedig milyen remek volna, ha egy új fajjal volna dolguk. Peter nem osztozik apja örömében. Olivia talál valamit a jegyzőkönyvek olvasgatása közben, mégpedig egy közös pontot. Egy bizonyos Andre Hughes szinte az összes korábbi eltűnt családjánál felbukkant. Szegény Raymondnak most már tényleg meszeltek, egy gumicsizmás láb ugyanis megtalálja a föld alatt a holttestét, és nagyon nem örül neki. Hol máshol lenne a Gollam-lyuk, mint a Hughes farm alatt, ahol Oliviát és Petert maga Mr. Hughes fogadja – gumicsizmában. Míg az öreg átöltözik, Olivia megint hangokat hall, ezúttal szívdobogást és kaparászást a falakból. Livvie felfedezőútra indul a házban, és bár néhány lombikon és kémcsőn kívül mást nem talál, majdnem megajándékozza Petert egy headshottal.
Mr. Hughest beviszik kihallgatni, de állítása szerint csak azért látogatta meg az áldozatok családját, mert az ő felesége és fia is meghalt szülés közben, ezért úgy gondolta, meg tudja nyugtatni őket, mert tudja, min mennek keresztül. Érdekes módon azonban, mikor Olivia vért szeretne venni tőle, hogy összevessék a helyszíneken talált nyomokkal, Hughes kerek-perec nemet mond. Ezzel csak azt éri el, hogy Broyles bent tartatja, amíg meg nem szerzi a végzést, s addig is elküldi Jessup ügynököt, hogy nézzen körül a Hughes rezidencián. Az egyik szokásos orvosi vizsgálatát követően Nina látogatja meg Oliviát, s elmeséli neki, hogy milyen szörnyű volt a tudat, mikor a saját teste ellene fordult a rák miatt. Ad Livvie-nek egy címet, hogy keresse fel Sam Weisst, aki annak idején rajta is segített. Jessup Hughes házában talál egy bibliát, benne egy újságkivágással a felesége és fia haláláról, illetve egy üzenetet a helyi paptól, miszerint ez „Isten akarata volt”, Hughes „ne hibáztassa magát”, és „a szerettei már odafent vannak Vele”, amit – ki tudja miért – az ügynöknő úgy értelmez, hogy talán maga Hughes ölte meg az asszonyékat.
Walter repes a hírtől, mivel ebben a hülye ügyben még egyetlen hullát sem boncolhatott fel, pedig anélkül nem teljes a napja. Exhumálják a feleség és gyerek holttestét, csak egy a bibi: a csecsemő nincs sehol, ellenben egy nagy lyuk a koporsóján, illetve az alatt azt a benyomást kelti, mintha valami kirágta/kiásta volna magát a sírból. Uzsgyi vissza Hugheshoz, aki viszont idő közben felakasztotta magát az őrizetben. Walter kiéli magát, és alaposan szemügyre veszi a nehezen megkaparintott hullát. Rájön, hogy az asszonynak lupusza volt, márpedig ez azt jelenti, hogy elvileg nem lehetett volna gyereke, mivel az autoimmun betegség miatt a teste elpusztította volna a magzatot. Egy gyors snitt az antipatikus sheriffre leső fűcsomóról, majd Oliviának újfent különös élményben van része: a parkoló túlsó végéből képes kihallgatni egy telefonbeszélgetést – puszta füllel. Gyorsan beflessel egyet, eszébe jut a légy, meg a kaparászás, szívdobogás a Hughes házban, és nagy szemeket mereszt. Szuperhallás, helló!
Walter már-már eufórikus hangulatban rohan Peterhöz, megvizsgálta Mrs. Hughes méhét, tényleg szült, ám ennél is érdekesebb, hogy a gyermek nem volt teljesen ember. Hughes a méhben génterápiával kezelte a magzatot, s hogy a lupusz ne gyűrje le, skorpió és földikutya DNS-t ültetett bele, hogy a legzordabb körülmények között is képes legyen életben maradni. Ráadásul a skorpió először lebénítja az áldozatát, tehát a kék trutyi is stimmel. Márpedig, ha ez igaz, a gyerek még mindig életben van. Végszóra toppan be Olivia, és megosztja a többiekkel a sejtését, hogy a házban a kölyköt szuperhallotta. Olivia és Peter kiszállnak Hughes házához, ahol a sheriffnek már csak a hűlt helyét, illetve a kocsiját találják. A házban Peter megtalálja a letapétázott ajtajú gyerekszobát, Olivia pedig a pincében egy lyukat a téglafalon. Peter elmegy ásóért, de Olivia persze nem hajlandó várni, toppant egyet, mint a mérges kismalac, és egyedül mászik be a szűk járatba.
Rögtön a bejáratban a sheriff holttestébe botlik, egy fekete árny pedig ráveti magát, a vállába harap, és elhurcolja. Peter utána, bunyó kezdődik a föld alatt, megy a rugdosódás, visítozás és kapálózás, míg végül Peter egy elszórt oldalborda segítségével megböki Gollamot. A kölyök visongva elmenekül és veszettül ásni kezd, csak sajnos rossz helyen, a talaj beszakad, és a lyukba zuhanó rendőrautó kiszorítja a szuszt a skorpiófiúból. Kár, hogy aki ezt az RTL Klubon nézte, az nemigen tudta követni az eseményeket, mert az egyébként is csak másfél perces jelenetsor vagy 80%-át egész egyszerűen kivágták. Valamivel később Olivia ál-Charlienak önti ki a lelkét; úgy véli, Mr. Hughes rájöhetett, hogy a fia áll az eltűnések mögött, ezért a birtokán ásott lyukakat teletömte medvecsapdákkal, és ez milyen szörnyű döntés lehetett neki! Szegény ál-Charlie arcáról szinte süt a „Jézusom, miért is kell ezt végighallgatnom?” kifejezés. Máris felcsillan azonban a szeme, mikor Olivia minden átmenet nélkül az emlékezetkiesésére tereli a szót, és felteszi a kérdést: mi van, ha azért nem emlékszik, mert az agya így próbálja megvédeni? Ál-Charlie azt feleli, hogy ha tényleg egy másik világban járt, biztos érdemes emlékezni, és ő mindent megtesz, hogy segítsen.
Zárásként Peter horgászni viszi Waltert a már korábban említett csalival, Oliviánál pedig ismét jelentkezik a szuperhallás, ezért felkeresi a Nina Sharp által megadott címet, és Sam Weisst. Ál-Charlie utasítást kér az Írógéptől, aki azt javasolja neki, hogy ha Olivia nem emlékszik magától, hát tenni kell róla, hogy emlékezzen.
Facebook kommentek