Közeleg a homecoming bál, és gondolom, senki sem lepődik meg azon, hogy igazi amerikai középiskolához híven a Neptune Highban sem képes senki másra összpontosítani, mint arra, hogy kivel/miben/mivel menjen erre a jeles eseményre. Még Veronicát is megfertőzi a báli hangulat. Ez egyrészt Troynak köszönhető, akivel éppen a kapcsolatuk „te tedd le…nem, te tedd le” jellegű stádiumában tartanak, másrészt pedig még elevenen élnek benne az emlékek a tavalyi bál estéjéről. Egy flashbackben Lillyt és Veronicát láthatjuk, amint éppen a ruhaválasztás bonyolult problémáján dolgoznak. Lillynek konkrét elképzelései vannak, és nem csak a ruhát illetően. Az ő értelmezésében a bál csak ürügy egy jó „limópartira”, ezért az estét egy limuzinban fogják eltölteni a pasik és megfelelő mennyiségű és minőségű italok társaságában.
A jelenben Veronicának új ügyfele akad, Georgia, aki Wallace közbenjárásával jut el Veronica irodájába, azaz a női mosdóba. Nem tudom, léteznek-e olyan naiv emberek, akik tényleg képesek nagyobb pénzösszeget kölcsönözni egy vadidegennek egy email alapján, de Georgiával ez történt. Az email feladója, egy Karl nevű (gyaníthatóan fiktív) személy arra hivatkozva kérte a kölcsönt, hogy mihelyt hozzájut az örökségéhez, a dupláját fizeti vissza. Hm, teljesen hihető történet. Veronica arcáról is tisztán leolvasható a döbbenet: hogy veheti ezt be bárki; de megkönyörül a lányon (és Wallacon, aki nem titkon azt reméli, hogy így Georgia közelébe kerülhet), így elvállalja az ügyet. Egy gyors telefonhívás, és máris megvan Karl következő „áldozata”.
Közben folynak tovább a homecoming bál előkészületei. Troy hivatalosan is elhívja Veronicát, még az sem riasztja vissza, hogy előtte túl kell esnie a kötelező bemutatkozáson Mars papánál. Úgy tűnik, Troy nem fogja fel a feladat komolyságát, nem ismeri még Mars apukát. Veronica a bál említésére ismét nosztalgikus hangulatba kerül. A tavalyi bál estéjén találjuk magunkat. Veronica, Duncan és Logan kiöltözve, indulásra készen várják Lillyt a Kane-rezidencián. Lilly nemsokára meg is jelenik, jobban mondva bevonul, kihívó ruhában és kihívó viselkedéssel. A fantasztikus négyes összeáll egy-két fotó erejéig. Mindenki nagyon boldog és jókedvű, de azért Lilly mellett nehéz lehetett érvényesülni. Nem is csoda, hogy még egy évvel a halála után is foglalkoztatja az embereket. A Kane család egy szökőkutat állít Lilly emlékére, és az átadás napján egy videó-összeállítással is szeretnének megemlékezni róla. Ennek elkészítése Duncan feladata lenne, de Logan átvállalja helyette, mondván, hogy ő úgy is jobban ért az ilyesmihez.
Ezalatt Veronica a megbeszélt helyen várja Karlt. Mialatt ő Ambernek, a buta szőkének adja ki magát, Wallace egy nyomkövetőt szerel fel Karl kocsijára. „Karl” ártatlanul pislogva biztosítja „Ambert”, hogy teljesen megbízhat benne, „Amber” pedig még ártatlanabbul követi a fickót egészen egy színház bejáratáig. Nos, Karl, azaz civil nevén Jimmy Spain, egy alternatív színház tagja, és ezenkívül Karlt játsza a „Beugró” című műsorban. Az ügy ezzel még távolról sincs megoldva, különben vége lenne a résznek. Jimmy ugyanis szintén egy átverés áldozata, neki azt kamuzták, hogy egy Punk'd! jellegű szivatós műsor egyik szerepére alkalmazták. Sajnos Aston Kutchernek elég jó az álcája; mert az egyetlen nyom kimerül abban, hogy egy Gameland nevű hely nyilvános fülkéjéből hívta fel Jimmyt.
Wallace jóvoltából megtudjuk, hogy a Gameland a számítógépes játékok megszállottjainak gyűjtőhelye, és hogy lányokkal maximum csak anime-figurák formájában találkozhat ott az ember. Veronica sejtelmesen mosolyog, és szó szerint veszi Wallace szavait. A következő jelenetben japán iskoláslányként sétál be a klubba, abszolút nem feltűnésmentesen. Ez egy olyan szájak tátva, szó elakad, zene leáll pillanat. Mivel az a terem tele van pasikkal, elég nehéznek tűnhet kiszúrni Aston Kutchert, de nem Veronicáról lenne szó, ha ezt nem oldaná meg könnyedén. A központi monitoron, ahova minden játékosnak be kell jelentkeznie, a felhasználók között feltűnik a Grrrantula nick, ami gyanúsan emlékeztet a Grantastitech.com elnevezésre, erről a domain-címről küldték Georgiának az emailt. Megvan az embere. Már csak elő kell csalogatni Grrrantulát. Veronica lehuppan két srác közé egy kanapéra (akik valószínűleg sohasem fogják elfelejteni ezt az élményt) és bekapcsolódva a játékba, módszeresen elkezdi szétlőni Grrantula karakterét. Aki a saját csapatában játszik. Ezzel persze sikerül teljesen sokkos állapotba hoznia a körülötte ülőket, akik nagyon lesajnáló arckifejezéssel próbálják rávezetni, hogy nem a saját csapattársait kellene lőnie. Veronica kedvesen mosolyogva mentegetőzik, hogy „ő nagyon béna ám ebben”, és tovább folytatja a gyilkolást. El is éri a célját, mert egy nagyon ideges srác felpattan, és vérben forgó szemekkel keresni kezdi, hogy ki az a lúzer, aki kinyírta a karakterét. Grrrantula nem is sejti, hogy ez a bizonyos „lúzer” kifelé menet elemeli a személyijét, ami ugye rendeltetésénél fogva tartalmazza az összes fontosabb adatát, úgymint név, cím, elérhetőség. Alázás.
Wallace és Veronica bevetésre készülnek. Grrrantula, azaz Grant a San Diego Egyetem hallgatója, és az éppen aktuális egyetemi buli remek alkalmat biztosít egy kis terepmunkára. Persze ehhez olyan külsőt kell megteremteni, amivel el lehet vegyülni a tömegben. Az álcázás nagymesterének, Veronicának ez természetesen nem okozhat problémát. Wallace-nak ugyan vannak aggályai, hiszen ő túl laza ahhoz, hogy bárki is strébernek (nerdnek) nézze, de egy előnytelen szemüveg és megfelelő öltözék csodákra képes. Meg aztán a cél szentesíti az eszközt, és Wallace sok mindenre hajlandó, ha Georgiáról van szó. Ha már úgy is a buliknál tartunk, térjünk vissza egy kicsit még a múltba. A fantasztikus négyes a tervnek megfelelően egy limuzinban pezsgőzik, és szórakozásképpen a „Truth or Dare”, (Vallasz vagy mersz?) nevű játékkal múlatják az időt. Éppen Lilly-n a sor, hogy kérdezzen, és kihasználva az alkalmat arról faggatja Logant, hogy mi volt az első benyomása Veronicáról. Logan szemlesütve bevallja, hogy szexinek tartotta, és élénken él az emlékeiben a térdzoknis, rövidgatyós-focimezes Veronica. Hm, nem tudom, mit szólt volna az iskoláslány-egyenruhához. Lilly viszonzásképpen „mer”. A feladata: csókoljon meg valakit a limuzinban. Logan hiába csücsöríti ajkait, Lilly Veronicát választja, aminek végül is Logan nagyon örül. Duncan meg sem lepődik annyira, ő már ismeri a húgát. Ezen a ponton nagyon is meg lehet őt érteni, Lilly nem lehetett egy könnyű eset, finoman szólva. A fiúk a felgyülemlett hormonokat jobb híján egymáson vezetik le: iszap homokbírkózni kezdenek a parton. Lilly és Veronica kénytelenek megállapítani, hogy ezek a pasik nem normálisak.
Egy egészen más hangulatú bulin nerd-Veronica és nerd-Wallace szorgosan gyűjtik az infókat Grantről. A Szilikon Maffiáról, vagyis Grant és egy Liam nevű srác társulásáról egész legendák szólnak. Pontosan senki sem tudja, hogy mivel foglalkoznak, van, aki szerint robotokat gyártanak, mások szerint füvet termesztenek, abban viszont mindenki egyetért, hogy nem tanácsos velük ujjat húzni. Megszívlelve a hallottakat, Veronica rögtön be is tör a srácok szobájába. Körülnézni ugyan nem marad ideje, mert megszólal a riasztó, viszont így legalább az időközben kínvallatás áldozatául esett Wallace-nak sem kell kifejtenie a nézeteit a háromdimenziós térben lehetséges geometriai mozgásokról.
Másnap délelőtt Veronica rátalál Loganre, amint a Lilly Kane emlékvideót készíti. A világ legunalmasabb videóját, Logan saját elmondása szerint. Csupa elcsépelt, közhelyes, semmitmondó jelenet, amiből az égvilágon semmi sem derül ki arról, hogy milyen is volt Lilly valójában. Pedig Lilly pont az a típusú ember volt, aki szerette lerántani a leplet másokról, idéződik fel egy újabb történet Veronicában a tavalyi bál éjszakájáról. A parton sétáló négyes az „én soha” játékot játsza, valószínűleg Lilly kezdeményezésére. Ez a játék nagyjából arról szól, hogy valaki állít valamit, ami úgy kezdődik, hogy „én soha…”; és ha a jelenlevők közül ez másvalakire nem igaz, akkor annak az illetőnek innia kell. Ez egy nagyon jó módszer lehet arra, hogy közeli barátainkról zaftos dolgokat tudjunk meg, már amennyiben őszintén válaszolnak. Így például kiderülhetett az is, hogy Veronica sosem fürdött még meztelenül a tengerben, Lilly látta már véletlenül a szüleit szexelni, Duncannak voltak már piszkos gondolatai a szurkolólányokkal kapcsolatban, és még az is, hogy Veronica és Duncan még nem feküdtek le egymással, sőt senkivel sem.
Veronica délután szaván fogja Mars-apukát, aki nemrég arról panaszkodott, hogy az utóbbi időben kevés közös programon vesznek részt, és egy apró szívességet kér tőle: helyezzen el egy poloskát a maffiás-fiúk szobájában. Egy ilyen családban nem meglepő, hogy kéznél van egy hamis DEA egyenruha-és igazolvány, amivel Mars-apuka könnyedén, másodpercek alatt bejuthat a szobába drogellenőrzés céljából, és feltűnésmentesen elrejtheti a lehallgatót. Veronica csak ki kell várnia, amíg a fiúk használják a riasztó kódját, hogy a hangok alapján beazonosíthassa a számokat. A gond csak az, hogy emiatt elfelejtkezik egy fontos eseményről: a Troy-és Mars apuka közti nagy Találkozóról. Veronica távollétében Mars apuka szívélyes arckifejezéssel faggatja (vagy inkább vallatja) Troyt arról, hogy tisztességesek-e a szándékai. Valóban a bálba mennek-e, és ugye meg sem fordul Troy fejében, hogy bál helyett netalántán egy hotelben kötnek ki. A megnyerő modorú Troy határozottan visszautasítja ezt a sértő feltételezést, a bizalomgerjesztő mosoly csak akkor hervad le az arcáról, amikor Mars apuka megkérdezi tőle, hogy akkor ugye nem baj, hogy lemondta a szobafoglalását a Neptune Grand-ben.
Elérkezett az idő, hogy Veronica végső csapást mérjen a Szilikon Maffiára. A lehallgatásokból kiderült, hogy a csalásokból származó pénzt egy hiperszuper számítógépes játék kifejlesztésére fordították, akkor nyilvánvalóan ez a gyenge pontjuk is egyben. Először is el kell őket távolítani egy kis időre a gép közeléből. Mars papa, magát iskolai tanácsadóként feltüntetve, meggyőzi a fiúkat telefonon, hogy vezessenek körbe az egyetemen egy potenciális jelentkezőt, aki ki más lehet, mint nerd-Wallace. Így Veronica szabadon törhez-zúzhat a fiúk szobájában. Öröm nézni, ahogy szétszedi a berendezést, sőt még a biztonsági másolatokat is eltünteti. Egy zsaroló levelet hagy a tett színhelyén, amely ugyanúgy kezdődik, mint a fiúk kamu-emailjei: „Helló haver, remélem tudsz segíteni. Jövő héten jutok hozzá az örökségemhez, és ha holnap este adsz 7600 dollárt, ….visszaadom a merevlemezedet!” Így mindenki jól jár: a fiúk megkapják a lemezeket, Georgia a pénzét, Veronica a jutalékát, Wallace Georgiát, az FBI pedig információkat Grant és Liam csalásairól.
Ami visszavan még, az a szőkőkút-átadási ceremónia, de előtte az, hogy végződött a kaland az elmúlt évben. Szülői fogadóbizottság várja a hajnalban hazatérő fiatalokat a Kane-ház előtt. Lillyn kívül, aki szemtelen és pimasz, mint mindig, mindenki bűnbánóan igyekszik meghúzni magát. Egy biztos: Celeste Kane-nek már nagyon elege van Lillyből. (A kérdés az, hogy mennyire…) Duncan kedvesen integet búcsúzóul Veronicának, tényleg sokkal jobb fej volt régen. Bár ebben a részben mindenki a legjobb formáját hozza. De térjünk vissza az átadási ünnepségre. Celeste Kane mond csupa-csupa szép dolgot Lillyről az iskolai zenekar előadása után, ami a flashbackek tükrében egy cseppet képmutatásnak tűnik. Duncan leleplezi a szőkőkútat, és jöhet a videó. A kisgyerek Lilly mesét olvas, lovagol, énekel, autózik….aztán felnőtt-Lilly egyszer csak a kamerába néz, és azt mondja: ha engem akartok, hát tessék! Az igazi, pezsgőző-bulizó-pasizó Lilly következik: ezt bizony a limo-partin vette fel valaki, és adta oda a szerkesztő Logan dolgos kezébe. A felvételek majdnem mindenkinek tetszenek, még Duncannek és Jake Kane-nek is, utóbbi sírva is fakad az emlékektől. Nemcsak ő az egyetlen. Meglepő módon Weevil szemébe is könnyeket csalt a videó, pedig eddig azt sem tudtuk róla, hogy egyáltalán ismerte Lillyt. A műsor végén Logan rámosolyog Veronicára, olyan „ha most jóban lennénk, megköszönném” mosollyal. Veronica visszamosolyog egy „tudom” mosollyal.
Veronica ismét egy limuzinban, de ezúttal Troy, Wallace és Georgia társaságában. Vörös, pánt nélküli szatén ruhában, pontosan olyanban, mint amilyet Lilly annak idején elképzelt neki. Útban a bál felé megkéri a többieket, hogy álljanak meg egy percre. Végigsétál a parton, talán ugyanott, ahol tavaly jártak, és ledobva a ruháit, meztelenül beúszik a vízbe.
Facebook kommentek