Erdőben botladozva menekülő ifjú farkassráccal nyitunk, aki mellől rövid úton kilövik egy farkastársát, majd egy másik farkashaver menti meg őt ugyanettől a sorstól. Az üldözők nem mások, mint Vadászék, Vadászapu meg Vadásznagypapi vezetésével, mindkettőjük kicsit fiatalabb kiadásban, aha, akkor ez valamiféle emlék lesz. Az ám, méghozzá Derek menekülését meséli Stilesnak Cora, anno két napig húzta meg magát Főfarkas (most meg gondolom, úgy egy részig fogja). Ami gond, mert Stiles hiányolja, pontosabban a sokasodó problémák megoldásához hiányolja Főfarkast, akiről azonban a saját húga sem hiszi, hogy képes még ilyesmikre. Pedig régen nem volt ám ilyen morcos, árulja el a betoppanó Pszichóalfa,hanem pont olyan nyálas meg hőskomplexusos ifjú farkas mint most Scott, csak aztán jött egy lány meg ilyenek és hoppá, kék lett a szeme. No, ez érdekes sztorinak ígérkezik. Allisonnak meg Scottnak eközben Vadásznagypapi ígér izgis sztorit, cserébe némi fájdalommentesítésért Farkasfiú részéről. Főcím.
Egy csaj éppen csellózást gyakorolna, ám folyton megzavarják a folyosón pattogtató kosaras huligánok, élükön Kisderekkel. Ezen vitáznak egy kicsit, aztán Kisderek menőzik egy sort a kosaras tudásával, ezzel mindjárt vérig is sértve a csajt, így hát tapadnia is kell rá rendesen, hogy legalább a nevét kiszedje a belőle. Megvan: Paige, huh, akkor lapozzunk. Vadásznagypapi eközben a druidás ügy meg a hullák számának aktuális állásáról érdeklődik, s felveti, hogy esetleg Állatdoki mancsa is benne lehet a Darach-ügyben, Scott meg ne nézzen olyan csúnyán (már megint). Amúgy még Gerardnak sincs szupertippe Vakalfa kiiktatására (sajnos), Allison húzna is el, semmi haszna itt rontani a levegőt. Erre már kinyílik Gerard csipája, elmeséli például, hogy is lát a vak alfa.
Dereklakban Pszichóalfa mesél, de csak amolyan cenzúrázott verziót, korokat például ne tessék kérdezni, a valahol a születés és a halál közöttnél pontosabb válasz úgysem érkezik. Peter elregéli, hogy Kisderek meg kiszemeltje annak rendje és módja szerint összejöttek, s egy elhagyott szeszfőzdében tartották titkos találkáikat, amikről ő saját állítása szerint Derek akkori legközelebbi bizalmasa címén szerzett tudomást, a képsorokon közben látjuk, hogy persze leskelődött az istenadta. Így láthatta, hogy a fiatalokat idegenek zavarják meg, akiket vérszag leng körül, s lám, egy rakás alfa vonul be, Ennis a hangadó, az akkor még látó Vakalfa szerényen meghúzódik a háttérben, sőt még Karmos se tűnik annyira vérszomjasnak. A gyűlölet tárgyai Vadászék, akik itt nyírtak ki egy farkast, a Gerard által oly nagyon favorizált felezős módszerrel méghozzá.
Maga a módszer rajongója osztja meg Allisonékkal, hogy mit is kerestek Beacon Hillsben az akkor még vidéki kis falkáikat igazgató alfák tanácskozni: a legendás alakváltómester alfa, Talia Hale miatt, akkoriban ugyanis ő mondta meg a tutit a szavait nyálcsorgatva leső Vakalfának meg társainak. Ez ebben a konkrét esetben azt jelentette, hogy Vadászéknak ad igazat, és békés semmittevésre szólítja fel a népet, Deucalion a legnagyobb békapárti, végül Ennis karmolja bele a falba a vérbosszú jelét, mert hát az ő bétája volt az illető áldozat.
Ezt próbálja megértetni az akkoriban még csak seriffhelyettes Zsaruapuval, miközben egy ápolót ragad nyakon, nem csoda, hogy így nem kap betekintést a hullára. Egyik felére se. Pszichóalfa felvillantja empatikus énjét a hallgatóságának a jelenben, mert ő bizony együtt érez Ennisszel, piszok dolog egy falkatagot elveszteni. Ám Kisderek anno csak azt látta az esetben, hogy hogyan köthetné megához a csaját örökre. Na persze, csak miután az ifjú Peter odaült a nyakára és elültette a bogarat a fülében: át kéne változtatnia a csajt, máskülönben nem lesz hosszú az a kapcsolat, aztán még nyaggatta vele egy kicsit. Ezt persze Pszichóalfa a jelenben már úgy tálalja, mintha ő a fanatikus Dereket próbálta volna lebeszélni erről a tervéről, a kis hamis.
A múltban Vadászék sem tétlenkedtek, Vadászapu meg Gerard egy Nemetont fedezett fel, azaz a druidák egy szent fáját, Vadászapu ismertet vagy egy lexikonnyi információt az apjával ezzel kapcsolatban. Allison tátja a száját, sejtése sem volt róla, hogy a tulajdon apja ilyen jól tájékozott druida-fronton, pedig hát anno jól kiismerte az ellenségét, ezeket a küldötteket, akik farkasokkal ápoltak szoros viszonyt, lásd Állatdoki. Aztán Gerard kitér némi mitológiára is, olyan úgyse volt még ma, és elárulja, hogy Deucalion név valójában Prométheusz fiától származik. Még Lükaónnak, a likantrópia névadó atyjának történetét is odabiggyeszti, aki feltálalt emberhússal bosszantotta fel Zeuszt, büntetése a farkasalak lett. Nos, az a bizonyos farkasmaszk valóban büntetésszámba megy. Ezt maguk az ordasok is így érezhették, s a druidáktól kértek segítséget, akik megtanították őket a két-és négyláb közti váltásra.
Azóta a druidák a falkák küldötteiként tevékenyednek, de csak az alfa tud a kilétükről, így Hale-éknél Állatdoki szolgált, míg az alfabandát Miss Morrell segíti. Hát, Deaton a múltban szorgosabban igyekezett teljesíteni a feladatát, mint mostanság, akkor még tanácsokkal halmozta el a hozzá forduló Taliát meg Vakalfát. Utóbbi teljesen naivan még Gerard jószívében is hisz, atyaég, kezdem sejteni, hogy vakult meg a szerencsétlen. Állatdoki stílusosan egy állatmesével világít rá, hogy Vadásznagypapitól a természeténél fogva csak nagyon genyó és kifejezetten brutális tettekre számítsanak, vagy inkább rosszabbra.
Valahogy hasonlóan áll a helyzet Pszichóalfával is, aki már a múltban is pontosan akkora manipulatív szemétláda volt, mint napjainkban. Addig-addig járt a kútra, azaz Derek nyakára, míg csak sikerült rávennie a csaja Ennis általi átváltoztatására, aki roppant elegánsan a kihalt & sötét suliban (ismerős valahonnan?) hozza rá a frászt a farkasmaszkjában szerencsétlen Paige-re, hát illik így fogadni egy újdonsült falkatagot?! Nem meglepő módon Ennis kiválasztásában is Pszichóalfa mancsa volt ám benne, nem Kisdereké, aki az utolsó utáni pillanatban tett azért egy meddő kísérletet a dolgok visszacsinálására, ám az öregebb farkas, no meg a már megtörtént harapás meglehetősen beszűkítette a lehetőségeit.
Vadásznagypapi is úgy érezte, erősen beszűkítették a mozgásterét, mikor Vakalfa meg Állatdoki kértek tőle találkozót a múltban, ő is ismeri ám Deaton kedvenc állatmeséjét, de legfőképpen a farkasok természetét, no meg amúgy is ellenséget sejt minden bokor mögött. Így hát csapdára készülve inkább elébe ment a dolgoknak, és maga állt elő egy kelepcével a békéért kilincselő farkaskomák számára, íme, a nagyon genyó és kifejezetten brutális tett iskolapéldája. A tüskés buzogánya nagy lóbálása közben nem csak a négylábúak, de a vadászok sorait is jócskán megritkította, annyi volt a gáz velük, hogy békét akartak, hulljon hát a férgese.
De haladjunk Főfarkas sztorijával is, ahol beütött a krach: kiderült, hogy a barátnője rosszul viselte a harapást, s átváltozás helyett a halál várt rá az Ennisszel történt interakció nyomán. Vakalfa is úgy sejthette, hogy már csak a game over felirat van hátra, mikor kúszva próbált menekülni a vérszomjas Vadásznagypapi elől, mission impossible, ugye. Pedig neki látomása volt ám, méghozzá békagalambokról meg miegyébről. Gerard erre szemberöhögi, ezt bizony alaposan benézted, haver, s hogy az a két szem többet ne is okozhasson ilyesfajta galibát, inkább kiszúrta őket.
Persze ha úgy nézzük, ezzel Vakalfának igazából mázlija volt, mert ő legalább gyorsan végzett. Paige-nek viszont még kijárt egy hosszú szerelmes kínlódás Kisderek karjai között, aki az érintéses fájdalomátvállalással segít a haldoklón. A csaj közben bevallja, hogy ő bizony ám már korábban is élt a gyanúperrel, hogy Derek micsoda, elvégre nem vak meg hülye, és még össze tud adni kettőt meg kettőt. Azt is vágja, hogy ő rövid úton eltávozik a másvilágra, de még ezt a kis időt is sokallja, mondjuk akkora fájdalmak között nem is csoda. Utolsó kérése: Derek rövidítse már meg az indokolatlanul hosszúra nyúlt szenvedését, aki ezt meg is teszi. S mivel így egy ártatlan gyilkosává lett, a szemei szép aranysárga helyett attól kezdve kékben pompáznak (mint Pszichóalfáéi is, hangzik el a háznyi célzás).
A Gerard-féle akció után Vakalfát Állatdoki gyógyította, de a látását persze nem tudta visszaadni. Ezt kihasználandó, egy vállalkozó kedvű béta már támadna is legyengült alfájára, ám az bepipul, és szétveri a csávót – így fedezte fel Vakalfa, hogy farkasalakban alkalmasint lát is. Ez jó hír, örülnek meg a jelenben Scotték, ezzel már lehet valamit kezdeni. Vadásznagypapi marasztalja még Farkasfiút egy utolsó fájdalom-átvételre, no meg egy megbántam már, hogy olyan csúnyán viselkedtem veled mini-színdarabra, de Scott nem dől be ennek. Figyelte ám a mesedélután közben Gerard szívverését, ami már-már zavaróan egyenletes volt, vagy igazat beszélt, vagy elsőosztályú hazudozó. Farkasfiú bizony hajlik az utolsó felé, így hát elejt még egy fenyegetést: ha Vadásznagypapi hazug szavai bárkit veszélybe sodornak, jön még ő a bácsit látogatni, de nem fog örömet okozni az senkinek.
A másik szálon Stilesban ébrednek meglehetősen erős kétségek a történetet elmesélő Pszichóalfa szavahihetőségét illetően, ám ő csak Corával osztja meg gyanúját. A múltban Kisderek anyjával osztotta meg, mit is tett, s hogy emiatt immár kék színű a szeme. Talia szerint az is éppen olyan jó szín, mint a sárga. Amitől persze a jelenben a kék szemű Főfarkasnak még ugyanúgy szembe kell néznie az Alfabanda fenyegetésével, meglátjuk, mit lép a következő részben.
Facebook kommentek