Egy Strix-vacsorával indítunk. Az asztalfőn Aya Tristant méltatja, kábé úgy, mintha a temetésén lennének, majd azzal folytatja, hogy a gróf elvesztése nem fogja akadályozni őket a céljaik elérésében. Marcel fején látszik, hogy rosszat sejt, és igaza is lesz: érkezik egy boszi, Ariane, aki társai segítségével „felmérést” végzett a tagok körében azzal kapcsolatban, hogy ki hűséges és ki nem. A szöszi boszi mindenki elé egy kártyát tett, amiből kiderül, hogy széna vagy szalma. A főni igyekszik pókerarcot vágni, miközben Aya körbejár és sorban felfordítja a lapokat. A legtöbbek előtt a „hűséges lovag” van, ám az egyik vámpír felpattan, és Aya ellen fordul, mire a nő egy ütéssel lecsapja a fejét – előtte amúgy az „akasztott ember” kártyalap volt. Marcelen a sor, de ő is hűséges lovagnak bizonyul, és még rá is tesz egy lapáttal, hogy megjátssza a sértődöttet, miközben igazából egy szikla gördült le a szívéről… Aya bizonytalan időkről hadovál, megjegyezve, hogy az Elijah elleni fenyegetés őket is veszélyezteti, szóval ideje cselekedni…
Davina a boszipiacon vásárolna, de nemhogy nem szolgálják ki, egyenesen keresztül-néznek rajta, mintha nem is létezne – hát, a kiátkozás óta lényegében nem is… A hirtelen felbukkanó Josh próbál neki segíteni, de őt is levegőnek nézik, mire panaszkönyvet kérne, és már-már egy egyoldalú bohózatot kerekítene a történetből, amikor Davina leállítja, és kéri, hogy húzzanak el.
Cami eltűnt a házból, csak üres vértasakokat hagyott maga után. Klaus kiakad, Elijah viszont mintegy mellékesen megjegyzi, hogy nem ő adott a kisvámpírnak napfénygyűrűt, szóval immár az öccse felelőssége, hogy megkeresse, ha már ennyire aggódik. Ő addigis a nagybetűs fenyegetéssel foglalkozik, ami Tristan kiiktatásától függetlenül még mindig napirenden van. Hayley lép be, a karján Hope-pal, és közli, hogy Cami napfelkeltekor ment el – nem tudott aludni, szóval látta az erkélyéről. De Anyuci igazából azért jött, hogy megkérdezze, átcuccolhatna-e az ősiekhez néhány napra a kicsivel. Naná! És most Klaus hozza az igazán jófejet, amikor hozzáteszi: bármilyen nehézség jöjjön, Hayley-nek itt mindig lesz otthona.
Az öltönyös Ayától kap hívást, aki sajnos nem tűnik el a környékről addig, amíg a jóslatot el nem hárították. Sőt, azt javasolja, hogy egyesítsék erőiket, amit Elijah élből elutasítana, ha Aya nem közölné, hogy talán össze tudja illeszteni Alexis kirakósának darabkáit…
Josh lecseszi Davinát, hogy nem adott hírt magáról, és nem válaszolt az üzeneteire, hiszen a barátok elvileg arra valók, hogy az ember mellett álljanak, ha valami borzasztó történik velük, és így nem kell egyedül végigcsinálni a dolgot. A kisvámpír még folytatná a litániát, de egy bazi nagy limó áll meg mellettük, benne Ayával, akitől Josh-t kiveri a víz… A Strix-vezér Davinához jött és beszélni akar vele – a boszi pedig szívbaj nélkül beszáll mellé.
Cami beszambázik a Rousseau’sba és vidáman csevegni kezd a váltótársával, mígnem egy bunkó paraszt a következő kört „kérve” bepofátlankodik a képbe, és még be is szól. A csaposlány szó nélkül hagyja az otrombaságot, nem úgy Cami, aki újdonsült vámpír-erejével megigézi a fickót, hogy vegye fel a kártyájáról a napi limitjét és adja oda a kolléganőnek borravalóként – aztán pedig találkozzon vele odakint a sikátorban egy kis „mókázásra”. Miután a pasas eloldalog, kap egy italt ajándékba, amit a pult másik végén vigyorgó Klaus küldött neki…
Aya a Strixes boszik főhadiszállására viszi Davinát, akiket amúgy Nővéreknek neveznek, és hosszú, fekete csuklyás felöltőt viselnek. Kiderül, hogy ezek a boszik kábé olyanok, mint D: számkivetettek, akik sehova sem tartoztak korábban, mígnem otthonra leltek itt. Davinát csak akkor kezdi jobban érdekelni a dolog, amikor kiderül, hogy ez a koven elég erős ahhoz, hogy a segítségükkel feltámassza Kolt. Tehát az alku: a Kol visszahozásához szükséges erőért cserébe Nővérré kellene válni. Aya hozzáteszi, hogy minden tag szembenézett már egy ehhez hasonló döntéssel – kérdés, hogy Davina hajlandó-e megfizetni az árat Kol életéért…
Klaus azzal indít, hogy nem lett volna jó ötlet széttépni azt a pasast, de Caminek a szeme se rebben: immár vámpírok, azok pedig esznek, ölnek, igéznek stb. nemde? Az ősi szerint viszont Cami még nincs felkészülve a vámpírlétre (de leginkább parázik amiatt, hogy a lány kicsúszik az irányítása alól). Cami iszik egyet, majd egy éles váltással igazat ad Klausnak, és azt mondja, hogy úgy érzi, mintha feltekerték volna benne a hangerőt, és nem hallaná a saját gondolatait. Klaus erre segítséget ajánl, és minden szépet ígér, plusz, ha már Cami tanul, akkor tanuljon a legjobbtól…
Davina segítséget kér Josh-tól egy felfüggesztő varázslathoz: mérget vesz be, amitől megáll a szíve, de a bűbáj miatt mégsem hal meg. Josh a szokásos ironikus stílusában nagyon nemtetszését fejezi ki, a lánynak viszont nincs sok lehetősége, mert a boszik rá se néznek, neki viszont tudnia kell, hogy a felkínált varázslat működőképes-e, ezért ki akarja kérni Kol tanácsát, aki ugyebár a boszipurgatóriumban van. A vámpír próbál ellenérvelni, csakhogy Davina már beadta magának a mérget, szóval nem maradt választása. A lány megvágja a saját és barátja tenyerét is, majd összeilleszti a kettőt – a lényeg, hogy Josh semmiképpen se engedje el, mert így tartja őt életben. Egy pillanattal később a lány elalszik, és a másik síkon ébred, ugyanazon a padláson, ugyanabban a helyzetben. Ahogy felkel és körülnéz, látja Josh-t, ahogy a kezét fogja, de a vámpír már nem hallja őt. Indul is elintézni, amiért jött.
Aya Ariane-hoz kíséri Elijah-t, mondván a boszi látnoki képességekkel bír, ami elég ritka. Az olyanok, mint ő, mintát látnak a káoszban, mert egészében tudják nézni a történelmet. És ha a boszi belenéz Elijah fejébe, ezerévnyi tapasztalást fog látni, és így talán rálelhetnek a fegyverre… Nem sokkal később az ősi egy medencében találja magát Ariane-val, aki kábé azonnal belép az ősi elméjébe. Rengeteg kép villan fel, múlt, régmúlt, jelen – mintha gyorsítva végignézték volna élete filmjét. Miután Ariane végiggondolja a látottakat, arra jut, hogy az igazán rossz dolgok csak most jönnek: végtelen sötétség, egy magányos alak, egy fakó ló, egy tűz, ami felemészti mindannyiukat…
Hayley hazamegy összepakolni néhány holmit magának és a kicsinek. Amikor azon totózik, hogy Hope melyik játékát vigyék, meglátja Jackson kockás ingjét, ami elég érzékenyen érinti ahhoz, hogy rögvest szabadulni akarjon a lakásból. Felkapja a plüssnyuszit meg a táskát, és már lép is.
A purgatórium éppen olyan, mint New Orleans, csak sötétebb, szürkébb, néptelenebb. Davina az üres utcán gyalogol, amikor feltámad a szél és árnyak szegődnek a nyomába. Aztán hirtelen egy pasi berántja a közeli sikátorba, méghozzá Kol – eredeti valójában, és így persze D nem ismeri fel rögtön. Csak néhány mondat után dönt úgy, elhiszi, hogy tényleg a fiú az. Kol örül, hogy látja a szerelmét, ugyanakkor őrültnek is tartja, hiszen, ha az ősök rájönnek, hogy itt van, bajok lesznek… És ahogy ezt kimondja, a szél viharossá válik. Ideje eltűnni az utcáról!
Cami egy csókolózó párt szed szét egy kevésbé forgalmas helyen, hallgatást és mozdulatlanságot parancsolva nekik, aztán megkóstolja a lányt. Klaus a háttérből magyarázza neki, miként figyeljen a szívverésre, mert abból kiderül, mikor kell abbahagyni, de végül mégiscsak neki kell szétszednie őket. Cami jót mosolyog azon, hogy az ősi akarja önuralomra oktatni… Klaus kitörli a pár emlékeit, tanítványát pedig elrángatná a helyszínről, mire Cami a fejére olvassa a rengeteg megölt embert, amit az készségesen el is ismer – ám hozzáteszi, hogy ő már menthetetlen, a lánynak viszont nem ilyen sorsot szán. Na, ja, Cami mindigis meg akarta változtatni Klaust, de most már tudja, hogy pont olyan, amilyennek lennie kell – és immár ő is olyan! Meg is csókolná a férfit, de az elhúzódik, mert Cami nagyon nem önmaga. (Hoppá!) Erre megint átkattan valami: Cami elismeri, hogy tényleg nem, odabújik Klaushoz, majd egy hirtelen mozdulattal kitöri a nyakát, és vigyorogva lelép.
Pár utcával arrébb belebotlik Kinney nyomozóba, aki elég jó bőrben van. Mint kiderül, megint dolgozik, visszavették, és valahogy az az érzése, hogy ezt Caminek köszönheti. A lány flörtölés közben, mintegy mellékesen, szívességet kér tőle.
Davina és Kol az alvilági Rousseau’sban kötnek ki – az ősboszik állítólag nem járnak kocsmába. Meg kell húzniuk magukat, mert D nem tartozik ide, és ez igencsak böki az ittlakók csőrét. Kol végre megcsókolja a szeretett lányt, de valami nem stimmel, amit Davina azzal magyaráz, hogy még szokja az új arcot és a szellemvárost. A fiú, hogy megnyugtassa, felidézi az utolsó estéjüket, amikor a temetőben táncoltak, és így végre minden a helyére kerül… Úgyhogy a kis boszi végre előáll a farbával, és megmutatja a kérdéses igézetet.
Cami kipakoltatja Kinney-vel Lucien lakását – visszaveszi a sötét tárgyait. Will nem igazán érti, miért teszi meg mindazt, amit a lány mond, de értékelhető választ nem kap, azt leszámítva, hogy Cami sajnos nem léphet be a lakásba. Hja, a spéci határbűbáj! Amúgy pedig ami itt van, az mind az övé, szóval nincs szó lopásról. Klaus érkezik meg a lifttel, és jót ironizál azon, hogy a szabad akaratról annyit papoló Cami milyen előszeretettel igéz meg embereket…
Kol szerint az igézet hamis, de Davina tudja, hogy hazudik. Nanáhogy! Igen, Kol élni akar, de nem ilyen áron – nem látott ilyen veszélyes varázslatot a Strix óta… Bingó! Arra kéri a lányt, hogy ne szövetkezzen ezzel a bagázzsal, találjon más módot, de őket hagyja ki az egyenletből, mert NEM ÉRI MEG! Hirtelen kialszanak a fények és árnyak közelednek, mire a gerlepár bebújik a pult mögé – most komolyan, szellemek elől? Tényleg? Mindenesetre beválik, mert az ősök végül nem találnak rájuk.
Cami oltári nagy patáliát csap, és követeli a holmiját, mondván családi örökség – Klaus, csak hogy kötözködjön, megjegyzi, hogy mivel azokat igazából Kol készítette, ezért inkább a Mikaelson-hagyaték részét képezik. A csaposlány azonban nem visszakozik: talán Aurora éppen azért változtatta át, hogy így elvegye az emberségét – az egyetlen előnyét vele szemben. Kontrollálhatatlanná vált, amit Klaus mindennél jobban gyűlöl! És dühösen azt mondja, hogy az egész világ retteg az ősi hibridtől, pedig ő csak egy rettegő kisgyerek, aki attól fél, hogy eldobják, ha már nincs rá szükség… Hűha, ez elég mélyre ment!!! Végül Hayley is beleszól a vitába: Klaus nem tarthatja itt fogolyként Camit, bár ő a sötét tárgyakat sem bízná rá. Inkább beszélne vele, hiszen a lány ugyanúgy meghalt, mint ő, vagy mint Jackson, amikor belekeveredett az ősi család ügyeibe… A végszót Elijah adja meg, aki híreket hozott az öccsének.
Odaát a szerelmespár menekülőre fogja, irány a Szent Anna, ahol Davina átjött – de ismét gyülekeznek az árnyak, és egyszerre Kara Nguyen terem előttük, akit ugyebár D öletett meg.
Az ősi tesók a fakó lovat keresik, Elijah valami bibliai, vagy csillagászati utalásnak véli, Klaus pedig azon morog, hogy egyszer az életben a boszik rébuszok helyett igazán mondhatnák azt, amit mondani akarnak. Rendes tesó viszont átlát a szitán: Cami itt a valódi probléma. Úgy véli, békén kellene hagyni a lányt, mert elveszi Klaus eszét éppen akkor, amikor vihar közeleg…
Pár szobával arrébb Hayley arról magyaráz az alig figyelő Caminek, hogy vannak körülötte néhányan, akik majd segítenek átvészelni a kezdeti „nehézségeket”. Cami viszont megint átvált passzív-agresszív megmondóemberre, és közli, hogy Anyucinak talán meg kellene fogadnia a saját tanácsát – hiszen valójában ezért akart vele beszélni. Hayley-nek el kellene ismernie, hogy amit Jack halála miatt érez, az nem gyász, hanem megkönnyebbülés, hiszen végre szabad. A hibrid nem hisz a fülének, és csak azért nem tépi le Cami fejét, mert ő Cami, de azért megfenyegeti, hogy soha többé ne merjen ilyet mondani – erre a kisvámpír megint visszavált normál üzemmódba (amiről akár sejthetjük is, hogy kamu). Bocsánatot kér, beismerve, hogy fájdalmat akart okozni Hayley-nek, aki persze elnézi neki, hiszen Cami most „nem önmaga” (ez lehetne a rész mottója!). A csaposlány inkább hazaindul, mielőtt még több galibát okoz…
Kara ledönti a lábáról Kolt, Davinára pedig varázslatot küld, innen nincs menekvés. A fenti síkon Josh észreveszi, hogy barátnéja gyorsabban szedi a levegőt, szóval valami nem kóser odaát – ami azt illeti ideát sem, mert Ariane jelenik meg a padláson és elvágja a vámpír torkát. Josh eldől, és félő, hogy lassan kicsúszik a kezéből Davina keze… A bosszúszomjas Karát végül szintén Ariane szereli le, és tűnteti el.
Klaus Camit keresi, mire Hayley felvilágosítja, hogy a lány hazament – elengedte. Mellesleg az ősi bármit tesz, azzal felhúzza őt, amire nagyon nincs szükség. Plusz Anyuci kimondja, amit talán mindenki más is gondol: ez a Cami már nem az a Cami, aki volt, és saját magának kell rájönnie, ki is ő valójában. Klaus azzal takarózik, hogy ő csak védeni akarta… hja, ezzel néha több kárt csinál, mint hasznot (lásd: Rebekah vagy Hope). Az ősit erre megszállja az ihlet: amikor a húgát legelőször meg akarta védeni, készített neki valamit, saját kezűleg – az lesz a titokzatos fegyver!
Davina nem akar Kol nélkül menni, de Ariane szerint a fiú még nem jöhet oda, ahova ők mennek. Ezzel Kol is tisztában van, ezért megpróbál időt nyerni a lányoknak a meneküléshez, noha elég nehezen beszéli rá szerelmét a távozásra. A padláson Davina rémülten veszi észre, hogy a kapcsolata Josh-sal megszakadt – Ariane viszont egy hamiskás mosollyal varázslásra bíztatja. Koncentráljon arra, hogy élni akar, és küzdjön is meg érte!
Amikor Davina magához tér, Josh még mindig ájultan fekszik. Ariane persze nem szól a kis stiklijéről, csak annyit mond, hogy azért segített, mert Aya azt akarta. Davina rákérdez, hogy a szöszinek is kellett-e alkut kötnie, amaz pedig rábólint, hogy igen, és ami fontosabb: megérte!
Klaus felfordítja a szobát, Elijah és Hayley értetlenül nézik, mire gonosz tesó végre kiböki, hogy a fakó ló szerinte egy játék lesz, amit gyerekkorukban készített Rebekah-nak, hogy hugi ne féljen a vihartól. (Hope játéka lesz az!) Elijah emlékszik rá, maga gyűjtötte az alapanyagul szolgáló gyújtóst, egyszerű faágakat voltak, melyek… fehértölgytől származtak. Hoppá!
A falovas azonban a szomszédban sincs. Hayley esküszik, hogy délután még látta, mire Klaus közli, hogy jó helyen járnak, csak későn érkeztek. Anno, az emlékirat-írós időkben az ősi elmesélte Caminek a „bátor lovas” történetét, és ráeszmél, hogy a lány a vadiúj vámpírhallásával kihallgathatta őket, amikor a boszi rébuszairól beszélgettek. Ő az egyetlen, aki még megfejthette a rejtvényt… És így is történt! Miután Cami lelépett, ellopta a fafigurát. Nem sokkal később pedig telefonon hívja Klaust, és közli vele, hogy nincs mitől tartania, a fegyver ellopását csak figyelemfelkeltésnek szánta. A lényeg, hogy vissza akarja kapni a családi örökségét! Hát, az ősi osztatlan figyelme immár az övé…
Davina és Josh egy kocsmában tárgyalják meg a történteket. A boszi bevallja, hogy sokat jelent neki, hogy a fiú mindig mellette áll; Josh pedig elismeri, hogy ha lenne rá mód, ő tuti visszahozná Aident, bármibe is kerüljön… Szóval, ha Davinának esélye van visszakapni a szerelmét, tegye meg, amit kell! Ennek ellenére, biztos, ami ziher, Josh a piálást követően felkeresi Marcelt a hírrel: Davina éppen a Strix boszorkányává készül válni, és ez nem biztos, hogy jó lesz így…
Elijah-nak is akad még egy kis dolga Ariane-val. A boszi számított rá, hogy az ősi felkeresi, ha előkerül a fegyver, és megöli őt, mert túl sokat tud – ebbe már belenyugodott. Immár szabad. És valóban, Elijah elharapja a szöszi torkát, majd dolga végeztével a vízbe dobja az élettelen testet.
Pakolás közben Hayley kezébe kerül Jackson ingje – az ismerős illat hatására átszakad benne a gát, és végre sírva fakad. Zokogva csuklik össze. Elijah érkezik, és látva a lány állapotát, csak némi habozás után közeledik hozzá és ül le mellé. Hayley bevallja, hogy mennyire dühös volt mindenkire Jack halála miatt, aztán kiderült, hogy igazából bűntudata van. Hibáztatni akart valakit, de rájött, hogy a férje azért halt meg, mert szerette őt… és őket szeretni felér egy halálos ítélettel… nem igaz?
Facebook kommentek